13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Felhívás alkalmasság igazolására hamis adatszolgáltatás fennállásának kizárása érdekében érvénytelen ajánlat esetén
Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 2020. június 17-i számában a 4518. szám alatt megjelent kérdésre adott válasz értelmezhető úgy, hogy amennyiben a hiánypótlás során az ajánlattevő benyújtja az alkalmasságot igazoló dokumentumokat, de azok hiányosak, nem egyértelműek, abban az esetben hiánypótlásra, felvilágosításnyújtásra kell felhívni az ajánlattevőt akkor is, ha ajánlata egyébként – például az említett 71. § (8) bekezdés b) pontja alapján – érvénytelen, annak érdekében, hogy egyértelműen kizárjuk az esetleges hamis adatszolgáltatás fennállását?
2. cikk / 13 Hamis adatszolgáltatás későn benyújtott ajánlat kontextusában
Kérdés: Ha késve nyújtom be az ajánlatot, figyelembe lehet-e venni úgy, hogy ennek ellenére igazoltam az alkalmasságomat, csak későn?
3. cikk / 13 Hiánypótlás során történt elírás jogkövetkezménye
Kérdés: Van-e jelentősége annak, hogy azért, mert a hiánypótlás során elírom a műszaki paramétereket az ajánlatban foglaltakhoz képest, a többi hiánypótlást sem veszi figyelembe az ajánlatkérő, és úgy írja mindezt az összegzésbe, mintha semmilyen hiánypótlást nem nyújtottam volna be? Lehet-e ennek hamis adatszolgáltatás a következménye?
4. cikk / 13 Nyilatkozat magánszemély kapacitást biztosító bevonása esetén
Kérdés: Milyen következménye van annak, ha a kapacitást biztosító helyett az ajánlattevő azt nyilatkozza, hogy a saját embere a bevont szakember, ugyanakkor a szakember önéletrajzából egészen más derül ki? Ebben az esetben hamis adatszolgáltatás történik, esetleg hiánypótlást kell elrendelni? Vagy magánszemély esetében ennek nincs relevanciája?
5. cikk / 13 Valótlan adatrögzítés a regisztráció során
Kérdés: Hamis adatszolgáltatásnak minősül-e, ha az ajánlattevő kkv-nak vallja magát az eljárás során, pedig biztosan nem az? Mivel az eljárásban ezt le kell nyilatkoznia, mindez nyomon követhető, és akár jogorvoslati eljárás is kezdeményezhető?
6. cikk / 13 Szakemberek közötti átfedés kizárása
Kérdés: Kiegészítő tájékoztatást kértünk. Az ajánlatkérő válasza szerint nem lehetséges, hogy átfedés legyen a szakemberek között. Ez jogszerű? Mi a véleményük, mit tehet ebben az esetben az a gazdasági szereplő, aki nem az azonnali jogorvoslatot kívánja választani? Mivel érvelhet? (Több jogeset is ismert e témakörben.)
7. cikk / 13 Formai követelmények nemteljesítésének hatása az ajánlat érvényességére
Kérdés: Jól értjük, hogy a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján formai követelmények nemteljesítése nem okozhatja az ajánlat érvénytelenségét, ellenben a Kbt. 98. § (2) bekezdésének a) pontja eredménytelen eljárást követően kizárja egy esetleges második, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásból azokat az ajánlattevőket, akik az első eljárásban nem felelnek meg a formai követelményeknek? Nincs ellentmondás abban, hogy az első előírás gyakorlatilag komolytalanná teszi a formai követelményeket, a második viszont döntő fontosságú tényezőként veszi figyelembe?
8. cikk / 13 Tervező összeférhetetlensége
Kérdés: A tervező összeférhetetlensége automatikusan következik a 322/2015. kormányrendeletből?
9. cikk / 13 Alvállalkozó és kapacitást biztosító szervezet igénybevételének kizárhatósága
Kérdés: Jól értelmezzük, hogy ha az ajánlatkérő építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárás esetén referenciaigazolást kér a műszaki és szakmai alkalmasság igazolására, és a felhívásban konkrétan előírja, hogy a megkövetelt referencia a kivitelezési munka egészére vonatkozó alkalmasságot igazol, akkor az ajánlattevő a Kbt. 65. §-ának (9) bekezdésére és 138. §-ának (1) bekezdésére tekintettel sem kapacitást biztosító szervezetet, sem alvállalkozót nem vehet igénybe a szerződés teljesítésére, hanem teljes mértékben az ajánlattevőnek (vagy közös ajánlattevőknek) kell a szerződést teljesíteni?
10. cikk / 13 Ismétlődő igazoláskérés a szerződéses időtartam alatt
Kérdés: A többéves keretszerződés időtartama alatt van-e lehetősége az ajánlatkérőnek arra, hogy félévente felhívjon a kizáró okok igazolására? És kérhet-e évente átláthatósági nyilatkozatot? Továbbá, a szerződéskötéskor kérheti-e ismételten a kizáró okok igazolását? Mit tegyünk, ha ez utóbbi esetben nem köti meg a szerződést az igazolások hiányában?
