Beszerzési tárgyak elkülöníthetősége

Kérdés: Ajánlatkérőnek minősülő szervezet pénzügyi lízing keretében kíván gépet beszerezni. A gép becsült értéke meghaladja a közbeszerzési értékhatárt, a futamidő során fizetendő kamat azonban nem. Megteheti-e ebben az esetben az ajánlatkérő, hogy csak a gépet közbeszerezteti, a lízinget nem (a lízingcéget a gép közbeszerzésének lezárulta után választja ki), különös tekintettel arra, hogy a lízing futamideje során az ajánlatkérő minden kifizetést a lízingcég számára teljesít?
Részlet a válaszából: […] ...úgy logikailag, mintha a beszerzési tárgy árát ki kellene vonni a lízingdíjból, ez valójában annak része. Még ha technikailag, a számlán megbontva is jeleníti meg a lízingcég a szolgáltatás és a beszerzési tárgy értékét, akkor is vonatkozik rá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Kbt.-változások

Kérdés: 2014. szeptember 30-ai hatállyal módosult a Kbt. a kivételi körök vonatkozásában. Konkrétan ez mit jelent? A változások más területet is érintettek?
Részlet a válaszából: […] ...európai stabilizációs mechanizmus segítségével végrehajtott műveletek, beleértve a postai pénzesutalványokat és a postai elszámolási számlákról történő átutalásokat,– bélyeggyűjtői szolgáltatások, vagy– logisztikai szolgáltatások (a fizikai kézbesítést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.

Kivételi kör változása a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt. 2014. szeptember 30-ai módosítása a 9. § kivételi körét is megváltoztatta, többek között az (5) bekezdés i) pontjával. Kérdésem az, hogy a gazdasági társaságok folyószámlahitelei és beruházási hitelei a Kbt. módosítását követően a kivételek körébe tartoznak-e? A kivételi kör ugyanis kölcsönökre vonatkozik. A kölcsön és a hitel fogalmát gyakran szinonimaként használják, viszont a két fogalom nem ugyanaz. Ehhez képest a Kbt. 9. § (5) bekezdésének i) pontja milyen esetekben alkalmazható, tartalmazza-e a hitelfelvétel, hitelszerződés körét is? Ugyanaz, vagy mennyiben érint más kört, mint a Kbt. 120. §-ának k) pontjában meghatározott kivételi kör?
Részlet a válaszából: […] ...zálogkölcsön nyújtása, valamint csoportfinanszírozás – törvény 6. § (1) bekezdés 40. pont b) alpont, ba)-be alalpontok.A folyószámlahitel tipikusan az a hitelezési forma, amikor a hitelező adott hitelkeretet biztosít a hitelfelvevő részére annak érdekében, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Becsült érték meghatározása közvetített szolgáltatás esetén

Kérdés: Egy költségvetési szerv (továbbiakban: költségvetési szerv, szervezet) egy telefonos flottában van egy szolgáltatónál. A dolgozók ezáltal kedvezményesen telefonálhatnak, illetve korlátozott számban a családtagok is részesei lehetnek a flottának. Havonta egy számla érkezik, melyet a költségvetési szerv továbbszámláz a dolgozók felé. Az éves forgalom meghaladja a nemzeti közbeszerzési értékhatárt, de tulajdonképpen a szervezetnek csak közvetítő szerepe van ebben. Köteles lenne e szervezet közbeszerzést kiírni ennek a szolgáltatásnak az igénybevételére?
Részlet a válaszából: […] A rendszeresen kötött szolgáltatás becsült értékének definíciója az alábbiak szerint szól.Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen vagy az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében:– az előző naptári év során kötött azonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

