Árlista hibájának javítása

Kérdés: A bontást követően észleljük, hogy a részletes árlistánkba hibás tétel került. Két tételt felcseréltünk, azaz az egyik nagyon magas, a másik nagyon alacsony lett. A két termék árát más-más mennyiséggel kellett kalkulálni, tehát a csere a teljes ajánlati árat is változtatja. Nem a mérték érdekes, mert nem különösebben fontos a két termék, hanem az elv. Lehet ezt javítani? Milyen módon? Ha az egyik tétel így marad, aránytalanul alacsony lenne az ár. Javíthatjuk ezt a szerződés aláírása után?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a nyertes ajánlattevőkkel – kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően.A (2) bekezdés értelmében a szerződésnek tartalmaznia kell – az eljárás során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.

Jogosultságok kiosztásának rendje

Kérdés: Milyen jogosultságot adjunk elektronikus eljárásban akkor, ha négyen dolgozunk együtt a közbeszerzésekben, és emellett több külsős tanácsadót is foglalkoztatunk?
Részlet a válaszából: […] ...részletesen áttekinteni az egyes felületek könnyebb kezelhetősége érdekében, amennyiben a választ követően a jogosultságok kiosztását tervezi az ajánlatkérő vagy az ajánlattevő.Ajánlatkérőként és ajánlattevőként is az első lépés az, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Alkalmasság és kizáró okok igazolásának határideje

Kérdés: A bírálat során elegendő öt munkanapot adni az ajánlattevőknek, hogy igazolják az alkalmasságot és a kizáró okokat?
Részlet a válaszából: […] ...során nem szükséges kötelezően öt munkanapos határidőt kitűzni hiánypótlásra. Ez egyben jelentheti azt is, hogy akár rövidebb időintervallum is meghatározható, függően a benyújtandó dokumentumoktól. Összességében azonban az új szabály a korlát eltörlésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.

Elektronikus úton történő kapcsolattartás módjának értelmezése

Kérdés: Jól gondolom-e, hogy csak a kötelezettségvállalásra alkalmas ajánlattevői nyilatkozatok, igazolások megküldésére vonatkozik a Kbt. 41. §-ának (4) bekezdése, miszerint a nyilatkozatok, igazolások kizárólag fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott formában továbbíthatók elektronikusan? [257/2007. kormányrendelet 6. §; 13/2005. IHM rend. 2. §-ának e) pontja, 4. §-ának (2) és (4) bekezdése.] Az egyszerű másolati példányban is elfogadható dokumentumokra ez nem vonatkozik. Értelmezésem szerint az ajánlatkérő által kiküldött dokumentumokra szintén nem vonatkozhat, hiszen azok nem minősülnek nyilatkozatnak. Megfelelő ez az értelmezés?
Részlet a válaszából: […] ...az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. kormányrendelet, melynek hatálya kiterjed a közbeszerzési eljárásokban és tervpályázati eljárásokban elektronikus úton gyakorolt eljárási cselekményekre, az elektronikus árlejtésre, a Kbt. hatálya alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Hiánypótlás kizártsága

Kérdés: Az új Kbt. szerint mi az, ami nem hiánypótolható?
Részlet a válaszából: […] ...(6) bekezdés ezen túlmenően utal arra is, hogy az ajánlatkérő korlátozhatja az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező által bevonni tervezett új gazdasági szereplő tekintetében a hiánypótlás lehetőségét. Az ajánlatkérő ugyanis rendelkezhet úgy az ajánlati vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Kiírásnak nem megfelelő ajánlati biztosíték

Kérdés: Az eljárást megindító felhívásban előírták, hogy ajánlati biztosítékot kell nyújtaniuk az ajánlattevőknek az ajánlat benyújtásával egyidejűleg, illetve az ajánlati biztosítéknak legalább az ajánlati kötöttség időpontjáig érvényben kell lennie. Az ajánlattevő az ajánlat benyújtásával egyidejűleg benyújtotta az előírt mértékű bankgaranciát – mint ajánlati biztosítékot –, de az ajánlati bankgarancia lejárati idejét rosszul számolta ki, így az rövidebb időtartamra szól, mint az eljárást megindító felhívásban előírt ajánlati kötöttség ideje. Ebben az esetben hiánypótoltatható-e az ajánlati biztosíték, vagy pedig az ajánlat a Kbt. 74. § (2) bekezdésének c) pontja alapján érvénytelennek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...meg kell határozni azt az időpontot, ameddig az ajánlati biztosítéknak rendelkezésre kell állnia, továbbá a mértékét. Ha a hiba az időintervallumban vagy a mértékben van, akkor automatikusan a Kbt. 74. § (2) bekezdésének c) pontja alapján érvénytelen az ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.

