Ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége

Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá konkrétan milyen kötelezettséget ró ez a jogszabályhely a nyertes ajánlattevőre és az ajánlatkérőre?
Részlet a válaszából: […] ...betartották-e a Kbt. 138. § (2) bekezdésének előírásait, és szerződésszerű volt-e a teljesítés, továbbá hogy az értékelési részszempontként figyelembe vett szakembert ténylegesen bevonták-e a szerződés teljesítésébe, és a teljesítés megfelelt-e a Kbt. 138...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Hasznossági függvény mint értékelési módszer alkalmazhatósága

Kérdés: Alkalmazhatja-e az ajánlatkérő a "hasznossági függvény" értékelés módszerét, amikor ilyet egyik – a nyertes ajánlattevő kiválasztására szolgáló – értékelési szempontrendszer alkalmazásáról szóló útmutató sem tartalmaz?
Részlet a válaszából: […] ...értékelési módszer értendő, ahol az ajánlatkérő táblázatokkal vagy függvények formájában általánosan vagy az adott értékelési részszempont tartalmához illeszkedő tartományon a kapott értékekhez közvetlenül kapcsolódóan – a ténylegesen beérkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Következmények alóli mentesülés jogszerűtlen cselekmény ajánlatkérő általi elismerése esetén

Kérdés: "Megvádolhatja-e" magát az ajánlatkérő, és amennyiben beismeri, amit tett, mentesül-e a következmények alól?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazandó Ékr. 24. § (3) bekezdése kötelezően írja elő, hogy az építési beruházások esetén az ajánlati ár értékelési részszempont legfeljebb 70%-os aránnyal vehető figyelembe. Az ajánlatkérő a legjobb ár-érték arány értékelési szempontot alkalmazta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Eljárás megfelelő CPV-kód hiányában

Kérdés: Mi történik akkor, ha az ajánlatkérő nem talál megfelelő CPV-kódot beszerzési tárgyára? Jogsértést követ-e el, ha nem fedi le a CPV-kód teljes mértékben a beszerzés tárgyának minden elemét?
Részlet a válaszából: […] ...lett volna, és lehetett nyertes ajánlat is.A döntés során kulcskérdés, hogy a beruházások megvalósításának vállalása értékelési részszempont volt, így amennyiben egy ajánlattevő ezt nem kívánta vállalni, úgy értékelési pontszámoktól esett el,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Szerződés teljesítési határidejének módosítása

Kérdés: Lehet-e módosítani a szerződés teljesítésének határidejét? Amennyiben igen, milyen jogalappal?
Részlet a válaszából: […] ...a Döntőbizottság, hogy a teljesítési időtartam tekintetében nem kívánta azt az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő kiválasztásához részszempontként értékelni, nem kért erre vonatkozóan semmilyen ütemtervi megbontást, sőt a teljesítési határidő sem az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Szakember kötelező megnevezése az ajánlatban

Kérdés: Jól értem a D.505/2019. számú döntés alapján, hogy a szakembert nem kell megnevezni még akkor sem, ha értékelési szempontról van szó?
Részlet a válaszából: […] ...a hatályos átsorolás előtti, azzal egyenértékű) jogosultsággal" rendelkező szakember meglétét. Emellett az ajánlatkérő értékelési részszempontként határozta meg a felhívás III.1.3) M/1 pontjában előírt szakember többlettapasztalatát, hónapokban megadva...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Abszolút értékelési módszer alkalmazhatósága

Kérdés: A D. 359/2017. számú eset alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az abszolút értékelési módszer nem használható az értékelésnél. Igaz ez?
Részlet a válaszából: […] ...alapján, azaz az ajánlatok tartalmi elemeinek egymáshoz történő közvetlen viszonyítása nélkül, hanem az ajánlatkérő az e részszempont esetén legtöbb pontot (maximum 20 pont) elérő ajánlattevő ajánlatára 10 pontot ad, és a többi ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Határidőn túli szerződéskötés lehetősége

Kérdés: A Kbt. 124. §-ának (5) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik. A (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik. Nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig. A (6) bekezdés "...amennyiben e törvény másként nem rendelkezik..." fordulata hogyan értelmezendő? A Kbt.-ben csak a tíznapos szerződéskötési tilalmi időszak alóli kivételeket találtuk – például 124. § (8) bekezdés. Lehetőség van a harminc/hatvan napon túli szerződéskötésre is? Amennyiben nincs, és ezen időszakban nem kerül sor a szerződéskötésre (a nyertest követő ajánlatokban szereplő ellenszolgáltatás nem áll az ajánlatkérő rendelkezésére, a nyertes pedig szervezeti/személyi átalakítás miatt vélhetőleg nem fog tudni szerződést kötni a meghatározott időtartam lejártáig), az eredményesnek minősített eljárást hogyan kezeljük?
Részlet a válaszából: […] ...amennyiben az ajánlatkérő szerint túlzott kockázatot rejt mindez, mert például a szerződés teljesítésének határideje értékelési részszempont volt, az ajánlatkérőnek lehetősége van az ajánlati kötöttség lejártát követően eredménytelennek nyilvánítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.