Társasági formát váltott ajánlattevő átalakulást megelőzően hivatalban volt vezető tisztségviselője által elkövetett költségvetési csalás mint kizáró ok

Kérdés: Fennáll-e a Kbt. 62. § (2) bekezdés b) pontjában írt kizáró ok, ha arra derül fény, hogy az időközben társasági formát váltott ajánlattevő korábbi, még az átalakulást megelőzően hivatalban volt vezető tisztségviselője ebben a minőségében korábban költségvetési csalást követett el? Lehetetlenné válik-e ezáltal az ajánlattevő közbeszerzési eljárásokban való részvétele?
Részlet a válaszából: […] ...tisztségviselője volt. A kérdés ehhez képest árnyaltabb esetet tartalmaz, ugyanis az érintett gazdasági szereplő időközben átalakult, társasági formát váltott. Ebből következően minden valószínűség szerint a cégnyilvántartásban is a jogutódlás tényére vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Az ajánlattevő vezető tisztségviselőjének elítélése, mint kizáró ok

Kérdés: Indulhat-e közbeszerzési eljárásban olyan cég, melynek elnök-vezérigazgatóját másik tagállamban jogerősen elítélték korrupció miatt? Mi történik, ha lemond? Indulhat a cég a későbbiekben? Vagy mindenképpen öntisztáznia kell? Öntisztázás esetén le kell mondania az érintett vezetőnek?
Részlet a válaszából: […] ...vehet részt alkalmasság igazolásában, amennyiben-vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője vagy gazdasági társaság esetén annak egyedüli tagja, vagy személyes joga szerinti hasonló ügyvezető vagy felügyelő szervének tagja, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Az ajánlattevő pénzforgalmi számlájának zár alá vétele a közbeszerzési eljárás kontextusában

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzés szempontjából, ha az eljárásban ajánlattevőként részt vevő gazdasági társaság pénzforgalmi számláját a nyomozó hatóság – a korábbi vezető tisztségviselő által a társaság felhasználásával elkövetett bűncselekmény (például költségvetési csalás) miatti nyomozás során – kényszerintézkedésként, biztosítási céllal zár alá vette?
Részlet a válaszából: […] ...alapján tehát megállapítható, hogy a hatályos jogszabályok alapján nem minősül kizáró oknak a közbeszerzésben a gazdasági társaság pénzforgalmi számlájának kényszerintézkedésként, biztosítási céllal elrendelt zár alá vétele, ám az ettől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Ajánlattevő megbízhatóvá nyilváníthatósága

Kérdés: Egy ügyben az ajánlattevő kezdeményezte, hogy a Közbeszerzési Hatóság nyilvánítsa megbízhatónak egy olyan ügyben, melyben gyakorlatilag adót csalt az ajánlattevő. Miért engedi ezt a KH, és milyen mozgástere van az ajánlatkérőnek, aki ezt nem szeretné engedni? Egyáltalán mi alapján dől el, hogy egy bűncselekményt meg nem történtnek kell tekinteni a Kbt. rendelkezése ellenére?
Részlet a válaszából: […] ...a Közbeszerzési Hatóság honlapján elérhető sikeres öntisztázások megbízhatósági határozatai között. Például egy gazdasági társasággal szemben hasonló ügyben hozott döntés megfelelő alapul szolgál a válasz megadására.Az érintett ügyben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Kbt. 62. § (2) bekezdése szerinti kizáró okok igazolása a gyakorlatban

Kérdés: Az új Kbt. 62. §-ának (2) bekezdése szerinti kizáró okok igazolása kapcsán kérjük véleményüket. A 62. § (2) bekezdés a) pontja szerinti személyek – Magyarországon letelepedett ajánlattevő esetén – megismerhetők a cégkivonatból, így tudjuk, hogy a 321/2015. kormányrendelet 8. § a) pontja szerinti nyilatkozatokat mely személyektől kell beszereznie és benyújtania. Ugyanez a hivatkozott bekezdés b) pontja esetében meglátásunk szerint nem egyértelmű, hiszen nincsen olyan nyilvántartás, amely ezen adatokat tartalmazza. Helyesen járunk-e el, ha azt kérjük az ajánlattevőtől, hogy "kimutatás" formájában nevezze meg ezeket a személyeket? Erre azért lenne szükség, hogy tudjuk, mely személyek vonatkozásában kell egyáltalán megkövetelnünk a 321/2015. kormányrendelet 8. § a) pontja szerinti nyilatkozatokat. Az sem egyértelmű, hogy a "kimutatást" milyen időszakra kérjük, hiszen az elmúlt öt évre tekintettel nem elegendő, ha ez rövidebb, mint az adott bűncselekmény kapcsán az elítélt büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülési idő? Másrészről, mit tehetünk, ha az ajánlattevő igyekezete ellenére nem tudja benyújtani az adott személyek nyilatkozatát, mert adott esetben egy korábbi cégvezető vagy felügyelőbizottsági tag nem hajlandó vele együttműködni, esetleg nincs is tudomása az igazolandó körülményről (kizáró okról)?
Részlet a válaszából: […] ...részt alkalmasság igazolásában, amennyiben– vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja, cégvezetője vagy gazdasági társaság esetén annak egyedüli tagja, vagy személyes joga szerinti hasonló ügyvezető vagy felügyelőszervének tagja, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Határidős cégjogi kötelezettség elmulasztásának következménye közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Ha az ajánlattevő jogszabályban meghatározott névváltoztatási kötelezettségének nem tesz eleget a megadott határidőben, azzal szakmai-etikai vétséget követ el, ha a tenderen a határidőt követően olyan cégnévvel indul, ami jogszabályba ütközik? Kizárható emiatt a közbeszerzésből?
Részlet a válaszából: […] ...cégnév megváltoztatásának kötelezettségét a 2011. évi CXCVII. törvény írta elő, mely kötelezettséget az azzal érintett gazdasági társaságoknak 2013. február 1-jéig kellett teljesíteniük.Az objektív és a szubjektív kizáró ok alkalmazhatósága a kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.