15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása hiánypótlási felhívásban nem kért hiányosság miatt
Kérdés: Jogsértő-e az ajánlatkérő eljárása akkor, ha hiánypótlási felhívást bocsát ki, majd pedig az ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja egy olyan hiányosság miatt, amelynek pótlását a hiánypótlási felhívásban nem kérte?
2. cikk / 15 Kiírásnak nem megfelelő ajánlati biztosíték
Kérdés: Az eljárást megindító felhívásban előírták, hogy ajánlati biztosítékot kell nyújtaniuk az ajánlattevőknek az ajánlat benyújtásával egyidejűleg, illetve az ajánlati biztosítéknak legalább az ajánlati kötöttség időpontjáig érvényben kell lennie. Az ajánlattevő az ajánlat benyújtásával egyidejűleg benyújtotta az előírt mértékű bankgaranciát – mint ajánlati biztosítékot –, de az ajánlati bankgarancia lejárati idejét rosszul számolta ki, így az rövidebb időtartamra szól, mint az eljárást megindító felhívásban előírt ajánlati kötöttség ideje. Ebben az esetben hiánypótoltatható-e az ajánlati biztosíték, vagy pedig az ajánlat a Kbt. 74. § (2) bekezdésének c) pontja alapján érvénytelennek minősül?
3. cikk / 15 Meghiúsulási kötbér előírhatósága
Kérdés: A Kbt. 126. §-a rendezi a szerződést biztosító mellékkötelezettségek körét. A Ptk. szerinti meghiúsulási kötbér előírható, figyelemmel arra, hogy a meghiúsulási kötbér is tulajdonképpen a szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítékaként szolgál?
4. cikk / 15 Kötbér- és kárigény közvetlen érvényesítése a teljesítési biztosíték terhére
Kérdés: A teljesítési biztosítékból lehetséges-e a kötbér- és kárigény közvetlen kielégítése az ajánlatkérő által? És bíróság erre irányuló jogerős megállapítása hiányában?
5. cikk / 15 Teljesítési biztosíték átutalása mint szerződéskötési feltétel
Kérdés: Egy kiírás dokumentációjában az ajánlatkérő úgy rendelkezett: a szerződés megkötésének feltétele, hogy a teljesítési biztosítékot az ajánlattevő átutalja. Ha ezt a nyertes ajánlattevő nem teljesíti, a szerződés megkötése ajánlattevő felróható magatartása miatt lehetetlenül. Emiatt a nyertes az ajánlati biztosítékot elveszti, és az ajánlatkérő mentesül a szerződéskötési kötelezettség alól. Kérdéseim: Jogszerű-e a fenti kitétel? Mikor kell átutalni a teljesítési biztosítékot? Hogyan lehet elveszíteni a rendelkezésre nem bocsátott – át nem utalt – teljesítési biztosítékot?
6. cikk / 15 Gazdasági társaság alapításának szükségessége közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Tudnak-e gyakorlati példát mondani arra, hogy az ajánlatkérő milyen típusú beszerzés esetén követeli meg gazdasági társaság alapítását?
7. cikk / 15 Ajánlattevő fizetésképtelensége alvállalkozó felé
Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha nekem nem fizet az ajánlatkérő, és én nem tudok fizetni az alvállalkozónak?
8. cikk / 15 Kötelező biztosíték közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Kötelező-e biztosítékot kikötni közbeszerzési eljárásban?
9. cikk / 15 Ajánlati biztosíték szabályozása
Kérdés: Változott-e az ajánlati biztosíték szabályozása 2010. szeptember 15-e után?
10. cikk / 15 Hiánypótlás ajánlati biztosítékra
Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?
