In-house szerződés módosítása

Kérdés: Egy in-house módon megkötött építési szerződésre vonatkozik-e a Kbt. 141. §-a, és/vagy az építési beruházások megvalósítására kötött szerződések módosításának kezdeményezéséről szóló 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet?
Részlet a válaszából: […] ...in-house feltételrendszer nem változik, és a jogalapok tartalmát a módosítás nem érinti.A kérdés második fele, a 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet az építési beruházások megvalósítására kötött szerződések módosításának kezdeményezéséről szól, mely rendelet a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.

Bíróság és DB tevékenységének elhatárolása

Kérdés: A D. 454/2021. döntésben a Közbeszerzési Döntőbizottság az adott szerződés tartalmát elemzi, és ebből von le következtetést, hiába közbeszerzési jellegű a jogsértés. Mi határolja el a polgári bíróság és a Közbeszerzési Döntőbizottság tevékenységét, ha már a közbeszerzési szerződés tartalmának jogértelmezése is a feladatai közé tartozik ezek szerint?
Részlet a válaszából: […] ...magatartása a Kbt. 141. § (6) bekezdés a) pontjában foglalt esetet nem valósíthatta meg, mert az ajánlatkérő a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 31. §-a alapján a közbeszerzési eljárás előkészítésekor a közbeszerzési dokumentumokba bele sem foglalhatta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Előreláthatóság értelmezése a szerződésmódosítás kontextusában

Kérdés: Miért nem tekinthető a Covid-járvány előre nem láthatónak, amikor szerződést szeretnék módosítani? (Az egyes hullámok nem láthatók előre, a megbetegedések mértéke szintén nem. Ez egy folyamatosan fennálló helyzet.)
Részlet a válaszából: […] ...fenti álláspontját, mivel a közbeszerzési eljárás megindításának napján, 2020. november 4-én lépett hatályba a 478/2020. kormányrendelet, amellyel a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Be nem jelentett alvállalkozó igényérvényesítésének kezelése

Kérdés: Egy építési beruházás kivitelezése során a nyertes ajánlattevő nem jelentett be alvállalkozót, és a benyújtott számlában sem jelezte, hogy annak van alvállalkozói tartalma. Ugyanakkor írásban megkeresett minket egy helyi kkv, és jelezte, hogy az érintett beruházásban alvállalkozó volt, és a nyertes ajánlattevő nem hajlandó a munkájának ellenértékét kifizetni. Alvállalkozói tevékenysége semmilyen dokumentumban (például építési napló) nem jelenik meg, csupán a nyertes ajánlattevő felé benyújtott számlájával tudja az alvállalkozó igazolni a közreműködését. Milyen lehetőség van ilyenkor az ajánlatkérő kezében? Hogyan járhatunk el?
Részlet a válaszából: […] ...beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. Korm. rendelet 32/A. §-ának fizetésre vonatkozó szabályai jelentenének védelmet az alvállalkozónak, mivel így biztosan hozzájutna...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Alvállalkozói kifizetések a Kbt. szabályainak tükrében

