Külföldi kapacitást biztosító bevonásának feltételei

Kérdés: Gyakorlati tanácsot kérek arra vonatkozóan, hogy külföldi kapacitást biztosító bevonása során mire legyek figyelemmel. A jogszabályi rendelkezéseket értem, de mit tehetek a számtalan hiánypótlás elkerülése érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...képviselőként ki legyen megjelölve. Számtalan jogvitát megelőz az ajánlattevő, ha ezt is tisztázza a kapacitást biztosítóval. Az előszerződés, aláírási címpéldány mellett amennyiben létezik az adott országban cégkivonat, úgy az szükséges, valamint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Ajánlatkérő ellenőrzése

Kérdés: Hogyan ellenőrizheti az ajánlatkérő a referenciák esetében, hogy a nem magyarországi illetőségű szerződést kötő másik fél a 24/2014/EU irányelv szerinti ajánlatkérőnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdés a) pontjának esetét a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban a következő módon kell igazolni:– ha a szerződést kötő másik fél a Kbt. 5. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontja szerinti szervezet, illetve nem magyarországi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

Ismétlődő igazoláskérés a szerződéses időtartam alatt

Kérdés: A többéves keretszerződés időtartama alatt van-e lehetősége az ajánlatkérőnek arra, hogy fél­évente felhívjon a kizáró okok igazolására? És kérhet-e évente átláthatósági nyilatkozatot? Továbbá, a szerződéskötéskor kérheti-e ismételten a kizáró okok igazolását? Mit tegyünk, ha ez utóbbi esetben nem köti meg a szerződést az igazolások hiányában?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmas az előírtak bizonyítására.Fentiek alapján megállapítható, hogy az eljárás eredményének kihirdetését követően, illetve a szerződés megkötése előtt az ajánlatkérő már nem kérheti, hogy a nyertes ajánlattevő nyilatkozzon, illetve igazolja a kizáró okok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Alkalmasság igazolására alvállalkozóként igénybe vett gyártó minősítése

Kérdés: Ajánlattevő Magyarországon elsősorban kereskedelmi tevékenységet folytat, melynek során a külföldi gyárak termékeit igyekszik értékesíteni. A törvénymódosítás fényében egyértelművé vált, hogy a teljesítés során igénybe venni kívánt gyártó nem minősül alvállalkozónak. Értelmezésünk szerint ez akkor is így van, ha a gyártótól származó teljesítés értéke a 25 százalékot meghaladja, vagy akár annál nagyobb értékű, lévén hogy ki van emelve – kivételként – az alvállalkozók köréből. A gyártó révén azonban lehetőség van alkalmasság igazolására is, de ebben az esetben a gyártóra is vonatkoznak a (10 százalék feletti) alvállalkozókra érvényes szabályok. Éppen ezért, ha a beszerzés teljes nettó értékének 25 százalékot meghaladó része az alkalmasság igazolására igénybe vett – egyébként alvállalkozói körből kivételnek számító – gyártól származik, akkor a gyárral mint alkalmasság igazolására igénybe vett alvállalkozóval közös ajánlatot kellene tennünk a közbeszerzési eljárás során?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. rendelkezése alapján alvállalkozó az a szervezet vagyszemély, amely vagy aki a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötöttszerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt,kivéve– az ajánlattevővel munkaviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Közbeszerzési tárgy minősített adatkénti kezelése

Kérdés: Mit jelent az, hogy a beszerzés tárgyát minősített adatként kell kezelni? Mi a minősített adat?
Részlet a válaszából: […] ...képviseletében eljáró tagállam, akülföldi részes fél vagy nemzetközi szervezet által készített és törvénybenkihirdetett nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján átadott olyan adat,amelyhez történő hozzáférést az Európai Unió intézményei és szervei,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Szolgálati titok a közbeszerzésben

Kérdés: Mely esetek azok a gyakorlatban, amikor a beszerzés tárgya szolgálati titoknak minősül? Mi határozza ezt meg? Külön jogszabály vagy a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...képviseletében eljáró tagállam, akülföldi részes fél vagy nemzetközi szervezet által készített és törvénybenkihirdetett nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján átadott olyan adat,amelyhez történő hozzáférést az Európai Unió intézményei és szervei,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Ajánlati biztosíték visszafizetése ajánlatot nem tevőnek

Kérdés: Vissza kell-e fizetni az ajánlati biztosítékot annak az egyéb érdekeltnek, aki nem tesz ajánlatot, de megveszi a dokumentációt?
Részlet a válaszából: […] ...az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérő bankszámlájára történőbefizetésével, bankgarancia biztosításával vagy biztosítási szerződés alapjánkiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvénnyel. Abefizetés helyét, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Kizáró okok építési beruházás tárgyú, egyszerű eljárásban

Kérdés: Építési beruházás tárgyú közbeszerzés esetén, egyszerű eljárásban milyen kizáró okok jelölhetők meg az ajánlattevőkkel szemben?
Részlet a válaszából: […] ...és a versenykorlátozástilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tp-tv.) 11. §-a, vagy az EurópaiKözösséget létrehozó szerződés 81. cikke szerinti – öt évnél nem régebbenmeghozott – jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Védett műhelyek nyilvántartása, speciális szabályozás

Kérdés: Kérdéseink a védett foglalkoztatókkal kapcsolatosak. Ki tartja nyilván az említett foglalkoztatókat, és van-e valamilyen általánostól eltérő szabály a részvételükkel folytatott beszerzésekre?
Részlet a válaszából: […] ...írja elő.A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (Hivatal) a kiemelttanúsítványban védett foglalkoztatóvá minősített, védett szervezeti szerződéstkötött, továbbá a szociális és gyámhivatal által kiadott szociálisfoglalkoztatási engedéllyel rendelkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Kizárólagos jog értelmezése, igazolásának módja

Kérdés: A Kbt. 4. §-ának 13. pontja határozza meg a kizárólagos jog fogalmát és a kivételeket azokra az esetekre, amikor a kizárólagos jogot nem a fenti pont szerint kell igazolni. Tekintettel arra, hogy a kivételeket abban az esetekben jelöli meg a törvény, amikor a kizárólagosságot a gazdasági élet szereplői határozzák meg. (Kizárólagos importőr kiválasztása.) Úgy vélem, ha a törvényalkotó a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó eljárási rendben eltekint a kizárólagos jogot jogszabállyal vagy közigazgatási határozattal történő igazolástól, akkor az egyszerű közbeszerzési eljárásban sem indokolt egy megvalósíthatatlan feltétel fenntartása; esetünkben hangszer kizárólagos forgalmazója (külföldi gyártó által igazolt kizárólagos kereskedő) mellett egyéb piaci szereplőket is meghívni az eljárásba. A fentiek alapján jól látom-e, hogy az egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozó, a Kbt. 296. §-ának b) pontja kimaradt az értelmező rendelkezések kivételei közül?
Részlet a válaszából: […] ...(személy) jogosultsága meghatározott tevékenységfolytatására, illetőleg cselekményre, összhangban az Európai Közösségetlétrehozó szerződéssel; kivéve a Kbt. 125. § (2) bekezdésének b) pontja és a225. § (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.
1
2