Előminősítés bírálati időszakának hossza

Kérdés: Meddig kell az előminősítési rendszerbe felvenni az ajánlattevőt az ajánlatkérőnek? Mennyi ideig tarthat ez a folyamat?
Részlet a válaszából: […] ...az elbírálás hosszabb időtartamát indokoló körülményekről, valamint kérelme elbírálásának várható időpontjáról."Ez az időintervallum azonban nem lehet hosszabb 6 hónapnál, ami kifejezetten hosszú időszaknak tekinthető. Elfogadható ugyanakkor, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Kapacitások ajánlatkérő általi "leoszthatósága"

Kérdés: Közbeszerzési szempontból helytálló-e, hogy az ajánlatkérő akkor jár el helyesen, ha a szerződéskötés feltételeként minden egyes munkarészre részletes erőforrástervet kér be, továbbá igazoltatja a szakemberek rendelkezésre állását, majd ezek alapján dönt úgy, hogy egyes munkákra/ajánlati részekre az erőforrás igazolásának hiányában a második legjobb ajánlati árat tevő ajánlatadóval köt szerződést?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek nincs lehetősége kapacitást leosztani, és az egyes részek vonatkozásában önkényesen egy-egy ajánlattevőt háttérbe szorítani. Az egyes részek vonatkozásában egyrészt az ajánlatkérő megteheti, hogy több részre történő ajánlattétel esetében külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

ESPD alkalmazása hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Kötelező-e az egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása sürgősség esetében, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során?
Részlet a válaszából: […] ...mellett – köteles az alábbi, a felhívást kiegészítő közbeszerzési dokumentumokat rendelkezésre bocsátani:– a szerződéstervezetet, kivéve a tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszéd esetén, ahol az ajánlatkérő jogosult a szerződéstervezet helyett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Elektronikus úton történő kapcsolattartás módjának értelmezése

Kérdés: Jól gondolom-e, hogy csak a kötelezettségvállalásra alkalmas ajánlattevői nyilatkozatok, igazolások megküldésére vonatkozik a Kbt. 41. §-ának (4) bekezdése, miszerint a nyilatkozatok, igazolások kizárólag fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott formában továbbíthatók elektronikusan? [257/2007. kormányrendelet 6. §; 13/2005. IHM rend. 2. §-ának e) pontja, 4. §-ának (2) és (4) bekezdése.] Az egyszerű másolati példányban is elfogadható dokumentumokra ez nem vonatkozik. Értelmezésem szerint az ajánlatkérő által kiküldött dokumentumokra szintén nem vonatkozhat, hiszen azok nem minősülnek nyilatkozatnak. Megfelelő ez az értelmezés?
Részlet a válaszából: […] ...az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. kormányrendelet, melynek hatálya kiterjed a közbeszerzési eljárásokban és tervpályázati eljárásokban elektronikus úton gyakorolt eljárási cselekményekre, az elektronikus árlejtésre, a Kbt. hatálya alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Egységes európai közbeszerzési dokumentum ajánlattevők rendelkezésére bocsátásának módja

Kérdés: Az egységes európai közbeszerzési dokumentumban az ajánlatkérő nem töltött ki semmit. Kitölthetem helyette ajánlattevőként?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő a következő felhívást kiegészítő közbeszerzési dokumentumokat köteles rendelkezésre bocsátani: a szerződéstervezetet (bizonyos esetekben a szerződéstervezet helyett az ajánlatkérő által ismert szerződéses feltételeket), az ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Dokumentáció kötelező tartalmi eleme

Kérdés: A dokumentáció kötelező tartalmi eleme maga az ajánlati felhívás?
Részlet a válaszából: […] ...a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban pedig dokumentációt készíthet. A dokumentáció egyebek mellett tartalmazza a szerződéstervezetet, kivéve tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszéd esetén, ahol az ajánlatkérő jogosult szerződéstervezet helyett csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Dokumentációban közölttől eltérő feltételek a szerződésben

Kérdés: Az ajánlatkérő a szerződést biztosító mellék­kötelezettségek tekintetében súlyosabb feltételeket emelt be a végleges szerződésbe (a feltételeket egy melléklet tartalmazza), mint amelyek a dokumentációban lévő szerződésben szerepeltek, és amelyeket mi a nyilatkozatunkkal elfogadtunk. Jogszerűen járt-e el az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban pedig dokumentációt készíthet. A dokumentáció egyebek mellett tartalmazza a szerződéstervezetet, kivéve tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszéd esetén, ahol az ajánlatkérő jogosult szerződéstervezet helyett csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.

Hiánypótlási felhívás, indokoláskérés címzettjei

Kérdés: A Kbt. 67. §-ának (2) bekezdésében, illetve 69. §-ának (1) bekezdésében szereplő "a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett", illetve "és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni" megfogalmazásokat hogyan kell érteni? Az egyik ajánlattevőnek szóló hiánypótlást, felvilágosításkérést, kirívóan alacsony ár miatti indokláskérést a többi ajánlattevőnek is meg kell küldeni, vagy csak tájékoztatni kell őket arról, hogy az ajánlatkérő ilyen tartalmú dokumentumokat küldött ki?
Részlet a válaszából: […] ...köteles írásban kérni, és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony árat tartalmaz bármely olyan, az ellenszolgáltatásra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Szabvány kihatása a dokumentáció tartalmára

Kérdés: Ha a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan létezik például európai szabvány, nemzeti szabvány stb., az mennyiben befolyásolja a dokumentáció tartalmát?
Részlet a válaszából: […] ...összeegyeztethető kötelező műszaki szabályok sérelme nélkül – a következő módon kell meghatározni:– építési beruházási munkák tervezése, számítása és kivitelezése, valamint a termék alkalmazása tekintetében az európai szabványokat közzétevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 20.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét, és nem összeférhetetlen a kivitelezésre, vagy kivitelezésére és tervezésére együtt, illetve egy (elvi) engedélyezési tervet követően ugyanazon építmény tekintetében további tervek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.
1
2
3