Szerződéstervezet feltöltése részvételi szakaszban

Kérdés: Amennyiben a szerződéstervezetet csak akkor teszi fel az ajánlatkérő, amikor megjelenik a korrigendum, abban az esetben nem tudunk kérdezni a szerződésről. Majd azt kéri az ajánlatkérő, hogy az első ajánlattételig Word formátumban, a javaslatainkkal ellátva töltsük fel az EKR-be meglátásainkat. Rendben van ez így?
Részlet a válaszából: […] ...második részében történt a késői közzététel. Így valójában az ajánlatkérő ugyan közzétette az információt, de ez tipikusan az a tartalom, mellyel kapcsolatban a második szakaszban kérdeznek az ajánlattevők. Figyelemmel arra, hogy a Kbt. kétszakaszos eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Meghívás hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásba eredménytelen közbeszerzési eljárás esetén

Kérdés: Ha nincs ajánlat, akkor kiket lehet meghívni hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásba? Ha nincs meghívható gazdasági szereplő, akkor mi a megoldás a helyzetre, és mi a megoldás arra, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalás túlságosan drága, körülményes és szubjektív, a jelen helyzetben az ajánlatkérők nem akarnak erre ennyi pénzt költeni?
Részlet a válaszából: […] ...feltételei időközben lényegesen nem változhattak meg. Ennek azért van komoly jelentősége, mert ha az ajánlatkérő eleve olyan tartalommal írta ki a beszerzést, amelyet nem lehet teljesíteni, úgy értelmetlen számára hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Válasz megtagadása elkésett, kiegészítő tájékoztatásra irányuló kérelem esetén

Kérdés: Megtagadhatja-e az ajánlatkérő jogszerűen azon kérdések megválaszolását, amelyeket az ajánlattevő határidőn túl tett ugyan fel, de a megfelelő ajánlattételhez szükséges releváns információk megszerzésére vonatkoznak?
Részlet a válaszából: […] ...szereplő és az ajánlattételt nehezítő esetleges pontatlanságokat vagy kétértelműségeket kiküszöbölje. Bonyolult műszaki tartalom esetén óhatatlan, hogy az ajánlattevőkben jogos kérdések merüljenek fel, amelyek megválaszolása elengedhetetlen ahhoz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Eredménytelen eljárást követő más eljárásfajta alkalmazása

Kérdés: Eredménytelen eljárás esetén mikor/hogyan lehet meghívásos, tárgyalásos eljárásba fordulni, illetve ha erre nincs lehetőség, hogyan írhatok ki úgy pályázatot, hogy részvételi szakasszal előminősítsem a jelentkezőket?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a közbeszerzés feltételei időközben lényegesen nem változhatnak meg. Ha tehát eleve nem tudott senki ajánlatot tenni, mert a műszaki tartalom például túlzottan komplex volt, úgy ennek átalakítása esetében az ajánlatkérő eleve elesik annak lehetőségétől, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Eljárás EKR-en kívüli lebonyolíthatósága

Kérdés: Mi történik, ha az EKR nem tudja biztosítani egy eljárás lefolytatásának lehetőségét a Kbt. 41/C. § (1) bekezdésének e)-f) pontjai szerint? És mi a helyzet, ha egyéb okból nem tudja biztosítani egy-egy eljárási cselekmény elvégzését?
Részlet a válaszából: […] ...mellőzése az (1) bekezdés szerinti indokok alapján nem alkalmazható az ajánlat benyújtásakor a felolvasólap tartalmát képező adattartalomra, kivéve, ha az (1) bekezdés e)-f) pontja alapján az ajánlatok benyújtása egészében papíralapon történik.Amennyiben a 41/C...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Eljárás nem elektronikus úton történő ajánlattétel esetén

Kérdés: Az EKR rendeletben szerepel, hogy ha nem elektronikusan történik az ajánlattétel, a felhívásban nyilatkozni kell a bontásról. Ebben az esetben is fel kell tölteni az anyagokat az EKR-be? Mondjuk, ha például üzemzavar volt, akkor utólag mindent be kell szkennelni és feltölteni az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] ...mellőzése az (1) bekezdés szerinti indokok alapján nem alkalmazható az ajánlat benyújtásakor a felolvasólap tartalmát képező adattartalomra, kivéve, ha az (1) bekezdés e)-f) pontja alapján az ajánlatok benyújtása egészében papíralapon történik.A 3. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Eredménytelenné nyilvánítás forráshiány miatt

Kérdés: Ha feltételesen indítok egy uniós nyílt eljárást, melyet a felhívásban is jelzek, majd az értékelés során már hivatalosan is kiderül, hogy nem lesz forrás, azaz az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani, mikor tehetem ezt meg? Azonnal vagy az értékelést követően?
Részlet a válaszából: […] ...A fenti 70. § (1) bekezdése utal ugyan a 75. § (2) bekezdésére, de nem a számunkra érdekes a) pontra, hanem az e) pontra, az alábbi tartalommal:Az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha – a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Eljárás az ajánlat (részvételi jelentkezés) informatikai szempontú hibája esetén

Kérdés: Ha nem olvasható az ajánlat, amit az ajánlattevő elektronikusan benyújtott az eljárás során, akkor, ha emiatt az ajánlat érvénytelen lesz, nem lesz két ajánlatom, ami az eljárás eredményességéhez kell. Ez a helyzet tehát – ha jól értelmezem – vezethet az eljárás eredménytelenségéhez?
Részlet a válaszából: […] ...problémája pontosan az, hogy nem tudja tartalmilag ellenőrizni, hogy mi került benyújtásra. Az első eset szól arról, amikor a tartalom olvasható, és csupán az informatikai formai előírásoknak nem felel meg az ajánlat. Ez az egyetlen eset, amelyet kezelni tud...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

Benyújtott ajánlat módosíthatósága az ajánlattételi határidő lejárta előtt

Kérdés: Módosíthatom a már benyújtott ajánlatomat az ajánlattételi határidő lejárta előtt?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevőnek, de az ajánlatkérőnek sincs lehetősége.A Kbt. 60. § (7)-(8) bekezdései szabályozzák ezt a kérdést, a következő tartalommal:– az ajánlattevő és a részvételre jelentkező az ajánlattételi, illetve a részvételi határidő lejártáig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 18.

Határidőn túli szerződéskötés lehetősége

Kérdés: A Kbt. 124. §-ának (5) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik. A (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik. Nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig. A (6) bekezdés "...amennyiben e törvény másként nem rendelkezik..." fordulata hogyan értelmezendő? A Kbt.-ben csak a tíznapos szerződéskötési tilalmi időszak alóli kivételeket találtuk – például 124. § (8) bekezdés. Lehetőség van a harminc/hatvan napon túli szerződéskötésre is? Amennyiben nincs, és ezen időszakban nem kerül sor a szerződéskötésre (a nyertest követő ajánlatokban szereplő ellenszolgáltatás nem áll az ajánlatkérő rendelkezésére, a nyertes pedig szervezeti/személyi átalakítás miatt vélhetőleg nem fog tudni szerződést kötni a meghatározott időtartam lejártáig), az eredményesnek minősített eljárást hogyan kezeljük?
Részlet a válaszából: […] ...jogszerűen aláírható. Mindkét félnek érdeke a teljesítés, mely ebben a helyzetben, eljárási hibával ugyan, de jogszerűen, a megfelelő tartalommal, ellenszolgáltatás mértékével kerül aláírásra. Fontos elem, hogy a szerződés tartalmát nem lehet megváltoztatni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.