Pótmunka értékének mértéke, alvállalkozók bevonása pótmunkára

Kérdés: Van-e előírás arra vonatkozóan, vagy felső értékhatára annak, hogy a pályázaton elnyert vállalási díj hány százaléka lehet a pótmunka értéke? A pótmunkákra lehet-e új alvállalkozókat bevonni? Ha igen, mi ennek a módja, hiszen a hatóságok olyan speciális szakemberek közreműködését is előírhatják, aki(k) az eredeti kiírásban nem szerepeltek feltételként, és az eredeti ajánlati dokumentációnkban sem került(ek) megnevezésre. (Tevékenységük nagyságrendje 10 százalék alatti.)
Részlet a válaszából: […] ...maximuma, de amennyiben a pótmunka hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban kerül beszerzésre, úgy az eredeti szerződéses érték feléig terjedhet az alábbi korlát miatt.Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.

Felhívás "egyéb nyilatkozatok" csatolására

Kérdés: Mi a véleményük arról a közbeszerzési gyakorlatról, mely szerint az ajánlatkérő úgy igyekszik előre kibújni a hirdetmény és a dokumentáció közti esetleges ellentmondásból eredő felelősség alól, hogy a hirdetményben rögzíti azt, hogy "az ajánlathoz az ajánlati dokumentációban meghatározott egyéb nyilatkozatokat is csatolni kell"? Rendszeresen megtörténik, hogy erre hivatkozással olyan nyilatkozatot is bekérnek, mely sem a hirdetményben, de még a dokumentációban sem, hanem csupán a nyilatkozatminták közt szerepel. A nyilatkozatmintában – mely tételesen több területet érint – tehát van egy olyan nyilatkozatelem, melyről való nyilatkozati kötelezettség sem a hirdetményben, sem a dokumentációban nem szerepel. A nyilatkozatmintáról kimondja, hogy annak használata nem kötelező, ugyanakkor kérdésre mégis azt a tájékoztatást kapják az ajánlattevők, mint amit idéztünk. Véleményünk az, hogy a hirdetményben nem lehet általános jellegű (lásd "egyéb" nyilatkozatok) kötelezettséget megállapítani, minden nyilatkozatnak, igazolásnak konkrétnak kell lennie. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...Ezzel egyrészt az ajánlatkérő segítheti az együttműködéstannak érdekében, hogy az esetleges szakértőcsere során ne legyen fennakadás aszerződés teljesítése során. Ha azonban a nyilatkozattal visszaélve azajánlattevőt kizárja a versenyből, mondván, hogy már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Ajánlattételi dokumentáció és felhívás eltérése

Kérdés: Az ajánlattételi dokumentációban foglaltak részben eltérnek a felhívástól. Melyik dokumentumot kell figyelembe venni az ajánlat elkészítésekor?
Részlet a válaszából: […] ...– eleme, előírásasemmis. A dokumentáció semmisnek nyilvánított eleme, előírása a közbeszerzésieljárásban és a közbeszerzési szerződésben nem alkalmazandó.Az (5) bekezdés arról rendelkezik, hogy a (4) bekezdésszerinti elem(ek), előírás(ok) semmisnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Dokumentációkészítési kötelezettség

Kérdés: Kötelező-e ajánlati dokumentációt készíteni? Vannak-e olyan beszerzések, ahol nem?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatosformai és tartalmi előírásokat kell tartalmaznia, ezen túlmenően ebben kellmegadni a közbeszerzési műszaki leírást, valamint a szerződéstervezetet is. Adokumentációnak tartalmaznia kell az ajánlat részeként benyújtandó igazolások,nyilatkozatok jegyzékét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Szerződéses tartalom eltérése keretmegállapodásos eljárás különböző szakaszaiban

Kérdés: Törvényszerűen járt el a kiíró, ha az ajánlati dokumentáció keretmegállapodás-tervezetének szövege és tartalma nem egyezik az eredményhirdetés után a nyertes pályázóknak aláírásra megküldött keretmegállapodással? (A pályázatban nyilatkozni kellett a keretmegállapodás-tervezet elfogadásáról.)
Részlet a válaszából: […]

