Iratok eljuttatása ellenőrző szervhez

Kérdés: Milyen módon juttathatók el az iratok az ellenőrző szervhez?
Részlet a válaszából: […] ...ennek egyéb akadálya lenne, abban az esetben az érintett dokumentumok EKR-ből történő kinyomtatása nem eredményezi az eredeti adattartalom eljuttatását az ellenőrző szervezethez. Az elektronikusan beérkezett dokumentumok jellemzően nem rendelkeznek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Elektronikus kommunikáció módja a közbeszerzésben

Kérdés: Figyelembe vehetem-e azt, amit az ajánlatkérő nem az EKR-ben küldött, hanem cégkapun juttatott el hozzám, mint ajánlattevőhöz? A hivatalos kapcsolattartó e-mail-címére eljutatott információkat figyelembe kell vennem?
Részlet a válaszából: […] ...nem az EKR-ben feltöltött dokumentumot, melyet más módon eljuttatva az ajánlatkérőhöz sem eredményezi azt, hogy az EKR-ben fellelhető tartalom az iratanyag részévé válik. Azaz más módon eljuttatott tartalomnak is az EKR-ben kell feltöltésre kerülnie az által, aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

424/2017. kormányrendelet 10. § (5) bekezdésének értelmezése

Kérdés: A kormányrendelet 10. §-ának (5) bekezdését nem tudom értelmezni. Az ebben foglaltak mit jelentenek majd a gyakorlatban? Hiszen maga a kormányrendelet is a megküldés szót használja.
Részlet a válaszából: […] ...valójában az információ EKR-ben történő közzétételéről van szó, amelyet az ajánlatkérő azért tölthet fel az EKR-be, mert az adattartalomhoz csak az férhet hozzá, akinek ehhez gazdasági szereplőként, ellenőrző szervezetként jogosultsága van. Nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Jogosultságok kiosztásának rendje

Kérdés: Milyen jogosultságot adjunk elektronikus eljárásban akkor, ha négyen dolgozunk együtt a közbeszerzésekben, és emellett több külsős tanácsadót is foglalkoztatunk?
Részlet a válaszából: […] ...eljárások iratainak betekintésétől se zárjuk ki teljesen azokat, akik egy adott eljárásban nem érdekeltek. Amennyiben tehát a műszaki tartalom kialakítása zajlik, nagyobb szervezetnél érdemes nemcsak a közbeszerzők, de a szakmai tartalomért felelősek között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Ajánlattal elfogadott szerződéses feltételek módosíthatósága az ajánlatkérő által

Kérdés: Az ajánlatunkban, illetve külön nyilatkozatban a szerződéstervezetet elfogadtuk. Az ajánlatkérő a szerződés aláírását megelőzően jelezte, hogy további, a tervezetben, az eljárásban közölt tartalomban nem szereplő feltételekkel kívánja a szerződést kiegészíteni, és a feltételeket kéri be­emelni a végleges szerződésbe. Ezt megteheti? Kötelesek vagyunk ebben az esetben megkötni a kívánt tartalommal a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételekkel, a szerződés tervezetével és az ajánlattevő által az ajánlatban elfogadott tartalommal köthet csak szerződést.A közbeszerzési eljárás lezárultát követően nem terjeszthet elő további olyan igényeket, melyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlaton belülkülön "üzleti titok" felirattal kezd, és az oldalszámot is jelezve (például213-258) egyértelművé teszi mind a tartalomjegyzéken, mind az ajánlat tartalmirészében is azt. Nem kell tehát fizikailag is elkülöníteni az üzleti titkottartalmazó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Védett műhelyek nyilvántartása, speciális szabályozás

Kérdés: Kérdéseink a védett foglalkoztatókkal kapcsolatosak. Ki tartja nyilván az említett foglalkoztatókat, és van-e valamilyen általánostól eltérő szabály a részvételükkel folytatott beszerzésekre?
Részlet a válaszából: […] ...Erre a tényre az eljárástmegindító hirdetményben hivatkozni kell, azaz a hirdetménynek itt többlettartalmi eleme van az általános tartalomhoz képest, és az előzőek szerintfenntartott közbeszerzési eljárásban kizárólag az előbbiekben meghatározottvédett műhely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Elektronikus kommunikáció a közbeszerzésben

Kérdés: Az eredményhirdetés szabályainak módosulása jelentheti-e azt, hogy például egy kérdés-válasz folyamatot is le lehet bonyolítani e-mailen? Elfogadott-e a Kbt.-ben az elektronikus levél útján való kommunikáció?
Részlet a válaszából: […] ...közötti elektronikus kommunikáció. [A kérdésre adott válaszban utalt Kbt.-rendelkezések – 96.és 118. § – jelenleg a következő tartalommal érvényesek: – eredményhirdetéssorán az ajánlatkérő köteles ismertetni a Kbt. 93. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.

Közbeszerzés értékének feltüntetése

Kérdés: Határozhat-e meg értékhatárt (becsült értéket) ajánlatkérő a hirdetmény után megvásárolt dokumentáción belül – kivált akkor, ha fedezethiány miatt egyszer már eredménytelen eljárást újból (azonos műszaki tartalommal) meghirdeti?
Részlet a válaszából: […] A 34/2004. Korm. rendelet 6. §-ának (5) bekezdése értelmében a hirdetmény közzététele iránti kérelemben meg kell adni a következőket: a kérelmező elérhetőségi adatait (postacím, telefax, illetőleg elektronikus levélcím); a kérelem az Értesítőben történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.