Nyertesség és dokumentáció ellenértékének visszatérítése

Kérdés: Igaz-e az a feltevésünk, hogy az ajánlati dokumentáció beszerzésére fizetendő összeg az ajánlattevő részére visszautalandó, amennyiben nem nyertes? Illetve nyertessége esetén a szerződéses érték a dokumentáció árának összegével csökkentendő?
Részlet a válaszából: […] ...terjedelmében közvetlenülelektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé, az ajánlatkérő vagyaz általa meghatározott szervezet a kérelem kézhezvételétől számított kétmunkanapon belül köteles ennek eleget tenni, feltéve hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] ...vagy elektronikusúton – az ajánlattételi felhívást a Döntőbizottsághoz, emellett megadja azajánlattételre felhívni szándékolt szervezetek (személyek) nevét, címét(lakóhelyét, székhelyét), valamint a tárgyalásos eljárási forma választásátmegalapozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Irreálisan alacsony ár alkalmazásának szankciója

Kérdés: Az Európai Bizottság és a Közbeszerzések Tanácsa értesítésén kívül van-e retorziója a túlzottan alacsony ár vagy ellenszolgáltatás miatt érvénytelen pályázatoknak (ajánlatoknak)?
Részlet a válaszából: […] ...vagy veszélyezteti [Kbt. 323. §-ának (1) bekezdése];– a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását akövetkező szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörükellátása során a törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek, illetőleg szervezeteknek megfelelő – a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési és pénzügyi – szakértelemmel kell rendelkezniük....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.