Eredménytelen eljárást követő más eljárásfajta alkalmazása

Kérdés: Eredménytelen eljárás esetén mikor/hogyan lehet meghívásos, tárgyalásos eljárásba fordulni, illetve ha erre nincs lehetőség, hogyan írhatok ki úgy pályázatot, hogy részvételi szakasszal előminősítsem a jelentkezőket?
Részlet a válaszából: […] ...kiigazítása, egyéni igényekhez alakítása nélkül;– a közbeszerzés tárgya tervezést vagy innovatív megoldásokat tartalmaz;– a szerződés jellegével, összetettségével vagy jogi és pénzügyi kialakításával kapcsolatos sajátos körülmények vagy az ezekhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Beszerzés tárgyához kapcsolódó tevékenységi körrel nem rendelkező pályázó nyertessége

Kérdés: Az ajánlattevő olyan jelentkező pályázatát hirdette ki nyertesnek, amelynek tevékenységi körében nem szerepel olyan tevékenység, ami kapcsolódott volna a beszerzés tárgyához. Jogszerű ez?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásban a potenciális ajánlattevők kiválasztására vonatkozhat.A 122. § (8) bekezdésében elviekben csak azok hívhatók meg, akik a szerződést feltehetően teljesíteni tudják. Ez az egyetlen szabály, mely kifejezetten utal a teljesítésre való képességre, ami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.

Hirdetményfeladási kötelezettség nemzeti rezsimbe tartozó eljárás esetén 2012-től

Kérdés: Az új közbeszerzési törvény rendelkezései értelmében minden nemzeti eljárásrendbe tartozó közbeszerzés esetén hirdetményt kell majd feladni az eljárás megindításáról? E szerint a jelenlegi Kbt. 251. §-ának (2) bekezdésében foglalt lehetőség (az ajánlattevők közvetlen felhívása az ajánlattételre) megszűnik?
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági szereplőknek kell ajánlattételi felhívást küldeni,amelyek mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek, és amelyek aszerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítéléseszerint feltehetőleg teljesíteni tudják – új Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Ajánlatkérők saját eljárásrendje

Kérdés: Úgy hallottuk korábban, hogy az ajánlatkérők meghatározhatják az eljárás rendjét. Ez így lesz-e a jövő évtől, és ha igen, milyen keretek között?
Részlet a válaszából: […] ...kell, amely a gazdasági szereplőknek a megfelelő ajánlattételhez(részvételi jelentkezéshez) szükséges, így különösen az odaítélendő szerződéslegfontosabb részleteit (az eljárás tárgya, mennyisége, szerződéses feltételek)és az odaítélés módjának rövid...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak változása

Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?
Részlet a válaszából: […] ...készítése csak építési beruházás esetében leszkötelező, továbbá áru és szolgáltatás beszerzése esetében elegendő szerződésesfeltételeket közölni, nincs szükség szerződéstervezet készítésére azajánlatkérő részéről.Változnak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Eljárásfajta kizárólagos jog fennállása esetén becsült érték függvényében

Kérdés: A 2009. április 1-jén életbe lépett Kbt. módosításai szerint amennyiben a becsült érték nem éri el a nemzeti értékhatár másfélszeresét (12 M Ft), és a 125. § (2) bekezdés b) pontban meghatározott kizárólagos jogok fennállnak (egyetlen ajánlattevő képes a teljesítésre), az ajánlatkérő jogosult hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. Amennyiben a becsült érték meghaladja a közösségi értékhatárt (kb. 53 M Ft), az ajánlatkérőnek szintén lehetősége van hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. Kérdésem: A 12 és 53 M Ft közötti becsült érték esetében a kizárólagos jog fennállása esetében milyen eljárást kell lefolytatni (hirdetményes egyszerű tárgyalásos vagy tárgyalás nélküli, azaz mindenképp hirdetményt kell megjelentetni)?
Részlet a válaszából: […] ...(személy) jogosultsága meghatározott tevékenység folytatására,illetőleg cselekményre, összhangban az Európai Közösséget létrehozószerződéssel; kivéve a 125. § (2) bekezdésének b) pontja és a 225. § (1)bekezdésének b) pontja alkalmazásában, továbbá ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Ajánlati kötöttség tárgyalás nélküli eljárásban

Kérdés: Tárgyalás nélküli eljárásban mikortól él az ajánlati kötöttség?
Részlet a válaszából: […] ...határidő lejártától kezdődik;– a (2) bekezdés értelmében az ajánlattevő legalább azajánlati felhívásban megadott tervezett szerződéskötési időpont lejártáig kötvevan ajánlatához, kivéve ha az ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy egyikajánlattevővel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...A fentiekben utalt 125. § (2)bekezdésének b) pontja szerint az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásoseljárást alkalmazhat, ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészetiszempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Tárgyalás "újranyitása"

Kérdés: Tárgyalásos eljárás eredménytelensége [Kbt. 92. § c) pont] esetén van-e lehetőség a tárgyalás újranyitására? Az az ajánlattevő ugyanis, aki megfelelő ajánlatot tett volna, az ajánlattételi határidő leteltét követően nyújtotta be a pályázatát, de az esetleges újranyitás során vele szeretnénk szerződni.
Részlet a válaszából: […] ...a tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre.Ha az ajánlatkérő az eljárás eredményét kihirdette, a szerződést a felhívásnak,illetőleg a dokumentációnak és az ajánlatnak a tárgyalás befejezésekoritartalma szerint kell megkötni – Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Nettó ár figyelembevételének esete

Kérdés: Egyik utóbbi számukban megjelent véleményükkel nem teljesen értek egyet, kérem ezért szíves válaszukat az alábbi kérdésre. Költségvetési szerv szolgáltatásra kér ajánlatot, amelynek értéke ugyan nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, de az egybeszámítási szabályok miatt egyszerű eljárás lefolytatására kerül sor. Az Önök szerint nyertesnek számító (legalacsonyabb) nettó árra a vállalkozó 20 százalékos forgalmi adót számol, az azt követő legjobb ajánlat alanyi mentes, ezért a bruttó ára alacsonyabb, mint a legalacsonyabb nettó árat ajánlóé. (Az értékelés szempontja a legalacsonyabb ajánlati ár volt, nem nevesítve, hogy bruttó vagy nettó, de valamennyi értéket meg kellett adni). Véleményem szerint a Kbt. egyik alapelve szerint (közpénzek ésszerű felhasználása) a nyertes az, aki felé a legkisebb a költségvetési szerv kifizetési kötelezettsége, a Kbt. 57. § (2) bek. a) pont szerinti megfogalmazás – "a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás" – is ezt mondja. A nettó árat akkor kell figyelembe venni, ha a közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségességét vizsgáljuk (35. §). Jól értelmezem?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet olyan – az áfatartalom tekintetében feltárt- tévedést figyelmen kívül hagyni, amely befolyásolhatja a nyertes személyétvagy a szerződés tartalmát is. Megítélésünk szerint jelen esetben nem lehet a közpénzekésszerű felhasználására hivatkozva azt mondani,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.
1
2
3