Bírálati szemponthoz szükséges, megajánlott termékek ismertetőjének titkosítása

Kérdés: Árubeszerzés esetében lehet-e titkosítani a bírálati szemponthoz szükséges, a megajánlott termékek ismertetőjét, adatlapjait stb.? A Döntőbizottság a D. 489/18/2020. számú ügyben kimondta, hogy önmagában az, hogy egy ajánlattevő nem kívánja a versenytársak tudomására hozni, hogy mely konkrét terméket ajánlotta meg, még nem alapozza meg az egyébként önmagában nyilvánosan megismerhető termékleírások, -összetevők, -jellemzők, -tanúsítványok üzleti titok körébe tartozását. Ennek mentén lehet eljárni? Vannak kivételek?
Részlet a válaszából: […] ...a gazdasági szereplő nem nyilváníthatja üzleti titoknak különösen az ajánlatban meghatározott áruk, építési beruházások, szolgáltatások leírását, ide nem értve a leírásnak azt a jól meghatározható elemét, amely tekintetében az (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Üzleti titok az aránytalanul alacsony ár és harmadik személytől kapott kedvezmény viszonylatában

Kérdés: Üzleti titoknak minősíthető-e a közbeszerzési eljárásban a harmadik személytől (például gyártótól) kapott jelentős mértékű, visszatérítés formájában nyújtott kedvezmény, amelynek folytán az ajánlattevő igen alacsony összegű ellenszolgáltatásért képes az árubeszerzés tárgyában kötendő szerződést teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban gyakran visszatérő kérdés az üzleti titok és az aránytalanul alacsony ár problematikája, igazán érdekes helyzetek azonban leginkább akkor adódnak, ha a kettő együttesen jelentkezik, netán látszólag konfliktusba is kerül egymással.Ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Eltiltott és kizárt gazdasági szereplők listája

Kérdés: Mi a különbség a Közbeszerzési Hatóság honlapján a közbeszerzéstől eltiltott és a közbeszerzésből kizárt gazdasági szereplők listája között?
Részlet a válaszából: […] ...azokra a gazdasági szereplőkre is, akiket/amelyeket az ajánlatkérők a 2011-es Kbt. 56. § (1) bekezdésének j) pontja alapján hamis adatszolgáltatás miatt közbeszerzési eljárásból kizártak, és így velük szemben a 2011-es Kbt. 56. § (1) bekezdésének f) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Valótlan adatrögzítés a regisztráció során

Kérdés: Hamis adatszolgáltatásnak minősül-e, ha az ajánlattevő kkv-nak vallja magát az eljárás során, pedig biztosan nem az? Mivel az eljárásban ezt le kell nyilatkoznia, mindez nyomon követhető, és akár jogorvoslati eljárás is kezdeményezhető?
Részlet a válaszából: […] ...az EKR felületén nyilatkoznak, nem pedig az eljárás során. Ennek van jelentősége, hiszen a szándékos vagy gondatlan hibás adatszolgáltatás eljárástól függetlenül történik.Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező összeférhetetlensége automatikusan következik a 322/2015. kormányrendeletből?
Részlet a válaszából: […] ...építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet 18. §-a hivatkozik a tervező részvételére olyan formában, hogy bizonyos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Versenytárs jogai jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Látom a KH honlapján, hogy a versenytárs jogorvoslati eljárást kezdeményezett. Mikor szerzek tudomást a kérelem tartalmáról? Hány napon belül, és van-e lehetőségem azonnal reagálni, ha engem mint potenciális nyertest érint az ügy, vagy csak a megtámadott kiírónak van lehetősége véleményt nyilvánítani?
Részlet a válaszából: […] ...értesíteni.Ezt követően a Kbt. 151. §-a szerint indul meg az eljárás, amely egyben azt is jelzi, hogy a kérelmező az igazgatási szolgáltatási díjat befizette. Ennek hiányában a DB végzést hoz, azaz nem érdemi döntéssel zárul az eljárás.A Kbt. 151. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Jogorvoslat szabályozása nemzetbiztonsági tárgyú beszerzésnél

Kérdés: Nemzetbiztonsági eljárás esetében milyen jogorvoslati szabály érvényesül? (Kérdésünk indoka, hogy jelenleg a törvény nem szabályozza ezt a kört.)
Részlet a válaszából: […] ...külön törvény hatálybalépéséig a védelem terén kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, szolgáltatások megrendelésére, valamint építési beruházásokra vonatkozó sajátos szabályokat;– a tömeges bevándorlás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Egybeszámítási szabály értelmezése

Kérdés: Az egybeszámítási szabály értelmezésében vannak-e előremutató jogorvoslati esetek a hatályos törvény gyakorlati alkalmazására vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...szabályozás szerinti közbeszerzési értékhatárt. A becsült érték fogalmát a Kbt. 11. §-a a legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatásban határozza meg, amelyet a közbeszerzés megkezdésekor kell megállapítani. A kérelmezett által az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Igazgatási szolgáltatási díj mértéke

Kérdés: Várható-e az igazgatási szolgáltatási díj csökkentése? Megállapítható, hogy kifejezetten csorbítja a jogaimat ajánlattevőként az, hogy milliókat kell fizetnem akkor, ha jogorvoslati eljárást szeretnék indítani?
Részlet a válaszából: […] ...szankciókról és alkalmazásuk részletes szabályairól, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 288/2011. kormányrendelet szabályozása nyomán.A kormányrendelet értelmében az igazgatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.

Egybeszámítás élelmiszereknél

Kérdés: Az élelmiszerek egybeszámítása kapcsán nem egyértelmű, hogy mely termékeket kell egybeszámítani. A főzési alapanyagok vonatkozásában a nemzeti eljárásban a Kbt. kivételt határoz meg, azonban a CPV-kódok alapján történő értelmezése is nehézséget jelent. A törvény értelmében csak az egy beszerzési tárgyba sorolható beszerzéseket kell egymással egybeszámítani. A hasonló áruk és szolgáltatások vonatkozásában a 213/2008/EK irányelv bizonyos besorolást tartalmaz, azonban ez a főzési alapanyagokra konzekvensen nem értelmezhető. Egyes vélemények szerint csak a fő CPV-kódok figyelembevétele szükséges, más vélemények szerint akár a 3. CPV-kódig is értelmezhető a megkülönböztetés. A Kbt. kivételi körébe tartozó élelmiszerek vonatkozásában hogyan kell értelmezni az egybeszámítás kötelezettségét, van-e erre hivatalos állásfoglalás, amely akár jogorvoslati eljárásban is felhasználható?
Részlet a válaszából: […] ...a jogalkalmazóknak a tekintetben kell állást foglalniuk, hogy az egyesbeszerzési tárgyaik – vagy­is az árubeszerzéseik, vagy aszolgáltatásmegrendeléseik – mennyiben egyeznek egymással. A KözbeszerzésiHatóság megítélése szerint a hasonlóság, mint fogalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.
1
2
3