Szerződés megszüntetése vis maior körülményekre hivatkozással

Kérdés: Megszüntetheti-e az önkormányzati ajánlatkérő közös megegyezéssel a közbeszerzés eredményeként megkötött építőipari kivitelezési szerződést akkor, ha a nyertes ajánlattevő vis maior körülményként hivatkozik az időközben bekövetkezett, az orosz-ukrán háborúval összefüggő építőipari áremelkedésre és hiányra, avagy ilyen esetben az ajánlatkérőnek a szerződésszegéshez fűződő jogkövetkezményeket kell alkalmaznia az őt terhelő igényérvényesítési kötelezettség alapján?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb olyan hiányok és ellátási zavarok is bekövetkeztek, amelyek ugyancsak nem voltak előreláthatók sem az ajánlattétel, sem a szerződéskötés időpontjában, akkor a Kbt. speciális rendelkezései ellenére is indokolt lehet a szerződés közös megegyezéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésének következményei

Kérdés: Ajánlatkérőként közbeszerzés nélkül kötöttünk szolgáltatási szerződést ez év tavaszán. Korábbi szerződő partnerünk jogorvoslati eljárást indított a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A Döntőbizottság jogerős határozatában azt állapította meg, hogy közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötöttük meg a szerződést, bírságot is kiszabott, és a jogorvoslati határozatban jelezte, hogy pert fog indítani a szerződés semmisségének megállapítása iránt. Mi várható ez ügyben? A bíróság is megbírságolhat bennünket?
Részlet a válaszából: […] ...eredményeként úgy kötötték meg, hogy nem álltak fenn a hirdetmény nélküli eljárás alkalmazhatóságának feltételei;– a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok [80. § (5) bekezdése, 115. § (2) bekezdése, 131. § (6)-(8)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Beszerzési tárgyak "in house" szerződéseknél

Kérdés: "In house" szerződésekkel kapcsolatos a kérdésem. Ha van olyan önkormányzati cég, amelynek a bevétele legalább 80 százalékban az önkormányzat(ok)tól származik – figyelemmel a Kbt. 9. §-ának (3) bekezdésére (az ellenértéket a közszolgáltatást igénybe vevők fizetik meg) –, valamennyi közbeszerzési tárgyra (építés, szolgáltatás) lehet vele ötéves szerződést kötni, vagy csak a szolgáltatásnál van kivétel [vö. 9. § (1) bekezdés ka) pont, illetve (5) bekezdés g) pont]?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezik, és képes a gazdálkodó szervezet stratégiai céljainak és fontos döntéseinek alapvető befolyásolására, feltéve hogy a szerződéskötést követően a gazdálkodó szervezet adott üzleti évben elért nettó árbevételének legalább 80 százaléka az egyedüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Szerződéskötés jogorvoslati eljárás mellett

Kérdés: Közbeszerzési eljárás során eredményhirdetést követően az ajánlatkérő annak ellenére szerződést köt az általa megjelölt nyertes ajánlattevővel, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az egyik ajánlattevő hivatalosan jogorvoslati kérelmet nyújt be. Ebben az esetben milyen következmények terhelik az ajánlatkérőt, és a szerződés minden esetben érvényteleníthető-e? A továbbiakban érvényes maradhat-e a megkötött szerződés annak ellenére, hogy a Kbt.-t megsértette, vagy csak bírságot fizettetnek az ajánlatkérővel?
Részlet a válaszából: […] ...származott-e, továbbá hogy mire vonatkozott.További körülményként vizsgálni szükséges, hogy azajánlatkérő megsértette-e a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályokata szerződés megkötésével.További körülmény, amit vizsgálni szükséges, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...az egybeszámítási szabályt, melynek értelmében újravisszaáll a korábbi b) pont, mely az egy ajánlattevővel történő szerződéskötéstis az egybeszámítás feltételéül szabja.A módosítás következtében a Kbt. 40. § -ának (2) bekezdésehelyébe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Szerződések megtámadhatósága

Kérdés: Megtámadható-e egy közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés a Ptk. szabályai szerint? Mi a helyzet akkor, ha a megállapodás egyértelműen megállapíthatóan jogszabályba ütközik? Ki hivatkozhat erre és mit kérhet?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződést aközbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték, a másik eset lényegébenarra vonatkozik, ha megsértették a szerződéskötési moratóriumra vonatkozószabályokat. Ez utóbbi esetben szükséges a tényállás megvalósulásához, hogyemiatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

"Egységes per"

Kérdés: Mire irányul az egységes per? Milyen gyakorlati célokat szolgál?
Részlet a válaszából: […] ...megállapításátazért kérik, mert– azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötöttékmeg,– a felek a szerződéskötési moratóriumra [96/B. § (4)bekezdése, 99. § (3) és (4) bekezdése] vonatkozó szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Ajánlatkészítés költségeinek viselése, átháríthatósága

Kérdés: Az ajánlat elkészítésének költsége áthárítható-e az ajánlatkérőre, azaz az beszámítható-e a megkötendő szerződés szerinti árba – nyertesség esetén?
Részlet a válaszából: […] ...– erre nincs lehetőség. A szerződést ugyanis az ajánlat tartalmaalapján kell megkötni, azaz az abban megadott ajánlati árhoz a szerződéskötésiszakban is tartania kell magát az ajánlattevőnek, ami annyit jelent, hogy ahhoztovábbi költségelemeket nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Bírság meghatározásakor irányadó szempontok

Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel(személlyel), valamint a jogsértésért, illetőleg a szerződéskötésért felelősszeméllyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelősszeméllyel és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségével kapcsolatos Kbt.-módosítás

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Kbt. új, 2/A §-a? Megismerhető-e, illetve kapcsolódik-e hozzá törvényi indokolás?
Részlet a válaszából: […] ...illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkalrendelkezik, feltéve hogy– a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettóárbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.
1
2