Folyamatba épített ellenőrzés elmaradásának következménye

Kérdés: Helyi önkormányzat ajánlatkérő a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet alkalmazása során az uniós forrásból támogatott projekt becsült értékét – az opciós munkák értékét is figyelembe véve – nettó 295 millió forintban határozta meg, erre tekintettel nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerint. A rendelkezésre álló fedezet összege nem éri el a nettó 300 millió forintot. Tekintettel a becsült értékre, az eljárás ellenőrzése körében a Korm. rendelet 180-181. §-a utóellenőrzés lefolytatását írja elő. Amennyiben a nyertes ajánlati ár meghaladja a nettó 300 millió forintot, érvénytelenné kell-e nyilvánítania az eljárást az ajánlatkérőnek kizárólag amiatt, hogy az eljárás ellenőrzése körében nem a Korm. rendelet 182-193. §-ai szerint járt el? Ha a 300 millió forintot opciós munkák nélkül nem éri el a szerződés értéke, és azt nem is rendeli meg az ajánlatkérő, menthető a helyzet? Amennyiben az ajánlatkérő kiegészítő forráshoz jut, és erre tekintettel az opciós munkákat is megrendeli, az változtat-e a jogi megítélésen, ha így haladja meg a 300 millió forintot a kifizetett számla értéke?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben is hivatkozott 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet a 2021-2027. programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről tartalmaz részletes szabályokat. A Korm. rendelet 48. pontja kifejezetten az uniós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Eredményhirdetés elmaradásának indokolása értékhatár alatti beszerzéseknél

Kérdés: Három ajánlatot kaptam értékhatár alatt, de egyik sem elfogadható. Köteles vagyok-e megindokolni, miért nem szeretnék eredményt hirdetni?
Részlet a válaszából: […] ...459/2016. kormányrendelet a közbeszerzési értékhatárok alatti értékű beszerzések megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokról 2021. január 1-jén hatályát vesztette, így a továbbiakban erre nem vonatkozik szabályozás. Amennyiben az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Versenyeztetés formája értékhatár alatti beszerzéseknél

Kérdés: A 15 millió forint alatti beszerzéseknél melyik jogszabály írja elő, hogy már nem kell rotált ajánlattevői körrel dolgoznia az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] ...459/2016. Korm. rendelet a közbeszerzési értékhatárok alatti értékű beszerzések megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokról 2021. január 1-jén hatályát vesztette, így a továbbiakban erre nem vonatkozik a szabályozás. Az ajánlatkérő saját maga...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Kérelmi elemek számának meghatározása jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Jogorvoslat kezdeményezése során a tanácsadó és saját jogászunk között vita alakult ki, hogy három vagy négy kérelmi elemnek minősül-e a kezdeményezésünk. Egyértelműen beszámoztuk a kérelmeket, majd ezt követően az egyik kérelmi elem kapcsán kiegészítést tettünk, még határidőben. Tekintheti-e a jogorvoslati fórum mindezt egy negyedik kérelmi elemnek?
Részlet a válaszából: […] ...díj. Ennek mértékét a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 45/2015. MvM rendelet határozza meg. Az MvM rendelet értelmében – egyebek mellett – az alábbi díjak érvényesülnek:– az igazgatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Értékhatár alatti beszerzésekre vonatkozó kormányrendelet kötelező alkalmazása

Kérdés: Köteles vagyok-e alkalmazni az értékhatár alatti beszerzésekre vonatkozó kormányrendelet szabályait?
Részlet a válaszából: […] ...értékhatárok alatti értékű beszerzések megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokról szóló 459/2016. kormányrendelet hatályával kapcsolatos kérdést. A kormány a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 20...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében nyújtott szolgáltatások, előállított áruk, építési beruházások beszerzése

