Értesítés szerződéskötésről

Kérdés: Építőipari cégünk rendszeresen indul közbeszerzési eljárásokon. Az ajánlatkérők által megküldött összegzésekben szerepel a szerződéskötési tilalmi időszak kezdete és vége, azaz a tilalom utolsó napja is. Az összegzések megküldése után semmilyen információ nem érkezik az ajánlatkérőktől. Jogszabály szerint a nyertes ajánlattevő kötelessége-e utánajárni annak, illetve "kinyomozni" azt, hogy az ajánlatkérővel történő szerződéskötés a tilalmi időszak lejárta után mely napon (netalán rögtön másnap, vagy rá következő munkanap) történik, vagy pedig értesítést kellene az ajánlattevőnek kapnia erről? A szerződéskötés napjáról az ajánlattevőnek illene minimum 4-5 munkanappal korábban értesülnie, tekintettel esetleges mellékkötelezettségek, bankgaranciák elindítása miatt. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...járt el akkor, amikor a szerződéskötés időpontját olyan időpontban közölte, hogy nem volt arra lehetősége a kérelmezőnek, hogy a teljesítési biztosítékot rendelkezésre bocsássa, illetve azt a rendelkezésére bocsátotta a szerződéskötési procedúra időtartama alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Ajánlati felhívás döntőbizottsági határozatra hivatkozással

Kérdés: Az ajánlatkérő a felhívásban közölte, hogy a Kbt. 55. §-ának (6) bekezdése alkalmazásában a Döntőbizottság D.453/17/2012. számú határozatában kifejtett jogértelmezése szerint jár el. Miről szól ez a döntés?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerinti határozat lényege, hogy az ajánlatkérő nem igényli a külön részletes igazolást a referenciák teljesítésével kapcsolatban, hanem elegendő lesz számára a Döntőbizottság D. 453/17/2012. számú döntésének megfelelően a referenciaigazolás tartalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Szerződéskötés akadályozása az ajánlatkérő által

Kérdés: Akadályozható-e úgy a szerződéskötés, hogy az ajánlatkérő kevés időt ad annak megtételére – azaz kifejezetten nehezíti az ajánlattevő számára a szerződéskötést?
Részlet a válaszából: […] ...járt el akkor, amikor a szerződéskötés időpontját olyan időpontban közölte, hogy nem volt arra lehetősége a kérelmezőnek, hogy a teljesítési biztosítékot rendelkezésre bocsássa, illetve azt rendelkezésre bocsátotta a szerződéskötési procedúra időtartama alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Jogorvoslati szabályok változása

Kérdés: Változtak-e a Kbt. utóbbi módosításával a jogorvoslatra vonatkozó szabályok?
Részlet a válaszából: […] ...az álláspontja megküldésemellett egyéb intézkedést nem tett,– közbeszerzési szerződés Kbt.-be ütköző módosítása vagyteljesítése esetén a módosításról, illetve a teljesítésről szóló tájékoztatóttartalmazó hirdetmény közzétételétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...képezik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai.E rendelkezések azt jelentik, hogy az ajánlatkérőtől – e kötelezettségek teljesítését követően – alappal várható el egy szakmailag megalapozott közbeszerzési eljárás lefolytatása, amelyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.