Szerződéskötési határidő

Kérdés: Nyertesként hirdettek ki bennünket egy uniós közbeszerzési eljárásban, 2 évre szóló ütemezett szállítási szerződést nyertünk el. A szerződéskötéshez benyújtottuk az ajánlatkérő által kért dokumentumokat, információkat. Mi úgy tudjuk, hogy a szerződést 30 napon belül kell megkötni, de az ajánlatkérő illetékes vezetőjének szabadsága miatt a szerződést még nem írtuk alá. Az aláírás késedelme miatt érvényes lesz-e a szerződés? Az aláírás késedelme alapul szolgálhat a szerződésben vállalt 1. részteljesítési határidő módosítására?
Részlet a válaszából: […] ...történt megküldése napjától számított harminc – építési beruházás esetén hatvan – nappal meghosszabbodik.(6) Az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni. Ha e törvény másként nem rendelkezik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Tájékoztatási kötelezettség hamis nyilatkozat miatti kizárás hiányáról

Kérdés: 2020 novemberében indult nemzeti nyílt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során a gazdasági szereplő nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy vele szemben az eljárás során előírt kizáró okok nem állnak fenn. Az ajánlatkérő a bírálat során ellenőrizte az elektronikus nyilvántartásokat, megállapította, hogy azok egyikében sem szerepel az ajánlattevő. Ajánlata alapján a gazdasági szereplő az eljárás nyertese lett, vele az ajánlatkérő szerződést kötött. Később, a szerződés teljesítése során jutott az ajánlatkérő tudomására, hogy az ajánlattevő az eljárás teljes időtartama alatt a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt állt, de a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása nem volt naprakész, emiatt a bírálati szakaszban a nyilvántartásban nem szerepelt a gazdasági szereplő. Később megállapítást nyert, hogy az ajánlattevő az eljárás megindítását megelőző dátummal már a kizáró ok hatálya alatt állt, melyről tudomása volt, mivel a korábbi kizárását több fórum előtt támadta. Így az eljárás során hamis nyilatkozatot tett. Az ajánlatkérő a szerződést a Kbt. 143. § (2) bekezdése szerint felmondta, elállásra már nem volt lehetőség a megkezdett teljesítés és a lezárt részteljesítés miatt. Van-e az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóság felé tájékoztatási kötelezettsége, tekintve, hogy az ajánlattevő a hamis nyilatkozat, illetve a kizáró ok miatt nem került kizárásra az eljárás során, mivel a szerződés teljesítésének szakaszában derült fény a fentiekre?
Részlet a válaszából: […] ...és-ha a kizárás miatt jogorvoslatra nem került sor, az ajánlatkérő megítélése szerint a kizárás alapjául szolgáló cselekmény miatt a szerződés teljesítése vonatkozásában a megbízhatósága alapos okkal megkérdőjelezhető, az érintett közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Eltiltott és kizárt gazdasági szereplők listája

Kérdés: Mi a különbség a Közbeszerzési Hatóság honlapján a közbeszerzéstől eltiltott és a közbeszerzésből kizárt gazdasági szereplők listája között?
Részlet a válaszából: […] ...folyamatban lévő közbeszerzési eljárás vonatkozásában is köteles eltiltani a közbeszerzési eljárásban való részvételtől, illetve a szerződés megkötésétől, ha az érintett eljárásokban az eljárás eredményének megküldésére még nem került sor;– a (9)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Egyenlő bánásmód elvének érvényesülése a közbeszerzés gyakorlatában

Kérdés: Az ajánlatkérő felvilágosítást kér, ahol egy Aarhus nevű bírósági ügyre hivatkozik. Az ügyet nem találjuk az interneten, vélhetően európai bírósági ügyről lehet szó, így nem világos számunkra, hogy milyen értelemben kell a felvilágosítás nyújtásához ezt figyelembe venni. Nem minket érint a felvilágosításkérés, de fontos lenne tudnunk róla. Mi ennek az ügynek a lényege?
Részlet a válaszából: […] ...beruházások teljesítik az ajánlatkérő által meghatározott követelményeket (minek körében a nyilatkozatok vagy dokumentumok fogalma a szerződés tárgyának mintáit is magában foglalja), vagy a bekért "nyilatkozatokat vagy dokumentumokat" hibásan benyújtó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Ajánlat módosíthatósága