Kérdés: Sajnálatos módon azon kormányrendelet hatálya alá tartozunk, mely szerint a büntetés-végrehajtási intézetekhez kell fordulnunk beszerzési igényeinkkel. A problémát az okozza, hogy több olyan igényünk is van, ami közösségi értékhatár alatti, de valójában egybe kellene számítani azokat a Kbt. 19. §-a szerint. A vonatkozó kormányrendelet azonban csak a beszerzési igényre utal, emiatt nem tudjuk, mi az irányadó, hiszen a kormányrendelet eltérhet a Kbt.-től. Mi a véleményük, mi minősül ebben az esetben az igény mértékének?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségekről, a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok ellentételezésének rendjéről szóló 44/2011. kormányrendelet nem a Kbt. felhatalmazása alapján került elfogadásra, hanem a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Beszerzési szabályok uniós forrásból finanszírozott projekt megvalósítása esetén

Kérdés: Be kell-e jelentkezni a Kbt. hatálya alá, ha 100 százalékban az Európai Unió által finanszírozott projektet valósítunk meg? Ha igen, szükséges-e a Kbt.-ben található ún. éves statisztikai összegezés benyújtása?
Részlet a válaszából: […] ...szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 44/2015. MvM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 40. §-ának (2) bekezdése egyértelművé teszi, hogy az éves statisztikai összegezés benyújtására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Egybeszámítás nem engedélyköteles építési beruházásoknál

Kérdés: Nem engedélyköteles építési beruházások, például felújítások esetében – a jelenleg hatályos szabályozás szerint – hogyan számítjuk össze az egyes beszerzési tárgyakat? Költségvetési év számít, vagy épületenként számítandók össze a beszerzési tárgyak, vagy a funkcionális összefüggés számít, esetleg a projektszemlélet?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges a jogorvoslati gyakorlat további ismerete a kérdés megválaszolásához. Segítséget nyújt mindehhez a kapcsolódó végrehajtási rendelet.Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Ajánlat benyújtása elektronikus formában 2013. július 1-je után

Kérdés: A Kbt. július 1-jétől hatályos szövege szerint egy papíralapú ajánlati példány kérhető, és előírható az elektronikus másolat beadása is. Ezzel a CD-s példány nem az ajánlatkérő általi formai követelmény lesz, hanem a Kbt. teszi lehetővé. Így viszont a 74. § (1) bekezdés e) pontjában szereplő kivételt már nem kell rá alkalmazni, vagyis ha nem nyújtja be az ajánlattevő CD-n az ajánlatát, akkor az érvénytelen. Ugyanakkor ki kell rá írni a hiánypótlást is. Viszont ha az egyetlen ajánlati példányt beadta az ajánlattevő, akkor hogyan kérhetem a hiánypótlást a CD-re? Az ajánlatkérőtől nem viheti el a példányt szkennelni, az ajánlatkérőnél pedig nem biztos, hogy megvannak a feltételek a szkennelésre. Mi ilyenkor a helyes eljárás? Szükséges-e speciális feltételeket biztosítani az ajánlattevő számára?
Részlet a válaszából: […] ...gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. kormányrendelet elektronikus dokumentumokkal és kapcsolattartással szemben támasztott követelményekre vonatkozó előírásaival. A kormányrendelet 6...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Költségvetési szerv nemzeti rezsimbe tartozó közbeszerzése

Kérdés: Költségvetési szerv indíthat-e most nemzeti rezsimbe tartozó közbeszerzést, noha a Kbt. 183. §-ának 19. pontja szerinti kormányrendelet még nem jelent meg? Ez alapján a költségvetési szervek 123. § szerinti eljárását kormányrendelet szabályozhatja, ami a költségvetési szervekre kötelező. Továbbá a 122. § szerinti eljárás esetén is van egy rendelkezés, ami kormányrendeleti felhatalmazást biztosít. Tehát értelmezésem szerint a 122. § alkalmazása esetén is kellene kormányrendeleti szabályozás a (11) bekezdés miatt. Jól látom?
Részlet a válaszából: […]  A Kbt. 122. §-ának (11) bekezdése lehetőségként fogalmazzameg a szabályrendszer jogalkotó általi kialakítását, amely ez idáig nem történtmeg (és nem lesz lehetőség azt visszamenőleg hatályba léptetni). Ezért most aKbt. szabályaival összhangban kell eljárnia az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.
1
2
3