32 cikk rendezése:
21. cikk / 32 Tárgyalások számának jogszabályi előírása
Kérdés: Tárgyalásos eljárásban hány fordulót (tárgyalást) kell tartani?
22. cikk / 32 Ajánlatok bontásának ellenőrzése
Kérdés: Ki ellenőrzi a közbeszerzési pályázati bontásokat? Egy bizonyos kiírói képviselő esetén, ahol ők hirdetnek pályázatot, már a megyében senki nem jelentkezik, mert tudja a becsületes kivitelező, hogy nem érdemes. Mi egy ravatalozónál jártuk meg, mert a rendelet szerinti pályázatot benyújtottuk, és érdekes módon, egy sajtpapírra írt összeg volt a nyerő. Most egy óvoda bővítésére írtak ki pályázatot, ahol az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel külön tárgyal. És ki tudja ellenőrizni, hogy valóban a legjobb ajánlattevő nyerte el a munkát? Szerintem becsületesebb dolog lenne, ha nyílt licitálás lenne, és megszüntetnék a külön tárgyalást. Erre nincs lehetőség? Egyébként a fenti helyzet megszüntetésére mit lehet tenni?
23. cikk / 32 Alapelvi sérelmek
Kérdés: Az adott közbeszerzési eljárásra vonatkozó hirdetmény megjelenését követően tájékoztathatók-e telefonon vagy e-mailen a közbeszerző által fellelt potenciális szállítók a hirdetmény megjelenéséről, illetve elérési útvonaláról a Közbeszerzési Értesítő vagy az Unió Hivatalos Lapjára mutató link tekintetében? Ezen hirdetmény megjelenését követő értesítés célja, hogy növeljük az érvényes ajánlatok számát, és a verseny növelésével cégünk beszerzési hatékonyságát.
24. cikk / 32 Kérdésfeltevés lehetősége tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Tárgyalásos eljárásban egyetlen ajánlattevőként veszünk részt. Megkérdezhetjük-e az ajánlatkérőt, hogy mi az általa igényelt ármérséklés mértéke?
25. cikk / 32 Tárgyalás "újranyitása"
Kérdés: Tárgyalásos eljárás eredménytelensége [Kbt. 92. § c) pont] esetén van-e lehetőség a tárgyalás újranyitására? Az az ajánlattevő ugyanis, aki megfelelő ajánlatot tett volna, az ajánlattételi határidő leteltét követően nyújtotta be a pályázatát, de az esetleges újranyitás során vele szeretnénk szerződni.
26. cikk / 32 Jelentkezők számának korlátozása meghívásos és tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Meghívásos és tárgyalásos eljárás esetén mikor korlátozható a jelentkezők száma, és milyen indokkal? Mit jelent a korlátozásra vonatkozó objektív szempont kitétel? Mi minősül objektívnak a gyakorlatban?
27. cikk / 32 Esélyegyenlőség alapelvének betartása egyedi tárgyalások mellett
Kérdés: Ajánlatkérőként számos tárgyalásos eljárást bonyolítunk már le. Hogyan tudom jogszerűen, az esélyegyenlőség elvének betartása mellett lezárni a tárgyalást, ha külön-külön tárgyalok az ajánlattevőkkel?
28. cikk / 32 Ingyenesség a közbeszerzésben
Kérdés: Kbt. hatálya alá tartozó intézmény a továbbiakban az épületbe beszerelt áramfejlesztő berendezés útján kívánná biztosítani az áramellátást. Az áramfejlesztő beszerelését és üzemeltetését egy cég ingyen vállalná, az intézmény az áramért fizetne. Szabályos-e ez így, vagy már a berendezést is közbeszerzés útján kell beszerezni, továbbá a közbeszerzés tárgya ilyen esetben a villamos áram, mint áru, vagy maga az áramszolgáltatás?
29. cikk / 32 Eredményhirdetés elhalasztásának jogszerűsége versenypárbeszéd alkalmazása esetén
Kérdés: Jogszerű-e az az ajánlatkérői eljárás, hogy versenypárbeszéd esetén az eredményhirdetést a felhívásban meghatározottnál későbbre halasztja?
30. cikk / 32 Idegen nyelvű tanúsítványok elfogadása
Kérdés: Jogszerű-e az eljárás akkor, hogyha csak a kiegészítő tájékoztatás során derül ki, hogy a tanúsítványokat, ha azok idegen nyelvűek, kizárólag hivatalos fordítóiroda által lefordítva fogadják el (addig csak annyit kértek, hogy csatolják az ajánlattevők)?