Ajánlattevő és erőforrás-szervezet közötti jogviszony ismertetése

Kérdés: A felhívás lehetőséget ad erőforrás-szervezet igénybevételére. Ezzel kapcsolatban csatolni kell az erőforrás-szervezet kötelezettségvállaló nyilatkozatát, amelynek egyebek mellett tartalmaznia kell az ajánlattevő és az erőforrás-szervezet jogviszonyának leírását. E mit jelent? És: milyen részletességűnek kell lennie a leírásnak?
Részlet a válaszából: […] ...közöttaz adott közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése céljábóle szerződésre tekintettel kerül sor a szerződéskötésre, vagy más megkötöttszerződés módosítására, úgy e más szervezet a Kbt. 4. § 2. pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Ajánlatkérő elzárkózása szerződéskötéstől

Kérdés: Léphet-e és mit az ajánlattevő a szerződéskötési kötelezettség érdekében, ha az ajánlatkérő elzárkózik a szerződéskötéstől vagy halogatja azt?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérőnek a közbeszerzési törvény alapjánszerződéskötési kötelezettsége van, amelyet az ajánlattevő kényszeríthet kiannak érdekében, hogy az eredményhirdetés során nyilvánossá vált nyertesipozícióját megerősítse. Amennyiben az ajánlatkérő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.

Szerződéskötés "második helyezett" ajánlattevővel

Kérdés: A közbeszerzési eljárásban nyertesnek hirdetett pályázó visszalépett a szerződés megkötésétől. Az ajánlatkérő ezt követően a második "helyezettel" kötötte meg a szerződést annak ellenére, hogy az ajánlati felhívásban ennek lehetősége nem szerepelt. Jogszerű-e ez így?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 91. §-ának (1) első bekezdése értelmében az eljárásnyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásbanés a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint a közbeszerzésitörvény 57. §-ának (2) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 6.

Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírtalapvető szabályait, az első tárgyalás időpontját;– a szerződéskötés tervezett időpontját, valamint– az ajánlattételifelhívás feladásának, illetőleg megküldésének napját. A Kbt. 300...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] ...ezen második részére a 226. § szerintiszabályokat – a 18. és a 39. cím rendelkezései szerint – kell megfelelőenalkalmazni. A szerződéskötésről szóló hirdetmény megküldésére vonatkozó, a Kbt.237. §-ának (3) bekezdése azonban nem alkalmazandó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Szerződéskötés megtagadása

Kérdés: Egyszerű – árubeszerzésre irányuló – közbeszerzési eljárásban lehetőség volt részajánlat tételére. Társaságunk a teljes termékkörre nyújtotta be ajánlatát, azonban csak bizonyos csoportok vonatkozásában nyilvánította nyertesnek az ajánlattevő. Megtagadhatjuk-e a szerződés megkötését erre hivatkozással?
Részlet a válaszából: […] ...határidő lejártától kezdődik. A (2) bekezdés értelmében azajánlattevő legalább az ajánlati felhívásban megadott tervezett szerződéskötésiidőpont lejártáig kötve van ajánlatához, kivéve, ha az ajánlatkérő úgynyilatkozott, hogy egyik ajánlattevővel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.

Érvénytelen ajánlat egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű eljárás bírálati szempontjaként a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást határoztuk meg. Rendelkezni kívántunk arra az esetre, ha egyenértékű ajánlatok érkeznek be úgy, hogy az a nyertes, aki a Kbt. 66. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti nyilatkozattal magasabb forgalmat igazol. A jogi lektor véleménye szerint ez ellentétes a Kbt. 1. §-ának (2) bekezdésével, így ezt kiemeltük a felhívásból. Ezek után mi a teendő, ha egyenértékű ajánlatok érkeznek be? Amennyiben eredménytelenné kell nyilvánítani az eljárást, akkor azt a Kbt. mely pontjára hivatkozva kell megtenni?
Részlet a válaszából: […] ...bírálati szempont alapján -nem érkezett az adott eljárásban érvényes ajánlat, az ajánlatkérőnek az idézettelőírás szerint tehát szerződéskötésre nincs lehetősége. Az eljárást ezért aKbt. 92. §-ának b) pontja alapján kell eredménytelenné nyilvánítania. [A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.