Ha tárgyalásos eljárással indult a keretmegállapodásos eljárás, és ebben megegyezés született a felek között, akkor jogszerű, amennyiben nem, akkor pedig jogszerűtlen a megoldás.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Szerződés tartamának eltérő meghatározása

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlati dokumentációban a szerződés tartama vagylagosan, míg a Közbeszerzési Értesítőben megjelent felhívásban csak hónap szerint van meghatározva?
Részlet a válaszából: […] A főszabály szerint – amennyiben a dokumentáció másként nemfogalmaz – irányadó a hirdetményben megjelent, mindenki számára elérhető ésnyilvános információ, azaz a hónap szerinti meghatározás. Amennyiben a felek atárgyalások során pontosítják ezt az elemet, erre joguk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Dokumentáció átvételi időpontja kétszakaszos eljárásban

Kérdés: Kétszakaszos eljárásban jogszerű-e az az ajánlatkérői eljárás, miszerint az ajánlati dokumentáció legkorábban a részvételi szakasz eredményhirdetését követően vehető át?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt.következő rendelkezései:– az ajánlatkérő köteles a részvételre jelentkezőt írásbantájékoztatni kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságánakmegállapításáról, a részvételi jelentkezésének a 114. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Tárgyalás szabályainak meghatározása kétszakaszos eljárásban

Kérdés: Kétszakaszos eljárásban veszünk részt. Kérdésünk, hogy az ajánlati dokumentációban milyen részletességgel kell meghatároznia az ajánlatkérőnek a tárgyalás menetét, szabályait, eljárásrendjét?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése és a 121. § (6) bekezdése szerinti ajánlati kötöttsége. Ezazonban nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya,illetőleg feltételei olyan jellemzőjében, illetőleg körülményében tér el aközbeszerzés megkezdésekor – Kbt. 35...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Pénzügyi teljesítés meghatározása a közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Az ajánlatkérők egy része az ajánlati felhívásban, illetve az ajánlati dokumentációban (szerződéstervezetben) a fizetés teljesítését a következő módon határozza meg: "Megrendelő a jelen szerződés alapján létrejövő szállítások ellenértékét a termékek leszállítását követően, a Szállító által kiállított számla alapján, a kézhezvételtől számított 45 napon belül a Szállítónak a(z) .........Bank Rt.-nél vezetett, ......... számú számlájára történő átutalással fizeti meg." Ugyanakkor a Kbt. 305. §-ának (1) bekezdése az alábbiakat tartalmazza: "Az ajánlatkérőként szerződő fél köteles az ajánlattevőnek a szerződésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítésétől számított legkésőbb harminc napon belül az ellenszolgáltatást teljesíteni, kivéve ha törvény eltérően rendelkezik, vagy a felek az ellenszolgáltatás halasztott, illetőleg részletekben történő teljesítésében állapodtak meg." Az Áfa-tv. 13. §-ának (16) bekezdése tartalmazza a számla kellékeit, amelyekből a jelen esetre vonatkozóan érdekes a b), f) és n) francia bekezdés: "a számla kibocsátásának kelte, a teljesítés időpontja, valamint a fizetés módja és határideje." A fentiek alapján kérdéseink: Jogszerű-e a pénzügyi teljesítésnek a számla kézhezvételéhez kötése, hiszen ennek meghatározása a számla kiállításának időpontjában gyakorlatilag lehetetlen? Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban kiírhat-e (meghatározhat-e) 30 napnál hosszabb fizetési határidőt?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdéseegyértelműen a felek megállapodásához vagy törvényi rendelkezéshez köti. Afelek megállapodása nem történhet meg a szerződéses feltételek kötelezőelfogadtatásával. Erre tárgyalás, vagy a fizetési határidő részszempontkéntvaló alkalmazása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

Szerződéstervezet alakisága

Kérdés: Ajánlati dokumentációban a szerződéstervezetet csatolni kell. Az ajánlattevőnek aláírva vagy aláírás nélkül kell becsatolni az ajánlatába?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevőnek el kell fogadnia a szerződésesfeltételeket, tehát cégszerűen alá kell írnia a szerződést. Az ajánlatifelhívásban szereplő, a szerződést érintő néhány kitétel nem elegendő, annakmegismerése és elfogadása lényeges információ az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.
1
2