Cégadatváltozás bejelentésének módja

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattételi szakaszban bekérte a 62. § (1) bekezdés kb) és kc) alpontjai szerinti igazolást, de cégünknek közben volt egy változásbejegyzése tulajdonosváltás okán, mivel más magánszemély lett a cég tulajdonosa. Mit tegyünk?
Részlet a válaszából: […] ...változásbejegyzésről mindig értesíteni kell az ajánlatkérőt, hiszen például a cégjegyzésre jogosult változása hatással van a szerződés előkészítésére is. Amennyiben például székhelyváltozás történik, mindez a teljesítést is befolyásolhatja, továbbá az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Külföldi kapacitást biztosító bevonásának feltételei

Kérdés: Gyakorlati tanácsot kérek arra vonatkozóan, hogy külföldi kapacitást biztosító bevonása során mire legyek figyelemmel. A jogszabályi rendelkezéseket értem, de mit tehetek a számtalan hiánypótlás elkerülése érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...képviselőként ki legyen megjelölve. Számtalan jogvitát megelőz az ajánlattevő, ha ezt is tisztázza a kapacitást biztosítóval. Az előszerződés, aláírási címpéldány mellett amennyiben létezik az adott országban cégkivonat, úgy az szükséges, valamint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Ajánlattevő tájékoztatási kötelezettségének terjedelme jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Egy jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő folyamatosan tájékoztatja az egyébként az ügyben nem érdekelt szereplőket a benyújtott iratokról. Van-e joga erre az ajánlatkérőnek, illetve kiadhat-e az eljárás során minden információt a többi gazdasági szereplőnek?
Részlet a válaszából: […] ...során a nem ügyfeleket érintő közzététel lehet a Kbt. 156. §-ának (5) bekezdése szerinti, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi, az erről szóló végzést honlapján haladéktalanul közzéteszi.Az eljárási iratok nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Határidőn túl érkezett előzetes vitarendezés iránti kérelem kezelése

Kérdés: A Kbt. az előzetes vitarendezésre három munkanapos határidőt biztosít. Hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő, ha e határidőn túl érkezik vitarendezési kérelem? Dönthet-e úgy, hogy érdemben foglalkozik vele?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig akkor sem kötheti meg a szerződést – ha részajánlat tétele lehetséges volt, a beszerzés érintett részére vonatkozó szerződést -, ha eddig az időpontig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Ajánlatkérő lehetséges jogcselekményei az eljárást lezáró döntést követően

Kérdés: Előzetes vitarendezés iránti kérelemre megteheti-e az ajánlatkérő, hogy kizár ajánlattevőt az eljárást lezáró döntését követően? Előzetes vitarendezési kérelem alapján van-e lehetőség hiánypótlási felhívás kiadására az eljárást lezáró döntés után?
Részlet a válaszából: […] ...egy alkalommal jogosult módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá a már megkötött szerződéstől elállni, illetve amennyiben a teljesítés megkezdése miatt az eredeti állapot nem állítható helyre, a szerződést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.

Kifizetés konzorcium tagjának

Kérdés: Lehet-e a konzorciumi szerződésben meghatározni azt, hogy az ellenértéket csak az egyik konzorciumi tagnak fizesse az ajánlatkérő, ezáltal e tagnak elszámolási kötelezettsége keletkezik a konzorciumi tagokkal szemben?
Részlet a válaszából: […] ...részérőltörtént megsértése [59. § (4) bekezdése] esetén a biztosíték az ajánlatkérőtilleti meg; – a közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért azajánlatkérő felé egyetemlegesen felelnek; – az egy közös ajánlatot vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...az egybeszámítási szabályt, melynek értelmében újravisszaáll a korábbi b) pont, mely az egy ajánlattevővel történő szerződéskötéstis az egybeszámítás feltételéül szabja.A módosítás következtében a Kbt. 40. § -ának (2) bekezdésehelyébe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Alkalmasság hirdetmény nélküli tárgyalásos – egyszerű – eljárásban

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő a nemzeti értékhatár felett egyszerű eljárásban hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmaz a rendkívüli sürgősségre tekintettel, a Kbt. 135. §-a előírja, hogy azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni, aki rendkívüli sürgősséggel teljesíteni tud. Ebben az esetben a Kbt. 131. §-a szerint az eljárás nem ajánlattételi felhívással indul, és a Kbt. 135. §-a szerint az ajánlattevőnek a kizáró okokról nyilatkoznia kell, az erre vonatkozó igazolásokat pedig 8 napon belül kell benyújtania. Ilyen esetben alkalmassági követelményeket nem kell meghatározni, hiszen egy meghatározott féllel történik a tárgyalás?
Részlet a válaszából: […] ...azzalaz ajánlattevővel kell tárgyalni és – a 99. § (3) bekezdésében foglaltaktóleltérően – a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, aki a szerződésta rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni. Ebben azesetben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékátmeghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhezszükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás,illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Kizáró okok igazolására vonatkozó tanácsi útmutató

Kérdés: Mikorra várható, hogy a Közbeszerzések Tanácsa kiadja a Kbt. 64. §-ának (1) bekezdésében jelzett útmutatót a kizáró okokkal kapcsolatos igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról? Ha már kiadta, hol található, és melyek a legfontosabb elemei?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdései szerint– az ajánlatkérő minden egyes közbeszerzési eljárását -annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséigterjedően – írásban köteles dokumentálni;– a közbeszerzési eljárás előkészítésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.
1
2