22 cikk rendezése:
1. cikk / 22 Szerződésteljesítés ellenőrzésének alanyi köre
Kérdés: Alvállalkozóként veszünk részt egy építési beruházás kivitelezésében. A fővállalkozónk jelezte, hogy a szerződés teljesítését a Közbeszerzési Hatóság vizsgálhatja. Ez a hatósági vizsgálat ránk is vonatkozik?
2. cikk / 22 Egy ajánlattevő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Figyelemmel a C-376/21. számú ügyre, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindítása során szükséges-e indokolni, hogy miért egy ajánlattevőt hívok meg, amikor a 98. § (2) bekezdés b) pont szerinti jogalapot használom?
3. cikk / 22 Ajánlattétel holdingstruktúrában
Kérdés: Amennyiben közös ajánlattevők azonos holdinghoz tartoznak, de szeretnék a többi céget is igénybe venni, abban az esetben feltétlenül kapacitást biztosító szervezetek lesznek-e, és kell-e EEKD-t is benyújtaniuk, vagy sem?
4. cikk / 22 Bíróság és DB tevékenységének elhatárolása
Kérdés: A D. 454/2021. döntésben a Közbeszerzési Döntőbizottság az adott szerződés tartalmát elemzi, és ebből von le következtetést, hiába közbeszerzési jellegű a jogsértés. Mi határolja el a polgári bíróság és a Közbeszerzési Döntőbizottság tevékenységét, ha már a közbeszerzési szerződés tartalmának jogértelmezése is a feladatai közé tartozik ezek szerint?
5. cikk / 22 Jogorvoslatra jogosultság
Kérdés: Egy előadáson egy uniós bírósági ítéletre hivatkozva felmerült, hogy nincs lehetősége az ajánlattevőnek megtámadni azt a döntést, melynek az eljárásában nem vett részt. Egyrészt érdekelne, vajon milyen esetről lehetett szó, másrészt, hogy ez Magyarországon milyen megítélés alá esik?
6. cikk / 22 Nyilatkozat magánszemély kapacitást biztosító bevonása esetén
Kérdés: Milyen következménye van annak, ha a kapacitást biztosító helyett az ajánlattevő azt nyilatkozza, hogy a saját embere a bevont szakember, ugyanakkor a szakember önéletrajzából egészen más derül ki? Ebben az esetben hamis adatszolgáltatás történik, esetleg hiánypótlást kell elrendelni? Vagy magánszemély esetében ennek nincs relevanciája?
7. cikk / 22 Be nem jelentett alvállalkozó igényérvényesítésének kezelése
Kérdés: Egy építési beruházás kivitelezése során a nyertes ajánlattevő nem jelentett be alvállalkozót, és a benyújtott számlában sem jelezte, hogy annak van alvállalkozói tartalma. Ugyanakkor írásban megkeresett minket egy helyi kkv, és jelezte, hogy az érintett beruházásban alvállalkozó volt, és a nyertes ajánlattevő nem hajlandó a munkájának ellenértékét kifizetni. Alvállalkozói tevékenysége semmilyen dokumentumban (például építési napló) nem jelenik meg, csupán a nyertes ajánlattevő felé benyújtott számlájával tudja az alvállalkozó igazolni a közreműködését. Milyen lehetőség van ilyenkor az ajánlatkérő kezében? Hogyan járhatunk el?
8. cikk / 22 Minősített ajánlattevők igazolási rendje
Kérdés: Az érintett közbeszerzési eljárásban a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdések szerinti kizáró okokról kell nyilatkozni. Hazai ajánlattevők vagyunk, és nemrég megszereztük a minősített ajánlattevői státuszt a Közbeszerzési Hatóságnál. A minősített ajánlattevői tanúsítványban szereplő, 62. § (1) bekezdés szerinti pontok nem fedik le a teljes 62. § (1) bekezdést, hiányoznak belőlük az i), j), m), o) pontok. Ezekre külön nyilatkozatot kell csatolni?
9. cikk / 22 Értékelési és alkalmassági szempont elválasztása
Kérdés: Az értékelési szempont a szakember tapasztalata úgy, hogy közben az alkalmasságban is ugyanez a feltétel szerepel egy meghatározott tapasztalattal, ami felett az ajánlatkérő értékeli annak mértékét. Lehet ezt egybemosni? Nem kell különválasztani az értékelési szempontot és az alkalmasságot? Nincs itt átfedés? Nem számszakilag, hanem mert ugyanannak a szakembernek a tapasztalatára vonatkozik? Ha igen, akkor hogyan kell hiánypótolni, ha esetleg hiányosság merül fel?
10. cikk / 22 Megfelelés közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Az ajánlatkérő a dokumentáció részét képező szerződéstervezetben azt szerepelteti, hogy az ajánlattevő (illetve a szerződés megkötésekor a vállalkozó) kijelenti, hogy rendelkezik a tevékenysége folytatásához szükséges összes hatósági és egyéb engedéllyel. Ez utóbbi hiánya súlyos szerződésszegés, és a megrendelő jogosult egyoldalú nyilatkozattal a szerződést megszüntetni, azonnali hatállyal. Ugyanez a helyzet, ha a vállalkozó egy adott kormányrendelet feltételeinek nem felel meg. Kérdésünk, hogy ez hogyan értendő? Ha igazolja e feltételek meglétét az ajánlattevő, akkor ez a rendelkezés milyen célt szolgál? Ugyanis e feltételek hiányában az ajánlattevő meg sem felelne a felhívás szerinti alkalmassági követelményeknek.