Szakember és az őt bevonó szervezet (személy) közötti jogviszony

Kérdés: Az alkalmasság igazolásában részt vevő szakembernek rendelkezni kell-e bármilyen jogviszonnyal az ajánlattevő, vagy az őt bevonó alvállalkozó, erőforrás-szervezet irányába az ajánlat­adás időpontjában?
Részlet a válaszából: […] ...hogy kapacitás hiányában az ajánlattevőnek módosítania kell az erőforrást nyújtó szervezetét, melyet alvállalkozóként bevonni tervezett. Életszerű tehát az együttműködési készség kinyilvánítása az eljárás során, majd a szerződés megkötése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Hiánypótlás tervezett időpontjának, határidejének megjelölése az ajánlattételi felhívásban

Kérdés: Meg kell jelölnöm az ajánlattételi felhívásban a hiánypótlás tervezett időpontját és határidejét?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlás határidejét a Kbt. 67. §-ának (2) és (5) be­kezdései szabályozzák.A rendelkezések értelmében a hiánypótlásra vagy a felvilágosítás nyújtására vonatkozó felszólítást az ajánlatkérő a többi ajánlattevő vagy részvételre jelentkező egyidejű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.

Felolvasólap és költségvetés pótolhatósága építési beruházásra irányuló beszerzéseknél

Kérdés: Építési beruházások esetén a végleges ajánlatok megtételekor a felolvasólapot és a költségvetést kell benyújtani. Hiánypótoltatható-e a felolvasólap, ha nem nyújtották be azt? Annak hiányában érvényessé nyilvánítható-e az ajánlat a költségvetési főösszesítő alapján? Másrészt, amennyiben csak a felolvasólap kerül benyújtásra, hiánypótoltatható-e a költségvetés? Harmadrészt (építési beruházás esetén), amennyiben a végleges ajánlat keretében benyújtott költségvetés hibás, alkalmazható-e rá a Kbt. 67. §-ának (8) bekezdése és milyen körben?
Részlet a válaszából: […] ...de hibás, azaz az egyes tételeket összeadva nem adja ki a végleges árat, vagy van benne hiányos sor, esetleg nem megfelelő mennyiségre lett tervezve, az ajánlattevőnek lehetősége van a hibát kiküszöbölve ésszerűen átstrukturálni a költségvetést annak érdekében, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

46/2011. Korm. rendelet hatálya alatti ajánlatkérő döntési jogköre

Kérdés: Ha az ajánlatkérő a 46/2011. Korm. rendelet hatálya alá tartozik, ki dönt a Kbt. 77. §-ának (1) bekezdése szerint: az ajánlatkérő kötelezettségvállalója, vagy az NFM? Az ajánlatok bírálata során az ajánlatkérő észleli, hogy az egyik ajánlattevőt ki kell zárnia olyan okok miatt, amelyek nem hiánypótoltathatók, vagy az ajánlattevő nem tudta pótolni azokat. A kizárásról való értesítéssel meg kell-e várnom az NFM jóváhagyását, és az összegezésben kell kihirdetnem a kizárást, vagy köteles vagyok 3 munkanapon belül értesíteni az ajánlattevőket?
Részlet a válaszából: […] ...legalább 15 munkanappal a 2. melléklet szerinti előterjesztést köteles az NFM-nek benyújtani, melyhez mellékelni kell a szerződéstervezetet, vagy a lényeges szerződéses feltételeket tartalmazó iratot;– versenyújranyitás és konzultáció esetében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.
1
2
3
6