Egyszerű eljárás

Kérdés: Változtak-e, és ha igen, mennyiben az egyszerű eljárás szabályai?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott "fenntartás" szabályaiis. Korábban az éves nettó egymilliárd forint árbevétel alatti ajánlattevőkszámára lehetett a részvételt fenntartani. Ez az értékhatár jelentősenmérséklődött árubeszerzés és szolgáltatás esetén, ahol 100 millió forint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak változása

Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?
Részlet a válaszából: […] ...eljárástípusokat is a246-247. és 249-250. §-okban és az (1)-(4) bekezdésben foglaltaknak megfelelőenkell lefolytatni azzal, hogy a részvételi szakaszban annyi részvételi határidőtkell biztosítani, amely alatt megfelelően lehet részvételre jelentkezni.Tehát nyílt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Visszalépés ajánlat benyújtását követően

Kérdés: Ajánlatot nyújtottunk be egy közbeszerzési eljárásban, de a benyújtást követően úgy döntöttünk, hogy mégsem kívánunk indulni. Mit tehetünk ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...szakaszban van az ajánlattevő, és figyelemmel kell lennie a Kbt. 59.§-ának alábbi előírásaira.Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlatibiztosíték (a továbbiakban: biztosíték) adásához kötheti, amit azajánlattevőnek ajánlata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Ajánlati biztosíték kötelező jellege

Kérdés: Kötelező-e ajánlati biztosítékhoz kötni az eljárásban való részvételt?
Részlet a válaszából: […] ...oka, hogy az ajánlati biztosíték aszerződéskötést kívánja bebiztosítani, az alábbiak szerint:– az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlatibiztosíték (a továbbiakban: biztosíték) adásához kötheti, amit azajánlattevőnek ajánlata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Eredményhirdetés ismételt elhalasztása

Kérdés: Az ajánlatkérő nemzeti eljárásrendben nyílt eljárást folytatott le. Ajánlati felhívásában megjelölt 2008. december 18-i eredményhirdetést a Kbt. 94. §-ának (2) bekezdése alapján elhalasztotta 2009. január 15-ére, és erről az ajánlattevőket egyidejűleg írásban értesítette is, megjelölve az elhalasztott eredményhirdetés időpontját. Az ajánlatkérő nevében döntésre jogosult Közbeszerzési Bizottság 2009. január 14-én ült össze a közbeszerzési eljárás eredményének megállapítása céljából, azonban eredménytelenül, tekintettel arra, hogy az ülés megkezdése után pár perccel bombariadót rendeltek el az épületben. A meghiúsult ülés – a bizottsági tagok egyéb hivatali elfoglaltságára figyelemmel – ismételt megtartására csak 2009. január 15-én 14.00-kor kerülhetett sor, ezért az ajánlatkérő kénytelen volt a 2009. január 15-ére halasztott eredményhirdetést ismételten elhalasztani – vis maiorra hivatkozva. Az ajánlatkérő az eredményhirdetés fentiek szerinti ismételt elhalasztásáról az ajánlattevőket 2009. január 15-én írásban tájékoztatta még az eredményhirdetés időpontja előtt, azonban az eredményhirdetés új időpontját csak 2009. január 16-án küldte meg az ajánlattevőknek, és azt 2009. január 21-én tartotta meg. A Kbt. 59. §-ának (6) bekezdése kimondja, hogy ha az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt biztosíték adásához kötötte, a pénzben teljesített biztosíték kétszeres összegének, egyéb esetekben a biztosíték mértékének megfelelő összeg tíz napon belüli megfizetésére köteles az ajánlattevők részére akkor, ha az eljárás eredményét az ajánlati felhívásban megjelölt vagy a módosított eredményhirdetési időpontig nem hirdeti ki – a) pont. A fenti jogszabállyal összefüggésben kérdésünk az, hogy az előzőkben leírt esetben az ajánlatkérő köteles-e a pénzben teljesített ajánlati biztosíték kétszeresét, illetve egyéb esetekben a biztosíték mértékének megfelelő összeget megfizetni az ajánlattevők részére? Kérdésünk az is, hogy a Kbt. kogenciájára és a törvényhely szó szerinti értelmezésére figyelemmel fennáll-e a fenti fizetési kötelezettség, ugyanis a módosított határidőig (2009. január 15-ig) nem került sor az eredmény kihirdetésére? Kérdés továbbá, hogy jelen vis maior okozta helyzetben is megállapítható-e a Kbt. 59. §-ának (6) bekezdése szerinti kötelezettség az ajánlatkérő terhére, ugyanis az eredmény ki nem hirdetésében megnyilvánuló mulasztás nem róható fel az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 94. §-ának (5) bekezdésére tekintettel az 56. § (6)bekezdésének a) pontja. E szerint, ha az ajánlatkérő az eljárásban valórészvételt biztosíték adásához kötötte, és az eljárás eredményét az ajánlatifelhívásban megjelölt, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Hiánypótlás ajánlati biztosítékra

Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. ajánlati biztosítékravonatkozó szabályozása is. Az 59. § (1) bekezdése szerint ugyanis azajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték (biztosíték)adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásával egyidejűleg,vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Ajánlati és teljesítési biztosíték a Kbt.-ben

Kérdés: Az ajánlati felhívásnak a szerződést biztosító mellékkötelezettségek című pontja a következőt tartalmazza: "Teljesítési biztosíték: összege a nettó szerződéses ár 10 százaléka a Kbt. 53. § (5) bekezdése a) pontja szerinti formában az ajánlattevőként szerződő fél választásának megfelelően." Mit jelent a felhívásban ez a megfogalmazás?
Részlet a válaszából: […] ...pedig az alábbi részletesszabályokat találjuk a Kbt. 59. §-ának (1)-(6) bekezdéseiben.Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlatibiztosíték (a továbbiakban: biztosíték) adásához kötheti, amit azajánlattevőnek ajánlata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Ajánlati biztosíték visszafizetése ajánlatot nem tevőnek

Kérdés: Vissza kell-e fizetni az ajánlati biztosítékot annak az egyéb érdekeltnek, aki nem tesz ajánlatot, de megveszi a dokumentációt?
Részlet a válaszából: […] ...azonban – a Kbt. 56.§-ának (1)-(6) bekezdéseiben – az alábbiak szerint történik:– az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlatibiztosíték (biztosíték) adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek ajánlatabenyújtásával egyidejűleg vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Ajánlati biztosíték mint pótoltatható hiány

Kérdés: Kétszakaszos eljárásban, a részvételi felhívásban szereplő ajánlati biztosítékot az ajánlattevő az ajánlattételi szakaszban nem fizette be, hiánypótlás keretében kérte azt az ajánlatkérő. Szabályszerű-e, ha hiánypótlásban pótoltatja a befizetést az ajánlatkérő? Ha igen, milyen jogszabályi felhatalmazás alapján teheti meg ezt?
Részlet a válaszából: […] ...kell befizetni, ugyanis a Kbt. 59. §-a az ajánlat benyújtásához kötiaz ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátását. A részvételi felhívástájékoztató jelleggel tartalmazza az ajánlati biztosítékra vonatkozóajánlatkérői előírásokat. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Bírálati szempont megadásának határideje "hirdetményes" tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Hirdetmény feladásával indított tárgyalásos eljárás esetén kötelező-e már a részvételi felhívásban megadni a bírálat szempontját, illetve részszempontjait, vagy elég azokat az ajánlattételi felhívásban közölni? (A közbeszerzési törvény 101. §-a alapján számunkra úgy tűnik, hogy elegendő később.)
Részlet a válaszából: […] ...hirdetmény közzétételével indított tárgyalásos eljáráselső szakasza a részvételi szakasz, amely részvételi felhívással indul. Arészvételi felhívásra a Kbt. 101. §-a az irányadó, melynek (2) bekezdése arrólrendelkezik, hogy a részvételi felhívásra a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.
1
2