17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Fordított értékelés alkalmazása DBR-ben
Kérdés: A DBR második, ajánlattételi részében alkalmazható a Kbt. 81. § (4), illetve (5) bekezdése?
2. cikk / 17 Hiánypótlás nem létező minisztérium tárgyában
Kérdés: Hogyan kell eljárni, ha az ajánlatkérő egy már nem létező minisztérium nevét akarja belekényszeríteni az EEKD-ba, pedig már nem az a neve? Javítsam ki a rossz névre? Ennek semmi értelmét nem látom.
3. cikk / 17 Értékelést követő bírálat keretmegállapodásnál
Kérdés: Mi értelme van annak, hogy a keretmegállapodásban az értékelés után bírálhatok? Ez mit jelent abban az esetben, ha mindkettő eredménye az eljárás eredménye?
4. cikk / 17 Kapacitást biztosító bevonása mérleg szerinti eredmény igazolására
Kérdés: Bevonható-e kapacitást biztosító, amennyiben nem árbevételt, hanem mérleg szerinti eredményt kell igazolni?
5. cikk / 17 DBR működése
Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
6. cikk / 17 Külföldi honlap fordításának benyújtása
Kérdés: Hogyan kell benyújtani a külföldi honlap fordítását?
7. cikk / 17 Alvállalkozó megjelölése a szerződésben
Kérdés: Az ajánlatunkban megjelölt alvállalkozót minden esetben meg kell jelölni a szerződésben? Ez a megjelölés mit takar pontosan? Csak azt az alvállalkozót jelölöm meg, aki/amely eléri a 10 százalékos mértéket?
8. cikk / 17 Kapacitást nyújtó szervezet bevonása a bírálat második szakaszában alkalmassági követelmények teljesítése érdekében
Kérdés: Az ajánlatkérő a bírálat második szakaszában megállapítja, hogy az ajánlattevő által benyújtott referencia nem felel meg az alkalmassági követelményeknek. Ebben az esetben – a bírálat második szakaszában – van-e arra lehetőség, hogy az ajánlattevő az alkalmassági követelmények teljesítése érdekében bevonjon kapacitást nyújtó szervezetet? Ugyanis, ha a válasz igen, akkor EEKD-t kell benyújtani a kapacitást nyújtó szervezet vonatkozásában, és ezzel az ajánlatkérő újra a bírálat első szakaszába kerül, amelyet már egyszer lezárt.
9. cikk / 17 ESPD (EEKD) hiányos kitöltésének következménye
Kérdés: Kérdésünk az EEKD II. e) pontjának részleges kitöltésével kapcsolatos. Megalapozza-e az ajánlat érvénytelenítését az igen/nem kitöltésének következők szerinti hiánya? A kitöltés során a sorok elcsúsztak, az e) pont mellett nem jelent meg az igen/nem sor, de a megfelelő hatóság és elérhetőség, azaz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és az e-mail elérhetőség megfelelően lett kitöltve. Az ajánlatkérő a hiánypótlásban kérte a fenti pont helyes kitöltését, de sajnos a jelzett ok miatt az nemi gen lett kitöltve. Azonban a III. rész B pontjában az adó- és járulékfizetésre vonatkozóan helyesen válaszoltunk, tehát az ajánlatkérő meggyőző választ kapott: azaz látható, hogy nincsen járulék- és adótartozásunk, a köztartozásmentes adózók adatbázisában szerepelünk, melynek elérhetőségét szintén megadtuk a II. e) pontjában. Nem kellett volna az ajánlatkérőnek tisztázó kérdés feltevésével lehetőséget adni az EEKD II. e) pontjának pontosítására? Cégünk az eljárásban a legjobb ajánlatot adta, és a kérdésünkben szereplő, álláspontunk szerint formai hibának minősíthető ok miatt érvénytelenítettek minket. Előzetes vitarendezésre még van lehetőségünk, érdemes azt benyújtanunk?
10. cikk / 17 ESPD (EEKD) információtartalma
Kérdés: A 321/2015. Korm. rendelet alapján, ha az ajánlatkérő már az ESPD-ben kéri az alkalmassági követelményeknek való megfelelés részletes igazolását, a kormányrendelet 2. §-ának (5) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek a megkövetelt alkalmassági követelményeket pontosan fel kell tüntetni a formanyomtatványban. Ez most a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a formanyomtatványba beillesztjük – például műszaki alkalmassági követelmény esetében – az AF. III.1. 3. pontja szerinti – minimumkövetelményt, az ajánlattevőnek pedig az alkalmassági követelménynek megfelelően részletesen nyilatkoznia kell a formanyomtatványban. Tehát nem csak az ESPD-minta szerinti "leírás, összegek, dátumok, megrendelők" adattartalom szerint, hanem például arról is, hogy a referenciák szerződésszerűen kerültek teljesítésre. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy ezen 321/2015. Korm. rendelet 2. § (5) bekezdése szerinti követelménynek hogyan tud megfelelni az ajánlatkérő akkor, ha az ESPD mintáját az erre szolgáló elektronikus webfelületen készíti el, és ezen a webfelületen is kéri azt benyújtani? Ezen a felületen ugyanis nincs lehetőség arra, hogy akár az ajánlatkérő akár az ajánlattevő plusz adattartalmat/kiegészítést írjon be a formanyomtatványba (és így az alkalmassági követelményeket sem tudja pontosan feltüntetni).