SZÉP kártya beszerzésének közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Széchenyi Pihenőkártyával kapcsolatban lenne kérdésem. Több helyütt (Közbeszerzési Levelek, Közbeszerzési Szemle) is olvastam, hogy az 55/2011. kormányrendelet szerint a SZÉP kártya beszerzése nem közbeszerzés-köteles, mivel nem visszterhes a szerződés. Feltehetőleg a rendelet 10. §-a alapján következtetnek erre. A KÉ-ben SZÉP kártyával kapcsolatos felhívást nem találtam, mi meghaladjuk a közbeszerzési értékhatárt e tárgyban, és három bank is tudja nyújtani ezt a szolgáltatást számunkra. Mi az álláspontjuk a SZÉP kártyával kapcsolatban, kell-e rá közbeszerzési eljárást lefolytatni, vagy a hivatkozott kormányrendelet 10. §-a alapján kivédhető, hogy nem közbeszerzés-köteles? (A banknak átutaljuk előre az összeget, és ő feltölti a számlákra.) De ha mégis le kellene folytatnunk, milyen bírálati szempontok lehetnek? A kártyákra, számlákra utalandó összeg ugyanannyi minden esetben, maximum az elfogadóhelyek száma változhat, itt nincs előteljesítés, kötbér stb., mivel mi utalunk, és utána él a feltöltött számla, tehát elég életidegen lenne a közbeszerzés, mégis 3 bank is tudja nyújtani a szolgáltatást. Vagy ezt az esetet a Kbt. 120. §-ának k) pontja alapján lehet kivételnek tekinteni, mint pénzforgalmi szolgáltatást?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott kormányrendelet 2. §-a szerint a Széc­henyi Pihenő Kártya nem más, mint egy elektronikus utalványkártya, amelyet bank bocsát ki. A kormányrendelet 10. §-a rendelkezik az ezzel kapcsolatban megfizetendő költségekről az alábbiak szerint:– a kártya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Környezetvédelmi termékdíj a közbeszerzésben

Kérdés: A környezetvédelmi termékdíjat az ajánlattevő vagy az ajánlatkérő fizeti meg? Az benne van az árban?
Részlet a válaszából: […] ...és (2) bekezdés.A termékdíj-kötelezettség a fentiek szerint tehát vegyesen terhelheti akár az ajánlatkérőt, akár az ajánlattevőt. A számlatartalomról a törvény 5. §-ának (1) bekezdésében általánosan, a következők szerint rendelkezik: a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 20.

Közbeszerzési díj

Kérdés: Nem találkoztunk még a fogalommal, ezért kérdezem, hogy mit jelent, mióta alkalmazzák, milyen alapon, és milyen esetekben a "közbeszerzési díjat", amely 1,5 százalék mértékben került felszámításra a nyertes ajánlattevő által egy adott pályázatnál?
Részlet a válaszából: […] ...felmerülő költségeket fedező díj mértékét.Tehát a díjat csak statisztikai okokból kell az ajánlattevőnek is megjelenítenie a számlán, így tudomást szerez erről a KEF is. A szerződések teljesítésüléséről az ajánlatkérők és az ajánlattevők a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

Számlázás építési beruházásoknál konzorciumi részvétel esetén

Kérdés: A Kbt. és az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet 14. §-a szerint, ha építési beruházás esetén egy eljárást közös ajánlattevők nyernek, akkor a számlát (részszámlákat) külön-külön kötelesek minden esetben kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból, egyidejűleg felhívja az alvállalkozókat, hogy állítsák ki e számláikat;– az ajánlattevőként szerződő felek mindegyike a teljesítés elismerését követően állítja ki számláját, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

Régi Kbt. szabályainak alkalmazása alvállalkozói kifizetésekre

Kérdés: Alkalmazható-e 2012-ben a régi Kbt. kifizetésre vonatkozó szabálya? Amennyiben nem alkalmazható a 2011-ben hatályban lévő Kbt., abban az esetben a 2012-es Kbt.-ben van-e valamilyen utalás a 10 százalék alatti alvállalkozó kifizetési kötelezettségére? Milyen lehetőségek vannak arra az esetre, ha a fővállalkozó esetlegesen nem adja ki a teljesítési igazolást a munka elvégzését követően?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárás 2011-ben vagy korábban indult, azakkor hatályos szabályoknak megfelelően kell a számlaellenőrzést lebonyolítani,függetlenül attól, hogy 2012-ben történik az ellenőrzés. Tehát az eljárásmegindításakor hatályos szabályok szerint kell eljárnia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

Számlaellenőrzésre vonatkozó új szabályok

Kérdés: Mi értelme van a számlaellenőrzés fenntartásának? Ez csak az építésnél lesz így, vagy a kapcsolódó szolgáltatásokra is vonatkozik (például karbantartás)?
Részlet a válaszából: […] ...számlaellenőrzés csak az építési beruházásokvonatkozásában marad fenn, e tevékenységek jegyzékét a Kbt. 1. számú mellékletetartalmazza. A karbantartási és javítási szolgáltatás 3. melléklet szerinti szolgáltatásnakminősül, nem építési beruházásnak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.