Elektronikus árlejtés eredményhirdetése

Kérdés: Hogyan hirdetnek eredményt elektronikus árlejtés alkalmazásánál?
Részlet a válaszából: […] ...nem kell alkalmazni, a 93. § (2)bekezdése szerinti összegezést és a 96. § (1) bekezdése szerinti – fedezettelkapcsolatos – tájékoztatást az elektronikus eredményhirdetés ajánlatifelhívásban megadott időpontjától kezdve azonnal elektronikus úton...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Túlzottan magas összegű ellenszolgáltatás viszonyítási alapja

Kérdés: Cégünk ajánlattevőként indul egy igen fontos, többéves tenderen. Az eljárás dokumentációjában van egy utalás, amellyel kapcsolatban kérdéseink támadtak, ez a következő. "Amennyiben az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő köteles az érintett ajánlati elemre, elemekre vonatkozó adatokat, valamint az indokolást az ajánlattevőtől írásban megkérni. Az ajánlatkérő erről a kéréséről a többi ajánlattevőt egyidejűleg írásban értesíti (Kbt. 87. §)." Az eljárásban egyetlen bírálati szempont van, a leg­alacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Pontosan mi minősül túlzottan magas vagy kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatásnak? Mihez képest nézik (előző tenderek, patikai kihirdetett ár, többi ajánlattevő ára, átlaga valaminek)?
Részlet a válaszából: […] ...az indokolás és a rendelkezésére álló iratokalapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek soránírásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekrevonatkozóan.Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Kirívóan alacsony vagy magas ellenszolgáltatásra vonatkozó szabályok a gyakorlatban

Kérdés: A kirívóan alacsonynak vagy magasnak ítélt ellenszolgáltatásra vonatkozó új szabályok a gyakorlatban hogyan működnek? Folytat-e le bizonyítást az ajánlatkérő az ajánlattevő indokai vonatkozásában? Van-e jogorvoslati lehetőség, ha az ajánlatkérő elfogadja a nyilvánvalóan alaptalan indokolást?
Részlet a válaszából: […] ...az indokolás és a rendelkezésére álló iratokalapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek soránírásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekrevonatkozóan.Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

"Eredményhirdetés" tárgyalás nélküli eljárásban

Kérdés: Tárgyalás nélküli eljárásban hogyan értesülünk az eljárás eredményéről?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 35. § (2)bekezdése, valamint a 48. § (2) és (3) bekezdése;– az ajánlattételi felhívásra az 52. §, a kiegészítőtájékoztatásra az 56. §;– a bírálati szempontokra az 57. § (1)-(5) bekezdése;– az ajánlatra a 70. § (1) és (2),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Közzétételi kötelezettség

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseket teljes terjedelmükben közzé kell tenni, illetve milyen részletességgel kell ennek a kötelezettségnek eleget tenni? Mi a helyzet akkor, ha az ajánlatkérőnek nincs honlapja?
Részlet a válaszából: […] ...közérdekű adatoknyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvénybenmeghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik – Kbt.73. § (1)-(2) bekezdések;– az eredményhirdetéskor és azt követően nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Dokumentáció átvételi időpontja kétszakaszos eljárásban

Kérdés: Kétszakaszos eljárásban jogszerű-e az az ajánlatkérői eljárás, miszerint az ajánlati dokumentáció legkorábban a részvételi szakasz eredményhirdetését követően vehető át?
Részlet a válaszából: […] ...megküldésének napjától kezdve azajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon;– az ajánlattevő kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhetaz ajánlattétellel összefüggésben a részvételi felhívásban, az ajánlattételifelhívásban és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...közérdekű adatoknyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvénybenmeghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik.Az eredményhirdetés során az ajánlatkérő köteles ismertetnia Kbt. 93. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.