Szerződés megszüntetése vis maior körülményekre hivatkozással

Kérdés: Megszüntetheti-e az önkormányzati ajánlatkérő közös megegyezéssel a közbeszerzés eredményeként megkötött építőipari kivitelezési szerződést akkor, ha a nyertes ajánlattevő vis maior körülményként hivatkozik az időközben bekövetkezett, az orosz-ukrán háborúval összefüggő építőipari áremelkedésre és hiányra, avagy ilyen esetben az ajánlatkérőnek a szerződésszegéshez fűződő jogkövetkezményeket kell alkalmaznia az őt terhelő igényérvényesítési kötelezettség alapján?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb olyan hiányok és ellátási zavarok is bekövetkeztek, amelyek ugyancsak nem voltak előreláthatók sem az ajánlattétel, sem a szerződéskötés időpontjában, akkor a Kbt. speciális rendelkezései ellenére is indokolt lehet a szerződés közös megegyezéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége

Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá konkrétan milyen kötelezettséget ró ez a jogszabályhely a nyertes ajánlattevőre és az ajánlatkérőre?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő egyetemleges marasztalására az alvállalkozó által indított kártérítési perben. A nevesítés ugyanakkor nem keletkeztetett szerződéskötési kötelezettséget a nyertes ajánlattevő és a nevesített alvállalkozó között, ami azt jelentette, hogy jogtalan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Bíróság bírságkiszabási jogosultsága a Kbt. alapján

Kérdés: Kiszabhat-e bírságot a bíróság a Kbt. alapján, vagy csak a Közbeszerzési Döntőbizottság jogosult arra?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítása mellett bírságot szab ki, ha-a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg;-a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok megsértésével kötöttek szerződést;-a szerződést hirdetmény nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Ajánlat szerződésteljesítés megkérdőjelezésén alapuló elutasítása

Kérdés: A C-296/20. számú ügyben egy nagyon érdekes következtetést olvastam, aminek a lényege, hogy az uniós szabályokkal ellentétes, ha az ajánlattevő ajánlatát pusztán azzal az indokkal utasítják el, hogy az nem bizonyítja, hogy az ajánlattevő teljesíti az érintett szerződés teljesítésére vonatkozó feltételt. Ebben az esetben ezáltal nincs is értelme előírni bármit, ha ezt nem követelheti meg az ajánlatkérő? Mi ebben az esetben a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás előkészítése során tehát számos bizonytalanság volt, ami miatt vita alakult ki a felek között a nyertes ajánlattevő szerződéskötési feltételei vonatkozásában.Az ítélet kifejezetten kitér arra, hogy "noha az ajánlatkérőnek főszabály szerint meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Kapacitást biztosító cseréje

Kérdés: Az egyik futó szerződésben indokoltnak tartjuk előbb-utóbb lecserélni a kapacitást nyújtót, mert azok a kollégák, akik korábban ebben a pályázatban tevékenyen részt vettek, és ezáltal minden üzleti információ a birtokukban van, részben elhagyták a céget. Mikor és milyen módon tudjuk lecserélni a kapacitást biztosítót? A mód alatt a gyakorlati megoldást értem: az egyszerű megrendelő felé történő értesítésen kívül kell-e még tennünk valamit a közbeszerzés szabályossága érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...esetében nincs lehetőség cserére, csak amennyiben a szervezet kizáró ok hatálya alá kerül, de erről most nincs szó.Legkorábban a szerződéskötés időpontjában van lehetőség a cserére, azonban ez akadályozhatja a szerződéskötést, ezért technikailag az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Ajánlattevő kizárása alvállalkozója kizáró ok hatálya alá kerülése miatt

Kérdés: Ki kell-e zárnom az ajánlattevőt, ha az alvállalkozója – nem pedig a kapacitást biztosítója – kizáró ok hatálya alá kerül?
Részlet a válaszából: […] ...szükség esetén más gazdasági szereplő megnevezésére – Kbt. 71. § (4) bekezdése.Amennyiben mindez a moratórium alatt történik, a szerződéskötéskor lehetőség van új alvállalkozó bejelentésére, hasonlóképpen a teljesítés során is kezelhető a kérdés. Mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Szerződés tartalmának egyszerűsítése

Kérdés: Van-e lehetőség a szerződést "karcsúsítani", amikor már egyértelmű, hogy nincs rá szükség, és a felek sem szeretnék a továbbiakban a teljesítést?
Részlet a válaszából: […] ...határoz meg. A módosítást mindig lényegesnek kell tekinteni, ha– olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Versenyfelügyeleti határozattal kapcsolatos kizáró ok hatálya

Kérdés: Mikor áll be a Kbt. 62. § (1) bekezdésének n) pontjában szereplő kizáró ok hatálya? Amikor a Gazdasági Versenyhivatal dönt, vagy később, amikor a bíróság dönt? Továbbra is csak a bírsággal sújtott a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti jogszabálysértés alapján van helye a kizáró ok megállapításának? A bírságot azonnal be kell fizetni, de ha bíróság elé kerül az ügy, abban az esetben mikortól tartozik a kizáró okok hatálya alá az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben;– a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételére, amelyek természetüknél fogva, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Szerződéskötés bírósági kötelezés alapján

Kérdés: Ha az ajánlatkérőnek fennáll a szerződéskötési kötelezettsége, de valamilyen okból mégsem kíván szerződni, az új módosítás szerint a bíróság előírhatja, hogy szerződjön?
Részlet a válaszából: […] ...semmisségi pert indít, melyben az érvénytelenség megállapítása mellett nyertes ajánlattevőként egyben az új szerződésre vonatkozó szerződéskötési kötelezettséget is igényel a bíróságtól. Ennek megakadályozására az indokolás az alábbiak szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésének következményei

Kérdés: Ajánlatkérőként közbeszerzés nélkül kötöttünk szolgáltatási szerződést ez év tavaszán. Korábbi szerződő partnerünk jogorvoslati eljárást indított a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A Döntőbizottság jogerős határozatában azt állapította meg, hogy közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötöttük meg a szerződést, bírságot is kiszabott, és a jogorvoslati határozatban jelezte, hogy pert fog indítani a szerződés semmisségének megállapítása iránt. Mi várható ez ügyben? A bíróság is megbírságolhat bennünket?
Részlet a válaszából: […] ...eredményeként úgy kötötték meg, hogy nem álltak fenn a hirdetmény nélküli eljárás alkalmazhatóságának feltételei;– a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok [80. § (5) bekezdése, 115. § (2) bekezdése, 131. § (6)-(8)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.
1
2
3
4