8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Ajánlati ár módosítása fedezetcsökkentés miatt, szerződés megkötését követően
Kérdés: Pályázat benyújtását megelőzően önkormányzatunknál feltételes közbeszerzési eljárást folytattunk le, a Kbt. 122/A. § alkalmazása mellett építési beruházást végző kivitelező kiválasztására. Az eljárás eredményes volt, a nyertes ajánlattevővel megkötöttük a feltételes vállalkozási szerződést, melynek hatálybalépési feltétele a benyújtandó pályázat pozitív elbírálása volt. A pályázat bírálati szakaszában a pályázati felhíváson olyan mértékű módosítást eszközöltek a kiírók, mely jelentős mértékben lecsökkentette az önkormányzat szerződés teljesítésére szánt fedezetét (tervek szerint kizárólag a pályázatból finanszírozta volna az önkormányzat a megrendelt munkákat, mely pályázat időközben pozitív elbírálásban részesült). Tekintettel arra, hogy a pályázat megvalósítására biztosított idő szűkös, amennyiben lehetséges, nem szeretnénk új közbeszerzési eljárást lebonyolítani. Lehetséges-e a kivitelezési szerződésben az ajánlati ár módosítása, csökkentése a fenti tényezők miatt, amennyiben e feltételek a szerződést kötő másik fél, kivitelező számára is megfelelőek?
2. cikk / 8 Beszerzett anyagok egybeszámítása
Kérdés: 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság in house szerződés keretében kapta meg egy uniós támogatásból megvalósuló projekt kivitelezési feladatait. A gazdasági társaság a projektből bizonyos építési beruházási feladatokat alvállalkozókkal végeztet el, ezeket az alvállalkozókat közbeszerzési eljárás keretében választja ki. Az építési beruházás más részeit azonban saját maga végzi el, ezzel kapcsolatban pedig jelentős anyagköltsége merül fel. A beszerzett anyagok jellemzői: rendkívül heterogének, jellemzően nem szerezhetők be egyetlen gazdasági szereplőtől, értékük egyenként nem haladja meg az árubeszerzés közbeszerzési értékhatárát, összesen azonban igen. A kérdés, hogy a beszerzett anyagok értékét közbeszerzési szempontból egybe kell-e számítani? A beszerzett anyagok ugyan nem hasonlóak egymáshoz, ugyanakkor egy projekt keretében kerülnek felhasználásra, egy helyszínen.
3. cikk / 8 Beruházások egybeszámítása
Kérdés: Ha a megrendelő ugyanazt az építési tevékenységet (épületenergetikai korszerűsítés: fűtésszerelés, hőszigetelés, nyílászárócsere) szeretné megrendelni, ugyanazon forrásból, akkor az eltérő helyrajzi számon (esetleg másik településen) lévő építmények esetében egybe kell-e számítani a beruházásokat?
4. cikk / 8 Beszerzési tárgyak "in house" szerződéseknél
Kérdés: "In house" szerződésekkel kapcsolatos a kérdésem. Ha van olyan önkormányzati cég, amelynek a bevétele legalább 80 százalékban az önkormányzat(ok)tól származik – figyelemmel a Kbt. 9. §-ának (3) bekezdésére (az ellenértéket a közszolgáltatást igénybe vevők fizetik meg) –, valamennyi közbeszerzési tárgyra (építés, szolgáltatás) lehet vele ötéves szerződést kötni, vagy csak a szolgáltatásnál van kivétel [vö. 9. § (1) bekezdés ka) pont, illetve (5) bekezdés g) pont]?
5. cikk / 8 Alkalmassági feltétel "felső határa"
Kérdés: Arra kívánunk választ kapni, hogy van-e valamilyen felső határa annak, hogy az ajánlatkérő mekkora összegű vagy mennyiségű tőkét/árbevételt/referenciamunkát stb. írhat elő alkalmassági feltételként a résztvevők számára, viszonyítva a közbeszerzés értékéhez is. Határ a csillagos ég, vagy lehet aránytalanul soknak, túlzottnak – diszkriminálónak – ítélni egyes feltételeket? Esetleg ennek vannak-e valahol fellelhető szempontjai? Eddig csak a Kbt. 69. § (3) bekezdését találtam relevánsnak.
6. cikk / 8 Referencialevél érvényessége, felhasználhatósága
Kérdés: Alkalmasság igazolására referencialevelet csak eredeti példányban lehet beadni? Meddig érvényes a referencialevél? Például a 2003-2004-es évek igazolására alkalmas-e az ahhoz képest korábbi dátummal ellátott referencialevél?
7. cikk / 8 Közbeszerzés és közpénz kapcsolata
Kérdés: Az önkormányzat egyik intézménye (közétkeztetési intézmény) étkeztetést végez a település diákjai, illetve a lakosság számára, valamint esetenként rendezvényeket szervez (lakodalom, ballagás stb.), amelyek során ételt szolgáltat. A kérdésünk a következő: A felsorolt szolgáltatások teljesítéséhez szükséges élelmiszer-alapanyagok beszerzésére kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatni? Az egy év alatt beszerzendő élelmiszer mennyiségének becsült értéke nettó 80 millió forint. (Kaptunk X. Y. jogász által jegyzett körlevelet, amelyben részletesen megindokolva kifejti, hogy mivel a diákok étkeztetésének árát a szülő fizeti saját költségére, így e tétel nem minősíthető közpénznek, közpénz csak az önkormányzati normatívából fedezett rezsiköltségek ellentételezése. Így e körlevél szerint nem szükséges közbeszerzési eljárást lefolytatni a fentiekben vázolt esetben.)
8. cikk / 8 Kizáró okok építési beruházásoknál
Kérdés: Építési beruházások esetében milyen kizáró okokat határoznak meg a jogszabályok, elsősorban a Kbt.?