A FAKSZ tevékenységi köre

Kérdés: A közelmúltban hatályba lépett új, illetve módosított jogszabályok alapján eléggé nehezen értelmezhető a FAKSZ tevékenységi köre, jogköre. Az állami beruházási törvény és a Kbt. között hogyan határozzák meg együttesen, hogy milyen szabályokat kell követni? Pl. a FAKSZ milyen feltételek alapján jogosult önkormányzatok részére értékhatárhoz kötötten vagy kötetlenül építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárást lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] ...és - a helyi önkormányzati költségvetési szerv és a nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv kivételével - cb) alpontja szerinti szervezet által foglalkoztatott személy, aki járulékos közbeszerzési feladatot lát el az őt foglalkoztató ajánlatkérő számára".Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

65%-os szabály eltörlésének hatása keretmegállapodásra és előminősítésre

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárás esetében is meg kell maradnia a 65%-os szabálynak a már megkötött szerződéseknél a jogszabályváltozásra figyelemmel, vagy lehetőség van módosításra? Mi a helyzet előminősítés esetében?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek vagy – ha az ajánlatkérő gazdálkodó szervezet létrehozásának kötelezettségét előírta vagy azt lehetővé tette [35. § (8)-(9) bekezdés] – a nyertes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Szerződéskötés halasztása, szerződéskötés megtagadása

Kérdés: Mi az a határidő, melyet követően megköthető a szerződés? Mi a teendő, ha az ajánlatkérő folyamatosan halasztja a szerződés megkötését? És mit tehetünk, ha indok nélkül közli, hogy nem kívánja megkötni velünk – mint nyertes ajánlattevővel – a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdés a) pontja vagy a 122/A. § szerinti eljárásban csak egy ajánlatot nyújtottak be – a)-f) pontok;– az ajánlatkérő a nyertes szervezettel (személlyel) szemben csak abban az esetben mentesül a közbeszerzési szerződés megkötésének kötelezettsége alól, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Határidőn túli szerződéskötés lehetősége

Kérdés: A Kbt. 124. §-ának (5) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik. A (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik. Nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig. A (6) bekezdés "...amennyiben e törvény másként nem rendelkezik..." fordulata hogyan értelmezendő? A Kbt.-ben csak a tíznapos szerződéskötési tilalmi időszak alóli kivételeket találtuk – például 124. § (8) bekezdés. Lehetőség van a harminc/hatvan napon túli szerződéskötésre is? Amennyiben nincs, és ezen időszakban nem kerül sor a szerződéskötésre (a nyertest követő ajánlatokban szereplő ellenszolgáltatás nem áll az ajánlatkérő rendelkezésére, a nyertes pedig szervezeti/személyi átalakítás miatt vélhetőleg nem fog tudni szerződést kötni a meghatározott időtartam lejártáig), az eredményesnek minősített eljárást hogyan kezeljük?
Részlet a válaszából: […] Az alábbi szabályrendszer két szempontból enged eltérést a moratórium szabályaitól. Egyrészt a Közbeszerzési Döntőbizottság döntése miatti elhúzódás – (7) bekezdés -, másrészt a moratórium alóli kivételek – (8) bekezdés – vonatkozásában.A Kbt. 124....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...A gyakorlati problémákat egyrészről a törvény eredeti rendelkezésének azon fordulata okozta, miszerint az alkalmasságot igazoló szervezetnek az ajánlattevő "fizetésképtelensége" esetére kell kezességet vállalnia. A fizetésképtelenség azonban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Közbeszerzési eljárás lefolytatása több ajánlatkérő képviseletében

Kérdés: Hogyan kell több ajánlatkérő képviseletében egy ajánlatkérőnek közbeszerzési eljárást lefolytatnia, és mikor lehetséges ez? Úgy tudom, hogy van rá mód, de nem találom a törvényben vagy rendeletben a metodikát.
Részlet a válaszából: […] ...a nyilvántartásbanszereplő ajánlatkérőkről szükség szerint tájékoztatást nyújt az EurópaiBizottság részére. Amennyiben az érintett szervezet az (1) bekezdés szerintibejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy az érintett szervezet etörvény hatálya alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...helyébe a következő rendelkezés lép:"Ha az ajánlatkérő nevében valamely személy tulajdonosijogokat gyakorol érdekelt gazdálkodó szervezetben, az ajánlatkérő nevében eszemély vagy hozzátartozója nem járhat el a felhívás és a dokumentációelkészítése során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Közbeszerzési megállapodás

Kérdés: Mit jelent az, hogy a szerződés közbeszerzési megállapodás hatálya alá tartozik?
Részlet a válaszából: […] ...(MK 102.) KüM-IRM együttes tájékoztatót".A jelenleg hatályos együttes tájékoztatóban az alábbiakattaláljuk. A Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) létrehozó egyezmény 4.melléklete: Megállapodás a kormányzati beszerzésről (WTO/GPA). (Hivatalos Lap L336., 1994. 12. 23....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészetiszempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározottszervezet, személy képes teljesíteni.A (3) bekezdés úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérőhirdetmény nélküli tárgyalásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Elektronikus árlejtés alkalmazása építési beruházás esetében

Kérdés: Lehet-e elektronikus árlejtést alkalmazni építési beruházás esetében? Nem tudok róla, hogy a törvény tiltaná.
Részlet a válaszából: […] ...adni; a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészetiszempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározottszervezet, személy képes teljesíteni; az feltétlenül szükséges, mivel azajánlatkérő által előre nem látható okból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.
1
2