Kérdés: Kérdésem az új Kbt. alvállalkozói kifizetésekkel kapcsolatos szabályozására vonatkozik. Az ajánlatkérő az általa indított eljárásban egy hosszabb időtartamú építési beruházásra kért ajánlatot úgy, hogy a dokumentációban – és később a vállalkozási szerződésben is – 50 százalékos teljesítésnél biztosított egy részszámla benyújtására lehetőséget. A teljesítési határidő kb. 10 hónap. A nyertes ajánlattevő számos alvállalkozót jelentett be és vett igénybe a teljesítés időtartama alatt. Az egyik ilyen alvállalkozó felelt a munkaterület "előkészítéséért", azaz a bontásokért és a földmunkákért. Feladatát maximum 1 hónap alatt elvégezte. A nyertes ajánlattevő 10 százalékot biztosított korábban a részére. Ha a Kbt. 135. §-át veszik figyelembe a felek, akkor az alvállalkozó csak a teljesítés után 3 hónappal tud számlát benyújtani, amely egyrészt aggályos a vonatkozó jogszabályokat tekintve (15 napon belül számlát kellene, hogy kiállítson a teljesítés után), másrészt pedig az alvállalkozó likviditási helyzete is veszélybe kerülhet. A nyertes ajánlattevőnek szándékában áll az alvállalkozó minél korábbi kifizetése (még a részszámlázása előtt), de úgy szeretne eljárni, hogy a Kbt. előírásai is érvényesüljenek. Milyen lehetősége van ebben az esetben a nyertes ajánlattevőnek?
Részlet a válaszából: […] ...feltéve hogy a szerződés jellege miatt ez tényszerűen indokolt. Ebben az esetben minden részletre alkalmazni kell a törvényben vagy kormányrendeletben a kifizetésre előírt szabályokat.Az ajánlatkérő előtt a továbbiakban két lehetőség áll, melyek közül egyik sem felel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződések módosítása az új Kbt. rendelkezései szerint

Kérdés: A szerződésben a felek nem rendelkeztek a környezetvédelmi termékdíjról, de a megrendelt termékek egy része termékdíjköteles. A megrendelő – ajánlatkérő – azt mondja, hogy mivel a szerződés erre nem tartalmaz kifejezett rendelkezést, nem állíthatjuk be a számlába a termékdíj összegét. Márpedig a jogszabály szerint a termékdíjat a számlában szerepeltetni kell, és egyébként a szerződés e vonatkozásban tiltó rendelkezést sem tartalmaz. Jogos az ajánlatkérő elzárkózása? (A szerződésre még a 2011. évi CVIII. törvény vonatkozik.)
Részlet a válaszából: […] ...(6) bekezdés értelmében a termékdíjköteles termék termékdíját nem kell megfizetni, ha – a törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint – a kötelezett vevője (a továbbiakban: nyilatkozó) nyilatkozik arról, hogy– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Nemzetbiztonsági beszerzések

Kérdés: Figyelemmel arra, hogy a nemzetbiztonsági tárgyú beszerzésekre vonatkozó kormányrendelet tavaly év vége óta hatálytalan, a gyakorlatban hogyan kell lebonyolítani ezeket a beszerzéseket?
Részlet a válaszából: […] ...érdekeit érintő, vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011. kormányrendeletet (Korábbi Nemzetbiztonsági Rendelet) hatályon kívül helyezték, így a honvédelem és biztonság területén egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Ismétlődő igazoláskérés a szerződéses időtartam alatt

Kérdés: A többéves keretszerződés időtartama alatt van-e lehetősége az ajánlatkérőnek arra, hogy fél­évente felhívjon a kizáró okok igazolására? És kérhet-e évente átláthatósági nyilatkozatot? Továbbá, a szerződéskötéskor kérheti-e ismételten a kizáró okok igazolását? Mit tegyünk, ha ez utóbbi esetben nem köti meg a szerződést az igazolások hiányában?
Részlet a válaszából: […] ...szerint.A kizáró okok igazolásának és ellenőrzésnek módjára vonatkozóan kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz a 310/2011. kormányrendelet, amelyet az ajánlatkérőnek szintén figyelembe kell vennie az eljárás során.A hivatkozott rendelkezések szerint az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...nemzeti elbánást nyújtani. A közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 289/2011. Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdésében szintén meghatározott származású árut tartalmazó ajánlat kizárását teszi lehetővé....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Számlázás építési beruházásoknál konzorciumi részvétel esetén

Kérdés: A Kbt. és az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet 14. §-a szerint, ha építési beruházás esetén egy eljárást közös ajánlattevők nyernek, akkor a számlát (részszámlákat) külön-külön kötelesek minden esetben kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó 306/2011. kormányrendelet az alábbiak szerint fogalmaz, melyet részletesen elemzünk.A 14. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőként szerződő fél, vagy – európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során – a kifizetésre köteles szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.
1
2
3