Folyamatba épített ellenőrzés elmaradásának következménye

Kérdés: Helyi önkormányzat ajánlatkérő a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet alkalmazása során az uniós forrásból támogatott projekt becsült értékét – az opciós munkák értékét is figyelembe véve – nettó 295 millió forintban határozta meg, erre tekintettel nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerint. A rendelkezésre álló fedezet összege nem éri el a nettó 300 millió forintot. Tekintettel a becsült értékre, az eljárás ellenőrzése körében a Korm. rendelet 180-181. §-a utóellenőrzés lefolytatását írja elő. Amennyiben a nyertes ajánlati ár meghaladja a nettó 300 millió forintot, érvénytelenné kell-e nyilvánítania az eljárást az ajánlatkérőnek kizárólag amiatt, hogy az eljárás ellenőrzése körében nem a Korm. rendelet 182-193. §-ai szerint járt el? Ha a 300 millió forintot opciós munkák nélkül nem éri el a szerződés értéke, és azt nem is rendeli meg az ajánlatkérő, menthető a helyzet? Amennyiben az ajánlatkérő kiegészítő forráshoz jut, és erre tekintettel az opciós munkákat is megrendeli, az változtat-e a jogi megítélésen, ha így haladja meg a 300 millió forintot a kifizetett számla értéke?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben is hivatkozott 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet a 2021-2027. programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről tartalmaz részletes szabályokat. A Korm. rendelet 48. pontja kifejezetten az uniós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Becsült érték felmérése és az indikatív ajánlatkérés

Kérdés: A becsült érték felméréséhez minden esetben kötelező indikatív ajánlatok bekérése egy közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 13. §-a alapján pedig a költségvetés, illetve költségbecslés a becsült érték meghatározásának az alapja....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

A 317/2013. Korm. rendelet és a Kbt. viszonya

Kérdés: Mi a viszony a 317/2013. Korm. rendelet és a Kbt. között? A jogszabályi hierarchián túl amennyiben nem Kbt.-köteles a beszerzés, alkalmazni kell a Korm. rendeletet?
Részlet a válaszából: […] ...közszolgáltató kiválasztásáról és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésről szóló 317/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése a Korm. rendelet és a Kbt. összhangját igényli a Korm. rendelet tárgyi hatálya alá tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Csatlakozási kötelezettség az NKOH-hoz

Kérdés: Két szervezet összevonásának előkészítése során kötelező-e a Nemzeti Kommunikációs Hivatal szolgáltatásainak igénybevétele?
Részlet a válaszából: […] ...Nemzeti Kommunikációs Hivatal jogállásáról és a kormányzati kommunikációs beszerzésekről szóló 162/2020. kormányrendelet az alábbiak szerint definiálja a szervezetfejlesztési feladatot, mely a kérdésben jelzett szervezet-összevonás kapcsán felmerülhet."11. K15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Független akkreditált közbeszerzési tanácsadói szolgáltatás központosított közbeszerzési körbe vonása

Kérdés: A központosított közbeszerzésről szóló új szabály szerint központosítják a független közbeszerzési tanácsadói szolgáltatást. Ez pontosan kire vonatkozik és főleg milyen tevékenységre? Például ajánlattevőt támogathatok tovább? Szakvéleményt írhatok egy közbeszerzési kötelezettség kapcsán? Vagy gyakorlatilag minden szerződésem megszűnik, amit az ajánlatkérőkkel kötöttem FAKSZ-ként?
Részlet a válaszából: […] ...központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. Korm. rendelet hatálya alá került – az 1. számú melléklet kiemelt termékkörébe – a járulékos közbeszerzési szolgáltatás, beleértve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Szerződés teljesítésének időpontja a közzétételi kötelezettség kontextusában

Kérdés: A Kbt. 43. § (1) bekezdésének c) pontja szerint az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság által működtetett nyilvános elektronikus szerződéstárban (a továbbiakban: CoRe) – valamint, ha a törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály azt egyes dokumentumok, adatok tekintetében kötelezővé teszi, az EKR-ben is – közzétenni a szerződés teljesítésére vonatkozó adatokat. A cd) pont esetében építési beruházás során mely időpont az irányadó? A beruházás kivitelező általi készre jelentésének időpontja, a műszaki átadás-átvétel lezárásának időpontja vagy a teljesítésigazolás kiadásának időpontja? A legtöbb esetben ezek az időpontok eltérőek, akár jelentős időbeli eltérés is lehet közöttük. Vagy esetleg más időpont az irányadó? A ce) pont esetében fordított áfás szerződés esetén mely időpont az irányadó? Amikor a kivitelező felé teljesítette a végszámla kifizetését az ajánlatkérő, vagy amikor az áfa összegét megfizette? [A 44/2015. MvM rendelet 16. mellékletének V.2.4) pontjában a nettó ellenszolgáltatást kéri feltüntetni, a CoRe rendszerben azonban a bruttó ellenszolgáltatást kell feltüntetni. Fordított áfa esetében az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontja eltér.]
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 43. § (1) bekezdés c) pontja az alábbi dokumentumok közzétételét teszi kötelezővé:– hivatkozást a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre (hirdetmény nélkül induló eljárások esetében felhívásra),– a szerződő felek megnevezését,– azt, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Valótlan adatrögzítés a regisztráció során

Kérdés: Hamis adatszolgáltatásnak minősül-e, ha az ajánlattevő kkv-nak vallja magát az eljárás során, pedig biztosan nem az? Mivel az eljárásban ezt le kell nyilatkoznia, mindez nyomon követhető, és akár jogorvoslati eljárás is kezdeményezhető?
Részlet a válaszából: […] ...hibás adatszolgáltatás eljárástól függetlenül történik.Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet a regisztráció során történő adatrögzítést ír elő, melyet ezek szerint a gazdasági szereplő hibásan teljesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Egyházi személy közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Egyházi személy szeretne építési beruházást kezdeményezni 100% támogatási intenzitással. Az új szabályok alapján teljes az egyházi jogi személyek mentessége, vagy csak részleges?
Részlet a válaszából: […] ...személy közvetlenül támogatja, kivéve, ha a beszerzés– a beruházásösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló kormányrendelet szerinti támogatásból,– egyedi munkahelyteremtési támogatásból,– képzési, továbbá tanműhely-létesítési és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Támogatott projektek közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Változik a törvény hatálya a támogatott projektekkel kapcsolatban. Amennyiben építési beruházásra kaptam 50 millió forintot, ami nem éri el a 75%-os intenzitás mértékét, kell-e közbeszereznem? Mi a teendő abban az esetben, ha 350 millió forintot kapok?
Részlet a válaszából: […] ...személy közvetlenül támogatja, kivéve, ha a beszerzés:– a beruházásösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló kormányrendelet szerinti támogatásból,– egyedi munkahelyteremtési támogatásból,– képzési, továbbá tanműhely-létesítési és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.

Tájékoztatás közzététele szerződésteljesítésről

Kérdés: A hatályos jogszabályok szerint a szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatást a CoRe szerződés-nyilvántartó rendszerben kellene közzétenni, ez azonban jelenleg technikailag nehezen megoldható. Megfelel ebben a helyzetben, ha az ajánlatkérő továbbra is a KBA-ban teszi közzé a tájékoztatást?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet az alábbiak szerint szabályozza a kérdést:– az ajánlatkérő a Kbt. 26. § (1) bekezdése szerinti bejelentési vagy változásbejelentési kötelezettségét az EKR-ben történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.
1
2
3
6