5 talált cikk az élelmiszer , rendelet kifejezésre

Kérdés: Mit jelent a rövid ellátási lánc, amit közétkeztetési tárgyú közbeszerzések során szükséges értékelnie az ajánlatkérőnek, pontosabban akár erre is van lehetősége az ár mellett?

Kérdés: Az eljárásban az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény, valamint az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet előírásainak történő megfelelést igazoló gyártmánylapok egyszerű másolatát kellett pótolni. Egy cég a hiánypótlás keretében benyújtotta a beszerzendő termékek gyártmánylapjait, azonban egyik gyártmánylap sincs aláírva a készítője által, illetőleg a készítő nevét sem tüntették fel. Ez esetben hiánypótoltatható-e a cég (esetleg felvilágosításkérés keretében rákérdezés arra, hogy miért nincs aláírás), vagy a Kbt. 67. §-ának (5) bekezdését figyelembe véve, a korábban megjelölt hiányt a későbbiekben már nem pótoltathatom? (Az eredeti ajánlatban nem nyújtott be gyártmánylapot, a hiánypótlásnál benyújtotta, de aláírás nélkül – ez esetben a hiány ugyanannak minősül?)

Kérdés: Az élelmiszerek egybeszámítása kapcsán nem egyértelmű, hogy mely termékeket kell egybeszámítani. A főzési alapanyagok vonatkozásában a nemzeti eljárásban a Kbt. kivételt határoz meg, azonban a CPV-kódok alapján történő értelmezése is nehézséget jelent. A törvény értelmében csak az egy beszerzési tárgyba sorolható beszerzéseket kell egymással egybeszámítani. A hasonló áruk és szolgáltatások vonatkozásában a 213/2008/EK irányelv bizonyos besorolást tartalmaz, azonban ez a főzési alapanyagokra konzekvensen nem értelmezhető. Egyes vélemények szerint csak a fő CPV-kódok figyelembevétele szükséges, más vélemények szerint akár a 3. CPV-kódig is értelmezhető a megkülönböztetés. A Kbt. kivételi körébe tartozó élelmiszerek vonatkozásában hogyan kell értelmezni az egybeszámítás kötelezettségét, van-e erre hivatalos állásfoglalás, amely akár jogorvoslati eljárásban is felhasználható?

Kérdés: Intézetünk az év elején sikeres nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le – uniós értékhatár alapján – élelmiszer-beszerzés tárgyában, 3 évre, az eljárás során felmerülő jelentős költségek és többletfeladat miatt. Az ezt követő hónapokban személyi változás következtében – élelmezési vezető személye változott, új dietetikus lépett be – olyan nyersanyag-beszerzési igények keletkeztek, amelyeket a korábbi években nem vásároltunk. Kérdésünk: mi a teendő, milyen eljárástípust kell lefolytatnunk, figyelembe véve a jelentős költségeket és munkát, amely egy-egy nyílt eljárás kapcsán felmerül? A felmerült igények mai áron számított értéke 3 évre 2-3 millió forint között van. A közbeszerzési törvény az építési beruházásokhoz hasonlóan miért nem engedélyez működési anyagok esetében is, hosszú távon a változó szükségleteknek megfelelően bizonyos határon belül eltérést az eredeti szerződéshez viszonyítva?

Kérdés: Részajánlat kérése esetén kötelező-e a B mellékletben feltüntetni a részeket, vagy lehet a beszerzés tárgyánál, mennyiségénél felsorolni (például konyha élelmiszer-ellátására kiírt eljárásnál sok terméket sorolnak fel, esetenként 80-100-at), kell-e a B melléklet, illetve ezáltal a CPV-szám feltüntetése (termékek szónál a kenyéren át a húsfélékig)?