Alvállalkozói nyilatkozat és EKR

Kérdés: Az alvállalkozók bevonására vonatkozó nyilatkozatot is elektronikus úton és az EKR-en keresztül kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlat benyújtása során kell megtenni. Ezenkívül a Kbt. 138. § (3) bekezdése alapján a szerződés megkötésekor kell nyilatkozni a szerződés teljesítésébe bevonni kívánt alvállalkozókról, majd ezt követően a szerződés teljesítése során az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Nem közbeszerzési szerződés nem teljesítése

Kérdés: Ha nem teljesítenénk egy egyszerű meghívásos beszerzési eljárás (nem EKR-ben megjelenő pályázat) eredményeként megköttetett szerződést, az milyen következménnyel járna? Lehetséges, hogy a következő beszerzési eljárásokból és esetleg az EKR-ben megjelenő közbeszerzési pályázatokból is kizárhatnak bennünket?
Részlet a válaszából: […] ...súlyosan megsértő cselekedetet követett el, és az ajánlatkérő megítélése szerint a kizárás alapjául szolgáló cselekmény miatt a szerződés teljesítése vonatkozásában a megbízhatósága alapos okkal megkérdőjelezhető;c) korábbi közbeszerzési vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Feltételes közbeszerzés – felfüggesztett hatálybalépés

Kérdés: Önök szerint, ha feltételes közbeszerzést folytatunk le, akkor minden esetben elő kell írni a szerződésben a felfüggesztett hatálybalépést?
Részlet a válaszából: […] ...hatályának beálltát bizonytalan jövőbeli eseménytől tették függővé, a szerződés hatálya a feltétel bekövetkeztével áll be, azaz a szerződés teljesítése nem kezdődhet meg a felfüggesztés időtartama alatt. A szerződő felek várakoznak a feltétel bekövetkezésére....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Az ajánlatkérő kötöttsége a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglaltakhoz

Kérdés: Szerződésmódosítás esetén az ajánlatkérő később, egy esetleges jogorvoslati eljárás során kiegészítheti-e a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglalt jogszabályi és ténybeli indokokat újabbakkal, áttérhet-e más indokokra a szerződésmódosítás körében, avagy teljes egészében kötve van a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglaltakhoz? Hivatkozhat-e az ajánlatkérő a szerződésmódosítás okaként arra, hogy a szerződés megkötésére a tervezettnél későbbi időpontban került sor?
Részlet a válaszából: […] ...kell a közbeszerzési igényét meghatároznia, ennek során – a jogszabály keretei között – az egyes feltételeket maga szabja meg. A szerződés teljesítésének határidejét is megjelölheti a szerződés aláírásától számított időpontban, de konkrét naptári napban is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Eljárási dokumentumok módosítása

Kérdés: Módosíthatja-e az ajánlatkérő a pályázati feltételeket egy már meghirdetett pályázat esetén, ha tisztázó kérdés érkezik olyan tárgykörben, amiről a pályázati dokumentációban még nem rendelkezett, illetve szűkítő körülménynek minősül-e a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások bemutatásának igénye?
Részlet a válaszából: […] ...hogy egy kiegészítő tájékoztatás következtében módosuljon a felhívás vagy az eljárási dokumentum. Amennyiben a kérdésben jelzett, a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások bemutatása lesz része az eljárási dokumentumoknak, ami további nyilatkozattételt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Felhívás feladásának időpontja a referencia bemutatásának kontextusában

Kérdés: Ajánlattevőként a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti referencia elkészítésénél a felhívás feladásától visszafelé számított 3 évben teljesített referenciát kell feltüntetni. Mi számít pontosan a felhívás feladásának?
Részlet a válaszából: […] ...és a megküldést is normaszövegében.A 21. § (1) bekezdésének a) pontja alapján az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmasságának igazolása árubeszerzés esetében – figyelemmel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Alkalmassági követelmények igazolása kapacitást biztosító magánszemély bevonásával

Kérdés: Az ajánlattevő külső szakembert szeretne bevonni az alkalmassági követelmények igazolására, majd nyertesség esetén a szerződés teljesítésébe. Ez a szakember magánszemély, de rendelkezik azzal a képesítéssel, melyre az ajánlattevőnek szüksége van. Ilyen esetben az egységes európai közbeszerzési dokumentum kitöltése, illetve benyújtása esetében hogyan értelmezhető, hiszen nem gazdálkodó szervezet a kapacitást nyújtó szervezet (illetve egyben alvállalkozó)? Szükséges-e, hogy e magánszemély rendelkezzen adószámmal? Milyen feltételekkel lehet bevonni a pályázatba?
Részlet a válaszából: […] ...szerződésben, előszerződésben vagy más formában vállalt – kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

A Közbeszerzési Hatóság kapacitást biztosítóval kapcsolatos ellenőrzési jogköre

Kérdés: A kapacitás ellenőrzése során az ellenőrző hatóság vizsgálja, hogy a kapacitást biztosító valóban rendelkezik-e azzal a tudással, ami miatt bevonjuk referencia igazolására. Van-e erre joga a kapacitás ellenőrzése során az ellenőrző hatóságnak?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdés c) pontjában és a 175. §-ban meghatározott intézkedéseket – j) pont.A kapacitást biztosító szervezetek ellenőrzése a szerződés teljesítése során beleérthető a fenti hatáskör-meghatározásba, hiszen az alkalmasságba történő bevonás esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

"Elmaradt tételek" kezelése

Kérdés: Van-e különbség a megkezdett, de be nem fejezett "elmaradt tételek" elismerhetősége és a teljesen elmaradt tételek között? A megkezdett, de be nem fejezett tételeket, ha nem módosítjuk a műszaki változás miatt a szerződésünket, a pályázat ellenőrzése során a pályázati ellenőrző szerv keresni és követelni fogja rajtunk, a be nem építésük esetén pályázati pénzt fog velünk visszafizettetni. A vállalkozó azt mondja, hogy átalánydíjas szerződés esetében az elmaradt tételekkel sem szabad foglalkoznunk, és ezt nem vonhatjuk le tőle a vállalkozói díjból. Jól gondoljuk-e, hogy az elmaradt tételeket le kell vonni az átalánydíjas szerződés vállalkozói díjából, akár teljesen elmaradt tételről vagy akár megkezdett, de be nem fejezett tételről van szó? Szerződésmódosítást kívánunk kezdeményezni a műszaki változások miatt, a költségvetés megvalósíthatósága érdekében. Véleményünk szerint az elmaradt tételekkel szemben a pótmunka állítható szembe. A vállalkozó viszont az elmaradt tételekkel szemben a többletmunka tételeit szeretné kompenzálni. A felek a többletmunkát eleve kizárták a szerződésben. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...szerződéssel kapcsolatos elszámolási problémák világítanak rá arra, hogy milyen komolyan kell mindezt venni az ajánlatkérőnek a szerződés teljesítése alatt.A kérdéskör azért kiemelt jelentőségű 2020-ban, mert átalánydíjas szerződés esetén a vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Bírálat mellőzhetősége közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében van-e lehetőség arra, hogy a bírálatot ne kelljen elvégeznem?
Részlet a válaszából: […] ...az EKR orvosolhatatlan működés hibájára. A Kbt. 53. §-ának (4) bekezdése ugyanakkor utal a bírálat elhagyására, amennyiben a szerződés teljesítésére az ajánlatkérő képtelenné vált, vagy egyébként elállásnak, felmondásnak lenne helye – ami összhangban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.
1
2
3
9