Szakember-átvételi kötelezettség mint érvényességi feltétel

Kérdés: Szolgáltatás megrendelése tárgyú eljárásban előírhatom-e érvényességi szempontként, hogy az ajánlattevő vállalja azt, hogy ha nyer, a jelenlegi szolgáltató cég – az ő beleegyezésével – néhány szakemberét "átvegye"? (Indoklásként azt hozzuk fel, hogy speciális, sokrétű, helyismeretet igénylő feladat ellátásáról van szó, és ezek a szakemberek évek óta látják el ezt a munkát. Tehát nem biztos, hogy az alkalmassági feltételként szakemberek előírásával és helyszíni konzultációval biztosítható lenne a megfelelő ajánlatadás és teljesítés. Természetesen szerződésben biztosítanánk azt, hogy a munkavállalókat semmilyen hátrány ne érje, és olyan feltételekkel dolgozhassanak, mint eddig.)
Részlet a válaszából: […] Megítélésünk szerint egy ilyen érvényességi feltétel, azaz pályázati kikötés sérti a versenysemlegesség és az esélyegyenlőség közbeszerzési alapelveit, ugyanis kizárja a lehetséges pályázók köréből azokat az ajánlattevőket, akik rendelkeznek megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.

Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak változása

Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?
Részlet a válaszából: […] ...egy nemzeti eljárásrend, mely eredetileg csak hirdetménnyel indulóegyszerű eljárást tartalmazott, megváltozik oly módon, hogy áru és szolgáltatásbeszerzése esetében nemzeti értékhatártól 25 millió, építési beruházás esetében80 millió forintig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Nemzetközi esélyegyenlőtlenség

Kérdés: Cégünk kulturális járulék fizetésére kötelezett, így a külföldi ajánlattevőkkel szemben eleve versenyhátrányból indulunk. Van-e jogszerű lehetőség arra, hogy azonos helyzetbe kerülhessünk a hazai közbeszerzési pályázatokon, ami úgy véljük, a kiélezett versenyben jogos igényünk lenne? Például Magyarországon 1 százalék mértékű kulturális járulék fizetendő az 1993. évi XXIII. törvény 5. §-a szerint. Így – mint magyar cégnek – nekünk be kell fizetni az árbevétel után az 1 százalékot. Azonban egy külföldi cégnek ezt természetesen nem kell befizetnie a magyar államnak, hanem ebben az esetben magának az ajánlatkérőnek kell ezt megfizetnie. Tehát az ajánlatkérő minden esetben kifizeti ezt az összeget. Legtöbb esetben a közbeszerzések bírálati szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Mivel nagyon éles a verseny, sokszor csak 1-2 százalék ügynöki jutalékkal tudunk dolgozni, ám az 1 százalék kulturális járulék miatt sokszor veszítünk, mert nekünk ezt bele kell építeni az árba, hiszen kötelesek vagyunk befizetni az NKA-ba. Van-e valamilyen lehetőség a közbeszerzési törvényben erre az esetre, hogy egyenlő feltételeket biztosítson a külföldi és a magyar ajánlattevőknek? Ha a legalacsonyabb ellenszolgáltatás a bírálati szempont, akkor kötelesek vagyunk ezt az 1 százalékot belekalkulálni az ajánlati értékbe, vagy lenne lehetőség ennek kihagyására, és valamilyen törvényi paragrafusra hivatkozva máshol említést tenni róla?
Részlet a válaszából: […] ...helyzetben van, akit sújt a járulék, de nincs lehetőség annak aszámára előnyt biztosítani, akit sújt a járulék, hiszen így drágább aszolgáltatás, a közpénzek hatékony elköltésének célja, elve sérül. Ebben azesetben teljesen egyértelmű, hogy a járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] ...ismertetőnek a feltételei időközbenlényegesen nem változtak meg;– kivételesen, ha az árubeszerzés, az építési beruházás,illetőleg a szolgáltatás természete vagy az ehhez kapcsolódó kockázatok nemteszik lehetővé az ellenszolgáltatás előzetes átfogó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...57. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint azajánlatok elbírálása kétféle módon történhet: vagy a legalacsonyabb összegűellenszolgáltatás, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontjaszerint. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

A Kbt. hatályos végrehajtási rendeletei

Kérdés: Megjelent-e vagy mikorra várható a környezetvédelmi miniszter rendelete a Kbt. 55. §-a szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítésének szabályozására? Ugyanez az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter részéről hol tart?
Részlet a válaszából: […] ...terénalapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi,rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésérevonatkozó sajátos szabályokról;– 29/2004. (IX. 8.) IM rendelet a hivatalos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdés szerint kiszámított összpontszáma, akkor az az ajánlatminősül az összességében legelőnyösebbnek, amelyik alacsonyabbellenszolgáltatást tartalmaz; azonos ellenszolgáltatás esetében pedig az azajánlat, amely a nem egyenlő értékelési pontszámot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Irreálisan alacsony ár alkalmazásának szankciója

Kérdés: Az Európai Bizottság és a Közbeszerzések Tanácsa értesítésén kívül van-e retorziója a túlzottan alacsony ár vagy ellenszolgáltatás miatt érvénytelen pályázatoknak (ajánlatoknak)?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvényben a kérdésben felvetett szankciókonkívül más szankció nem ismert, igazán gyakorlata sincs a kérdéskörnek.Megjegyezzük azonban, hogy feltehetően nem véletlen az ún. szignalizációskötelezettség, amelynek alapján kialakítható bizonyos nyilvántartás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Kirívó, lehetetlen tartalmi elemek az ajánlatban

Kérdés: Mi a gyakorlati haszna a Kbt. 86-87. §-ainak?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 86. §-ának (1)-(4) bekezdései határozzák meg az ajánlatkérő teendőit arra az esetre, ha az ajánlat szerinti ellenszolgáltatást kirívóan alacsonynak ítéli meg. A Kbt. vonatkozó rendelkezése szerint, ha az ajánlat kirívóan alacsonynak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.

Teljesíthetetlen, hiányos ajánlati felhívás

Kérdés: Mit tehet az ajánlattevő, ha az ajánlatkérő műszaki feltételként olyan technológia meglétét írja elő, ami nem szükséges a termék maradéktalan előállításához; ha olyan technológiát kér, ami kivitelezhetetlen; ha nem határozza meg egyértelműen a gyártandó termékek darabszámát, paramétereit, illetve ha a pályázó által feltett írásbeli kérdésekre sem ad egyértelmű választ?
Részlet a válaszából: […] ...zár ki az eljárásából, akik (amelyek) a feltételek ellenére is képesek lennének az adott közbeszerzési tárgy előállítására (szolgáltatására), akkor megsérti a Kbt. említett alapelvét. Emellett a Kbt. részletesen rendelkezik arról, hogy milyen módon és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.