Kérdés: Árindokolás esetében módosulhat-e az ajánlat? Vagy ez csak lehetőség, nem szükségszerű? (A kérdés egy OMSZ-eljárás döntéséhez kötődik, de nem csak az adott esetre vonatkozik.)
Részlet a válaszából: […] ...megalapozott döntést hozhasson az ajánlati ár aránytalanul alacsony voltáról. Az árindokolás az ajánlati ár megalapozottságának és a szerződés adott áron való teljesíthetőségének igazolását szolgálja, ebben az értelemben nem része az ajánlatnak, és az a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Ajánlati felhívás döntőbizottsági határozatra hivatkozással

Kérdés: Az ajánlatkérő a felhívásban közölte, hogy a Kbt. 55. §-ának (6) bekezdése alkalmazásában a Döntőbizottság D.453/17/2012. számú határozatában kifejtett jogértelmezése szerint jár el. Miről szól ez a döntés?
Részlet a válaszából: […] ...lezárása közötti eltérésnek, és ennek megfelelően akár az alkalmassági igazolás elvi elvetésének, mégis, a referencialevél, azaz a szerződést kötő másik fél saját nyilatkozata lesz az irányadó, annak részleteit az ajánlattevőnek nem kell igazolnia. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Hiánypótlás előzetes vitarendezési eljárásban

Kérdés: Előzetes vitarendezési eljárás eredményeként az ajánlatkérő újabb hiánypótlást rendelt el, a hiánypótlás része volt az is, hogy a felolvasólapot újra be kellett adni. Az előzetes vitarendezési kérelem alapján van-e helye hiánypótlásnak, valamint a felolvasólap hiánypótoltatására van-e lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha az ajánlatkérő igényt tart a felolvasólap ismételt benyújtására, mi lesz az eredetileg beadott felolvasólap sorsa?
Részlet a válaszából: […] ...megadása nem járhat az alapelvek sérelmével, valamint az ajánlati kötöttség megsértésével, azaz a beszerzés tárgyára vagy a szerződés feltételeire adott tartalmi ajánlat (szakmai ajánlat) módosításával.Fentiek alapján el tudunk képzelni olyan esetet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

Cégkivonat érvényessége, felszámolás

Kérdés: Az ajánlattevőnek általában 60 napnál nem régebbi cégkivonatot kell csatolnia a közbeszerzésben. Ugyanakkor a kizáró okok között szerepel, hogy nem állhat felszámolási eljárás alatt. A 60 napon belüli cégkivonat benyújtása mellett bőven előfordulhat, hogy már az ajánlattétel időpontjában felszámolás alatt áll. Hogyan oldható fel ez az ellenmondás? Az ajánlatkérőnek nem érdeke a legfrissebb cégállapot ismerete? Hogyan egyeztethető össze az említett probléma a Kbt. alapelveivel? És: az ajánlatkérőnek folyamatosan ellenőriznie kell az "aktív" cégállapotot? Mi történik, ha a szerződés teljesítése folyamán áll elő a fenti helyzet?
Részlet a válaszából: […] ...kérelem másolatát. Ebből megállapítható az aktuálisanbejelentett változások köre. Megjegyezzük, hogy a változások tartalma atársaságiszerződés-módosítással, illetve az egységes szerkezetű okirattaligazolható. A változásbejegyzés iránti kérelem másolatát és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Ajánlati levél

Kérdés: Mi az az ajánlati levél?
Részlet a válaszából: […] ...elfogadása esetén a jelenajánlat tartalma, valamint a dokumentáció, és az ajánlattételi felhívásfeltételei szerint elkészített szerződést az ajánlattételi felhívásbanmeghatározott időpontban aláírjuk.Kijelentjük, hogy a tárgyi ajánlattételi felhívás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Dokumentáció átvételi időpontja kétszakaszos eljárásban

Kérdés: Kétszakaszos eljárásban jogszerű-e az az ajánlatkérői eljárás, miszerint az ajánlati dokumentáció legkorábban a részvételi szakasz eredményhirdetését követően vehető át?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt.következő rendelkezései:– az ajánlatkérő köteles a részvételre jelentkezőt írásbantájékoztatni kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságánakmegállapításáról, a részvételi jelentkezésének a 114. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.
1
2