Szerződés távol lévők között közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a közbeszerzési eljárás alapján kötendő szerződés távol lévők között jöjjön létre, és ha igen, milyen szerződéskötési módok megengedettek?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződést a nyertes ajánlattevővel írásban kell megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, a szerződéstervezet és az ajánlat tartalmának megfelelően. A tartalmi követelmények bármelyikének figyelmen kívül hagyása jogi hibát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Eljárás EKR-en kívüli lebonyolíthatósága

Kérdés: Mi történik, ha az EKR nem tudja biztosítani egy eljárás lefolytatásának lehetőségét a Kbt. 41/C. § (1) bekezdésének e)-f) pontjai szerint? És mi a helyzet, ha egyéb okból nem tudja biztosítani egy-egy eljárási cselekmény elvégzését?
Részlet a válaszából: […] ...lehetséges – az EKR-en keresztül, vagy – ha az jogszabályban meghatározott üzemzavar miatt nem lehetséges – a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Eljárás nem elektronikus úton történő ajánlattétel esetén

Kérdés: Az EKR rendeletben szerepel, hogy ha nem elektronikusan történik az ajánlattétel, a felhívásban nyilatkozni kell a bontásról. Ebben az esetben is fel kell tölteni az anyagokat az EKR-be? Mondjuk, ha például üzemzavar volt, akkor utólag mindent be kell szkennelni és feltölteni az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] ...lehetséges – az EKR-en keresztül, vagy – ha az üzemzavar [22. § (2) bekezdés] miatt nem lehetséges – a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Elektronikus úton történő kapcsolattartás módjának értelmezése

Kérdés: Jól gondolom-e, hogy csak a kötelezettségvállalásra alkalmas ajánlattevői nyilatkozatok, igazolások megküldésére vonatkozik a Kbt. 41. §-ának (4) bekezdése, miszerint a nyilatkozatok, igazolások kizárólag fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott formában továbbíthatók elektronikusan? [257/2007. kormányrendelet 6. §; 13/2005. IHM rend. 2. §-ának e) pontja, 4. §-ának (2) és (4) bekezdése.] Az egyszerű másolati példányban is elfogadható dokumentumokra ez nem vonatkozik. Értelmezésem szerint az ajánlatkérő által kiküldött dokumentumokra szintén nem vonatkozhat, hiszen azok nem minősülnek nyilatkozatnak. Megfelelő ez az értelmezés?
Részlet a válaszából: […] ...az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. kormányrendelet, melynek hatálya kiterjed a közbeszerzési eljárásokban és tervpályázati eljárásokban elektronikus úton gyakorolt eljárási cselekményekre, az elektronikus árlejtésre, a Kbt. hatálya alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Kizáró okok ellenőrzése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 20. §-ának (8) bekezdésében szereplő egyszeri ellen­őrzési kötelezettséget a kizáró okokra vonatkozóan és a Kbt. 63. §-ának (5) bekezdésében szereplő "...eredményhirdetés időpontjára vonatkozó" időpontot? Mert a két időpont között – például építési beruházás esetén – akár 60 nap is eltelhet. Ha az ellenőrzés megtörténik adott esetben az ajánlattételi határidő után pár nappal, és minden rendben van, kinyomtatva minden ellenőrzési pont, végigmegy a döntés, majd valamelyik érvényes ajánlattevő felkerül például az OMMF-honlapra, és egy ilyen ajánlattevő lesz a nyertes, akkor mi a teendő? A Kbt. 20. §-ának (8) és 63. §-ának (6) bekezdésében foglal­taknak az ajánlatkérő eleget tett, de a 63. § (5) bekezdésében foglalt eredményhirdetés időpontjára vonatkozó rendelkezésnek nem. Mi a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...utólag is képes ellenőrizni az érintettekhelyzetét. Az OMMF esetében azonban más a helyzet, hiszen visszamenőlegesen nemlehet az adott időintervallumban vagy időpontban látható adatokat előhívni. Azellenőrzés elmaradása tehát valóban nem reprodukálható, azaz ezzel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Szerződéskötés elmaradása

Kérdés: Megnyertünk egy közbeszerzési eljárást szolgáltatásbeszerzés tárgyban, de a szerződéskötés az ajánlatkérő miatt nem valósult még meg. A szerződéskötés azért nem jött létre személyesen, mert az illetékes arra hivatkozott, hogy nem ér rá. Abban maradtunk, hogy e-mailben elküldjük a szerződést, és ők miután aláírták, visszaküldik a részünkre. Azóta telefonon alig lehet őket elérni, a kapcsolattartó megbetegedett, és nincs helyettese. Van olyan szabály, hogy hány napon belül kell szerződést kötni, és ha az elmarad, akkor annak mi a következménye?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségekörében a megfelelő lépéseket.A Kbt. 99. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy aszerződéskötés tervezett időpontját az ajánlati felhívásban kell megadni azzal,hogy az nem határozható meg az írásbeli összegezés [93. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Hirdetmény ellenjegyzése

Kérdés: A Kbt. 6. §-ának (2) bekezdése az eljárást megindító hirdetmény ellenjegyzésére vonatkozik. A hivatkozott szakasz szerint az eljárást megindító hirdetmény ellenjegyzése nélkül a közbeszerzési eljárás nem indítható meg. Elektronikus hirdetményfeladás esetén köteles-e az ajánlatkérő a Közbeszerzések Tanácsa felé igazolni az eljárást megindító hirdetmény ellenjegyzését? Ha igen, milyen módon tehet eleget az ajánlatkérő ennek az előírásnak? Szükséges például elektronikus aláírás alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó közzétételi jogszabály tervezetében eredetilegszerepelt egy ilyen elem, hogy az ellenjegyzést igazolni kell, de végülkimaradt. Mivel még nem fogadta el a kormány, ezért a végleges formájáról nemtudunk nyilatkozni. De a tervezet nem tett említést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Dokumentáció ellenértékének visszatéríthetősége szerződés azonnali felmondása esetén

Kérdés: Egy dokumentációban az alábbi hivatkozásra leltünk: "Amennyiben a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet alapján a kiemelt termékek tárgyában megköti a keretszerződést vagy keretmegállapodást, Ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy jelen szerződés 2. részteljesítésre vonatkozó részét azonnali hatállyal felmondja. Ajánlatkérő központi költségvetési szerv, így a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozik, és a keretszerződés hatálybalépésével kezdődően alkalmazási kötelezettsége van." Ez így jogszerű-e? Mit lehet tenni, hogy a dokumentáció árát visszakapjuk?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzéskörülményeiről a közbeszerzési eljárás megkezdése előtt 8 nappal a központibeszerző szervezetet – a saját hatáskörben tervezett közbeszerzés eljárásihirdetményének vagy ajánlattételi felhívásának megküldésével – írásbantájékoztatni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.

Képviselet elektronikus eljárásban

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak az elektronikus eljárásban a képviseletre? Jól tudjuk, hogy változott a szabályozás?
Részlet a válaszából: […] ...7-étől a vonatkozó 167/2004. Korm. rendelet 7. §-ának első bekezdése. Arendelkezést az e dátumot követő közbeszerzésekre, tervpályázatokra,hirdetményfeladásokra kell alkalmazni.Az említett rendelkezés értelmében az elektronikusközbeszerzési eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...összefüggő beszerzésre vonatkozik, illetve anemzetközi szerződésben meghatározott külön eljárás alapján történőbeszerzésre, tervpályázatra, ha az Európai Unión kívüli állammal kötöttszerződés projekt közös megvalósításával, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.