Hiányos műszaki tartalom hiánypótoltatása

Kérdés: Pótolható-e, ha az ajánlattevő a szakmai tartalmat hiányosan töltötte fel építési beruházás esetében, ami alapján az ajánlatkérő meg tudná állapítani, hogyan ütemezte a teljesítést? Egy sematikus ábrát feltöltött ugyan, de az alapján nem állapítható meg, mit, milyen tervet, mikorra készít el. Hivatkozik dokumentumokra, melyek nem készültek el.
Részlet a válaszából: […] ...és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja.”A kérdés esetünkben az, hogy a jelzett tervek, ütemezésre vonatkozó dokumentumok jelentősnek, nem egyedi részletkérdésre vonatkozónak minősülnek-e. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező (műszaki dokumentáció részét képező tervek készítője) árubeszerzés, szolgáltatásmegrendelés, ill. építési beruházás esetén mikor, milyen esetben minősül az eljárás előkészítésébe bevont személynek, és áll fenn vele szemben ebből adódóan olyan körülmény, amely összeférhetetlenséget eredményezhet? A tervező mikor, mely esetben képes befolyásolni az eljárás eredményét? A tervező közbeszerzési eljárás előkészítésébe történő bevonása mely esetben eredményez versenytorzulást?
Részlet a válaszából: […] ...volt, bár valójában akkor is az esetleges összeférhetetlenség kizárta, hogy a későbbiekben az ajánlattevő oldalán megjelenjen a tervező.A kérdés megválaszolásához érdemes áttekinteni a korábbi szabályozást. Az alábbi 18. § 2023. II. 28-tól hatályon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Összeférhetetlenség a tervező kivitelezésbe történő bevonása során

Kérdés: Azzal, hogy a 322/2015-ös Korm. rendelet 18. §-át hatályon kívül helyezték, ez egyben azt is jelenti, hogy a tervezőt nem lehet bevonni a továbbiakban a teljesítésbe, mert összeférhetetlen?
Részlet a válaszából: […] ...építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 18. §-a valójában olyan szabályt fogalmazott meg, mely rendkívül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Fizetési határidő meghatározása értékelési szempontként

Kérdés: Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha 50%-ban saját forrásból, 50%-ban uniós támogatásból megvalósuló árubeszerzés esetén értékelési szempontként határozza meg a fizetési határidőt, vagyis az ajánlatokat aszerint pontozza, hogy melyik ajánlattevő biztosítja a leghosszabb fizetési határidőt a 30-tól 60 napig terjedő időintervallumon belül?
Részlet a válaszából: […] ...kétségkívül kulcsfontosságú kérdés. További említést érdemlő tény, hogy az ajánlatkérő egyértelműen kijelölte azt az időintervallumot, amelyen belül a fizetési határidőt meghatározni kérte, megjelölte a súlyszámot és megadta az értékelés módszerét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Felhívásban nem nevesített végzettség elfogadhatóvá nyilvánítása korrigendum keretében

Kérdés: Jogsértő-e, ha az ajánlatkérő korrigendum keretében az eljárást megindító felhívásban közölt alkalmassági követelményeknek való megfelelés érdekében további, a felhívásban nem nevesített végzettséget is elfogadhatónak nyilvánít?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a módosítás ne vezessen a Kbt. 55. § (6) bekezdésének, vagy éppenséggel valamelyik közbeszerzési alapelvnek a sérelméhez.Visszatérve most már a kérdés szerinti esethez, az egyenlő bánásmód és átláthatóság alapelvi követelménye abban az esetben is sérülhet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Szerződés teljesítési határidejének módosítása

Kérdés: Lehet-e módosítani a szerződés teljesítésének határidejét? Amennyiben igen, milyen jogalappal?
Részlet a válaszából: […] ...azt az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő kiválasztásához részszempontként értékelni, nem kért erre vonatkozóan semmilyen ütemtervi megbontást, sőt a teljesítési határidő sem az építési beruházás befejezésének tényleges megvalósításához kapcsolódóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Műszaki tartalom módosíthatósága az ajánlattételi határidő elhalasztásával

Kérdés: Módosíthatja-e az ajánlatkérő a műszaki tartalmat úgy, hogy az ajánlattételi határidőt elhalasztja azzal az érvvel, hogy ezzel szélesíti a versenyt, és így több ajánlattevő tud ajánlatot tenni, vagy mindenképpen újra kell indítania az eljárását?
Részlet a válaszából: […] ...a módosítás során körültekintően kell eljárnia. Szükséges azt átgondolnia, hogy milyen beszerzésitárgy-változás, szerződéstervezet-változás vagy alkalmasságikövetelmény-módosulás milyen hatással lehet a potenciális piaci szereplőkre. Nem kezelhető tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező összeférhetetlensége automatikusan következik a 322/2015. kormányrendeletből?
Részlet a válaszából: […] ...építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet 18. §-a hivatkozik a tervező részvételére olyan formában, hogy bizonyos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét, és nem összeférhetetlen a kivitelezésre, vagy kivitelezésére és tervezésére együtt, illetve egy (elvi) engedélyezési tervet követően ugyanazon építmény tekintetében további tervek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Beszerzési érték túllépésének következményei

Kérdés: A megkötött közbeszerzési szerződésben megállapított beszerzési érték milyen feltételekkel léphető túl akkor, ha a szerződésben kikötött plusz/mínusz 25 százalék helyett 69,33 százalékkal lépték azt túl? Milyen jogkövetkezményei vannak az ilyen eseteknek? Esetleg el kell fogadni ezt a túllépést a szerződés teljesítése során jogszabályszerűnek?
Részlet a válaszából: […] ...van lehetőség a 25 százalék feletti rész értékhatár alatti eseti beszerzésére. Amennyiben a mérték meghatározása már eleve alultervezett volt, és a korábbi évek tapasztalata alapján a közel 70 százalékos eltérés is irány­adó lett volna, vagy éppen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.
1
2