Becsült érték meghatározása a keretmegállapodás második részében

Kérdés: Költségvetési szervként két évre szóló keretmegállapodást kötöttünk tavaly év végén, a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja alapján. A keretmegállapodásban a keretmegállapodás keretösszegét is meghatároztuk. Az egyes közbeszerzések során szükség van arra, hogy a beszerzés becsült értékét is megadjuk?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezésre áll a fedezet, amennyiben a beszerzését meg kívánja valósítani, továbbá tisztában van a beszerzésre kerülő termék, szolgáltatás piaci értékével, hiszen a keret­meg­állapodás második részében rendelkezésére állnak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Részekre bontás tilalma élelmiszer-beszerzésnél

Kérdés: Önkormányzatunk rendelkezik saját főzőkonyhával, így a bölcsődék és az óvodák nagy részét el tudjuk látni saját készítésű étellel. A beszerzési/közbeszerzési eljárás előkészítése során mindig problémaként merült fel a fenti jogszabályhely értelmezése. Értelmezhető-e úgy a Kbt. 111. § f) pontjában meghatározott rendelkezés, hogy a jogszabályhelyben felsorolt tételeket külön-külön kell vizsgálni abból a célból, hogy azok a Kbt. hatálya alá tartoznak-e? Konkrétabban: jól gondoljuk-e, hogy a bölcsődei főzőkonyhai beszerzéseknél, ahol szükség van hideg élelmiszerre és főzési alapanyagra, friss, illetve feldolgozott gyümölcsre és zöldségre, gabonafélékre, kenyérfélékre és pékárukra, mézre, tojásra, a becsült érték számításánál ezeket a tételeket együttesen kell figyelembe venni, és ha az így megkapott összeg eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt, akkor közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, mivel ezek az áruk hasonló felhasználásra szánt áruk?
Részlet a válaszából: […] ...f) pont nemzeti kivételi köre a hideg élelmiszer- és főzési alapanyag, friss, illetve feldolgozott zöldség és a gyümölcs, tej és tejtermék, gabonafélék, kenyér és pékáru, méz, tojás, kertészeti növény beszerzését felsorolja ugyan, de ez nem azt jelenti, hogy ezek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Beszerezni kívánt mennyiség rögzítése a DBR-ben

Kérdés: Rögzíthető-e DBR-ben a beszerezni kívánt mennyiség, azaz vállalható-e kötelezettség arra a DBR felállításakor?
Részlet a válaszából: […] ...Ugyanis a DBR lényege pontosan az, hogy nem szükséges már az eljárás megindításakor közzétenni a műszaki tartalmat, összességében a termékkategóriák meghatározásának szintjéig kell eljutni. A becsült érték meghatározása is hipotetikus, hiszen az ajánlatkérő még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Keretmennyiség/keretösszeg kötelező meghatározása keretmegállapodásnál

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a keretmegállapodásnak csak a becsült értéke kerüljön meghatározásra, de a keretmennyiség/keretösszeg ne?
Részlet a válaszából: […] ...úgy kell értelmezni, hogy a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményben rögzíteni kell a keretmegállapodás alapján leszállítandó termékek becsült mennyiségét és/vagy becsült értékét, valamint a legnagyobb mennyiségét és/vagy legmagasabb értékét, és e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Eljárás FAKSZ-szolgáltatás 2021. február 1-jét követő igénybevétele esetén keretmegállapodás hiányában

Kérdés: Mit kell tennem, ha még nincs hatályban keretmegállapodás, amennyiben a FAKSZ-szolgáltatást a központosított közbeszerzési rendszerből kell igénybe vennem februártól?
Részlet a válaszából: […] ...kormányrendelet 7. § (1) bekezdése alapján az 1. § (1) bekezdése és a (2d) bekezdés a) és b) pontja szerinti szervezetek a kiemelt termékek közbeszerzését a közbeszerzési törvény szabályaival összhangban – a központi beszerző szervezet jóváhagyását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

