Tervezői összeférhetetlenség

Kérdés: A Kbt. 25. §-ának (3) bekezdése alól speciális kivételt biztosít az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. Korm. rendelet 18. §-a. A Kbt. 3. §-ának 21. pontja alapján közbeszerzési dokumentumnak minősül a műszaki leírás, valamint a kiegészítő tájékoztatás is. A Fővárosi Bíróság 13.K.30.015/2010/55. számú ítélete indokolása szerint: "csak az adott közbeszerzéssel közvetlenül összefüggő előkészítő cselekmények, az adott eljárás felhívásának és dokumentációjának elkészítésében való közvetlen konkrét részvétel képezheti az összeférhetetlenség alapját". A tervezői közreműködési kötelezettség a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárásban járhat-e ezek alapján egyértelmű többletinformációval, tényleges versenyelőnnyel, összeférhetetlenséggel?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb módon is közreműködik a közbeszerzési eljárás előkészítésében (például bírálóbizottsági tag, véleményező, aláíró, tárgyaláson az ajánlatkérő által bevont tag), akkor az összeférhetetlenség már az általános szabályok szerint fennállhat.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása kizárólagos joggal összefüggésben

Kérdés: Mennyiben érinti az idő múlása a kizárólagos jogot abban az esetben, ha a régen készült tervdokumentációt kell felülvizsgálni? Belefér-e az eredeti keretrendszerbe, amikor hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indítok? Alkalmazhatom-e ezt az eljárásrendet?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés a Kbt. 98. § (2) bekezdés c) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalap-alkalmazhatóságára vonatkozik, amennyiben az idő múlása és esetleges többletfeladatok megjelenése is felmerül a jogalap választásakor.A Kbt. előzőekben hivatkozott 98...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Kizárólagos jog, hirdetmény nélküli eljárás

Kérdés: Ha tovább szeretném terveztetni a beszerzés tárgyát az eredeti tervezővel, a kizárólagos jog miatt egyértelmű-e a hirdetmény nélküli eljárás, azaz van-e jogom indítani, vagy nem érdemes megpróbálni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés – értelmezésünkben – a kizárólagos jog fennállta, azaz a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás megindításának jogszerűségére vonatkozik.A 306/2011. kormányrendelet kitér a tervek sorsára és a tervező összeférhetetlenségére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Megbízás kibővíthetősége hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Elvi építési vagy építési engedélyezési tervet előzetes meghívásos eljárás alapján készítő tervező megbízása kibővíthető-e hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás keretében az építési beruházással kapcsolatos ajánlatkéréshez szükséges tender-tervdokumentáció elkészítésével? Van-e ezzel kapcsolatban valamilyen speciális eljárásrend, követelmény?
Részlet a válaszából: […] Vélhetően nem tervpályázati eljárás során készült azengedélyezési terv, hiszen a tervpályázati eljárások szabályait tartalmazó137/2004. Korm. rendelet 1. §-ának (5) bekezdése szerint a tervpályázatieljárást a tervpályázat tárgya szerinti építésügyi, illetve egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.