Több elemet érintő szerződésmódosítás egy megállapodással

Kérdés: A Kbt. 141. § (3) bekezdésének első mondata értelmében jogszerűek lehetnek a következő, több elemet érintő szerződésmódosítások egyetlen szerződésmódosítás keretében? A szerződésmódosítás egyik eleme a szerződés értékének módosítását célozza a de minimis értékhatáron belül, amelyre vonatkozóan a Kbt. 141. § (2) bekezdés b) pontját jelöljük meg jogalapként, míg a szerződésmódosítás másik eleme határidő-módosítást takar, amelynek jogalapjaként a Kbt. 141. (4) bekezdés c) pontját jelöljük meg, és annak megfelelően igazoljuk a módosítás okait. Esetleg további, harmadik elemként pedig pótmunkát, azaz további építési munkákat határozunk meg, amelynél a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja lesz a megjelölt jogalap, és annak megfelelően kerül a szükségessége igazolásra.
Részlet a válaszából: […] ...működő Tanács útmutatója a közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések Kbt. szerinti módosításával, valamint teljesítésével kapcsolatos egyes kérdésekről (2022. szeptember 29.) kifejezetten hasznos segítséget ad a kérdés eldöntéséhez,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Termékcsere a teljesítés folyamatában alternatív ajánlattétel esetén

Kérdés: Ha volt alternatív ajánlattétel, és a teljesítés során a nyertes nem tud szállítani megfelelő terméket, kicserélheti-e azt az ajánlatában alternatív termékként ajánlott termékre, ami esetünkben megfelelő lenne, de más műszaki tartalommal bír, azaz gyakorlatilag más termék?
Részlet a válaszából: […] ...szól. A következő termék nem léphet az elfogadott helyébe, hiszen ebben az esetben a sorrendben második ajánlat (vagy akár harmadik) a teljesítés során váltaná a nyertes terméket, melyre a Kbt. nem ad lehetőséget. Erre közvetetten következtethetünk, hiszen a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Pótmunka értelmezése

Kérdés: Miért nem alkalmazhatjuk a bevált pótmunka értelmezést a közbeszerzésben, amikor arra külön szabály is rendelkezésre áll?
Részlet a válaszából: […] ...értelmezéseket nem lehet alkalmazni.Az ismertetett szabályozásnak más a megközelítése, mint a közbeszerzési szabályozásnak, hiszen a teljesítés oldaláról, megrendelő, vállalkozó-alvállalkozó, kivitelező szempontjából határozza meg a további definíciókat. Ebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Előleg beszámítása

Kérdés: Az előleg beszámít az első részszámlába? Ki kell-e ezt kötni a szerződésben, vagy valamilyen jogszabály, illetve más dokumentum alapján lehet-e rá hivatkozni, ha a szerződésben nem volt ilyen kikötés?
Részlet a válaszából: […] ...a kötelezően biztosítandó előleg összegét nem érinti.A kormányrendelet 13. §-ának (1) bekezdése értelmében hat hónapot meghaladó teljesítési időszakról rendelkező és egyben ötvenmillió forintot meghaladó összegű nettó ellenszolgáltatást tartalmazó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.

Részszámlázás, tevékenység felosztása építési beruházásoknál

Kérdés: Az építési beruházás beszerzés esetében a részszámlázással kapcsolatban nem egyértelmű, hogy a kötelező előleget bele kell-e érteni az első részszámlába. Azt sem értjük, hogy ha az egyes munkafolyamatok alapján nem osztható fel úgy a tevékenység, ahogyan azt a kormányrendelet előírja, akkor mit tegyünk?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzés tárgya építési beruházás vagy az uniósértékhatárt elérő értékű szolgáltatás megrendelése, és a szerződésteljesítésének időtartama a két hónapot meghaladja, az ajánlattevő aszerződésben foglalt teljes ellenszolgáltatás 5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

Építési beruházásokra vonatkozó szabályok változása

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy az építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési szabályok jelentős mértékben változtak. Melyek a leglényegesebb változások, és mikortól lépnek életbe?
Részlet a válaszából: […] ...munkálat jellegének és nagyságrendjének megfelelő építésiberuházásra vonatkozó igazolás benyújtását. Továbbá a teljesítésbe bevontszakemberek vonatkozásában az ajánlatkérő a felhívásban köteles előírni, hogyaz ajánlattevő adja meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...munkákra vonatkozó alapvetőkövetelményeknek az áru belső tulajdonságai és a meghatározott alkalmazási éshasználati feltételek szerinti teljesítésén alapul; az európai műszakiengedélyt az Európai Unió tagállama által e célra kijelölt tanúsító szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.