Azonos tulajdonosi körbe tartozó nyertes és második ajánlattevő

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a magyar szabályozás kimondja azt, hogy azonos tulajdonosi háttérrel rendelkező ajánlattevők esetében, ha például az egyik visszalép, és a másik nyerne magasabb árral, úgy az eljárás során nem hirdethető eredmény? Nagyon nagy a felelősség az ajánlatkérőn, és segíthetne, ha ezt jogszabály mondaná ki.
Részlet a válaszából: […] ...a magyarázatra.Az automatikus tiltásra vonatkozó szabályozás ugyanis "nemcsak arra alkalmas, hogy visszatartsa az ugyanazon csoporthoz tartozó társaságokat attól, hogy közbeszerzési eljárásban egymással versenyző ajánlatokat nyújtsanak be, mivel az első két helyre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Egyenlő bánásmód elvének érvényesülése a közbeszerzés gyakorlatában

Kérdés: Az ajánlatkérő felvilágosítást kér, ahol egy Aarhus nevű bírósági ügyre hivatkozik. Az ügyet nem találjuk az interneten, vélhetően európai bírósági ügyről lehet szó, így nem világos számunkra, hogy milyen értelemben kell a felvilágosítás nyújtásához ezt figyelembe venni. Nem minket érint a felvilágosításkérés, de fontos lenne tudnunk róla. Mi ennek az ügynek a lényege?
Részlet a válaszából: […] ...és közölte, hogy úgy tekintette, az új mikrofilmminta kiegészíti a benyújtott dokumentumokat. Rámutatott azonban arra is, hogy e társaságok nem említették meg a mintából történő mikrofilmkészítés módszerére vonatkozó információkat és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Gazdasági társaság ajánlattevőben többségi tulajdonosként szereplő cég vizsgálata

Kérdés: Egy cégkivonatból az derül ki, hogy X kft.-nek az Y kft. többségi tulajdonosa. Be kell ekkor kérnem hiánypótlásban Y kft. cégkivonatát, és a Kbt. 60-61. §-okban meghatározott körülményekre leellenőrizni az X kft.-t?
Részlet a válaszából: […] Nem, erre nincs szükség, másik jogi személyt az ajánlatkérőnem vizsgálhat, hiszen nem a többségi tulajdonos az ajánlattevő. Ahol ennekegyáltalán szerepe van, az a Kbt. 2010. szeptember 15-én hatályba lépett 20/A.§-ának új (2) bekezdése.A 20/A. § (1) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Kbt. megkerülése a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
Részlet a válaszából: […] ...törvény 306. §-ának (1) bekezdése alapján azajánlatkérőként szerződő fél, ha a nyertes ajánlattevő részére gazdaságitársaság alapítását írja elő (Kbt. 52. §-a), és az ajánlattevő a társaságiszerződés megkötését, illetőleg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.