DBR működése

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőség, hogy az ajánlatkérő értesíti az ajánlattevőket, hogy mikor gyűjti össze a nyilvános DBR-katalógusokból az általa jelzett termékek árát, és egyben hasonlítja is össze az árakat. Ez az összehasonlítás helyettesíti az újraversenyeztetést, és ebben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Közbeszerzési tárgy értékének meghatározása a gyakorlatban

Kérdés: Nem értem a következő helyzetet. Eddig ahol közbeszerzéssel találkoztam (például irodabútorok beszerzése, céges autók javítása), minden esetben drágább volt a vásárolt termék vagy a szolgáltatás, mint a "szabadpiacon". A közbeszerzésnél – ha jól tudom – épp ennek az ellentéte kellene, hogy érvényesüljön. Miért van ez így?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben jelzett termékek jellegzetesen központosított közbeszerzésben kerülnek beszerzésre. A központosított közbeszerzésben ún. keretmegállapodásos eljárások keretében kerül sor több keretmegállapodásos partnerrel keretmegállapodások megkötésére. Ebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Becsült érték és alkalmazandó jogszabály versenyújranyitásnál

Kérdés: A központi közbeszerzésekkel kapcsolatos 320/2015. kormányrendelet szerint a nettó 8 millió forint alatti versenyújranyitással vagy írásbeli konzultációval megvalósuló beszerzések tekintetében fontos változás, hogy már előzetes engedélykérés nélkül is lefolytatható az eljárás, az érintett szervezet azonban negyedévente adatszolgáltatást köteles teljesíteni az ilyen típusú beszerzésekről. Ilyen esetben mit kell becsült érték alatt érteni? Az egész év során beszerzendő termékek nettó árát kell egybeszámítani, vagy csak az adott eljárásban (versenyújranyitás) beszerzendő áruk értékét? További kérdésem, hogy a versenyújranyitásoknál az új Kbt. szerint kell az eljárást lefolytatni, vagy a keretszerződésben meghatározottak szerint?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. kormányrendelet 6. §-a két részre osztja az ellenőrzendő eljárások körét. Az (1) és (2) bekezdés esetében a közvetlen eljárás-ellenőrzés dominál, míg a (4) és az (5) bekezdés csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Dokumentáció ellenértékének visszatéríthetősége szerződés azonnali felmondása esetén

Kérdés: Egy dokumentációban az alábbi hivatkozásra leltünk: "Amennyiben a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet alapján a kiemelt termékek tárgyában megköti a keretszerződést vagy keretmegállapodást, Ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy jelen szerződés 2. részteljesítésre vonatkozó részét azonnali hatállyal felmondja. Ajánlatkérő központi költségvetési szerv, így a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozik, és a keretszerződés hatálybalépésével kezdődően alkalmazási kötelezettsége van." Ez így jogszerű-e? Mit lehet tenni, hogy a dokumentáció árát visszakapjuk?
Részlet a válaszából: […] ...az alanyi hatálya alá tartozó intézmények tekintetében határoz megszabályokat, az 1. számú mellékletében felsorolt ún. kiemelt termékekbeszerzésére vonatkozólag. A kormányrendelet alapján a saját hatáskörben valóbeszerzés feltételei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.

Éves közbeszerzési terv megküldésének kötelezettsége

Kérdés: Az éves közbeszerzési tervet a Közbeszerzések Tanácsának csak kérésre kell megküldeni, a KSZF-nek viszont kötelező megküldeni. Mi ennek az oka figyelemmel arra, hogy a KSZF elsősorban a központosított közbeszerzéssel foglalkozik?
Részlet a válaszából: […] ...beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szól. Egyértelművé teszi, hogy a rendelet alanyi hatálya alá tartozó intézmények kiemelt termékkörbe tartozó beszerzéseiket illetően a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) által lefolytatott eljárások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.
1
2