Tárgyalás tervpályázati eljárásban

Kérdés: A 310/2015. (X. 28.) Korm. rendelet alapján jól értelmezem-e, hogy tárgyalásos tervpályázati eljárás nem indítható? Ha igen, akkor mi értelme van annak, hogy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapját pedig tartalmazza a szabályozás, de abban nincs szabadsága az ajánlatkérőnek, hogy azt választhassa, miközben más szempontból meg dönthet többféle tervpályázati eljárás választása között?
Részlet a válaszából: […] ...lehet, hogy időigényesebb, de a tervező kiválasztásához és a közös munka előkészítéséhez biztosan jobban hozzájárul, mint a tervezés és építés együttes beszerzése esetében lebonyolított tárgyalásos eljárás. Ez utóbbi esetben nincs is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Független akkreditált közbeszerzési tanácsadói szolgáltatás központosított közbeszerzési körbe vonása

Kérdés: A központosított közbeszerzésről szóló új szabály szerint központosítják a független közbeszerzési tanácsadói szolgáltatást. Ez pontosan kire vonatkozik és főleg milyen tevékenységre? Például ajánlattevőt támogathatok tovább? Szakvéleményt írhatok egy közbeszerzési kötelezettség kapcsán? Vagy gyakorlatilag minden szerződésem megszűnik, amit az ajánlatkérőkkel kötöttem FAKSZ-ként?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő számára lehetővé tevő műszaki infrastruktúra rendelkezésre bocsátása,-a közbeszerzési eljárások lefolytatásával vagy tervezésével kapcsolatos tanácsadás,-a közbeszerzési eljárások előkészítése és lefolytatása az érintett ajánlatkérő nevében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

"Elmaradt tételek" kezelése

Kérdés: Van-e különbség a megkezdett, de be nem fejezett "elmaradt tételek" elismerhetősége és a teljesen elmaradt tételek között? A megkezdett, de be nem fejezett tételeket, ha nem módosítjuk a műszaki változás miatt a szerződésünket, a pályázat ellenőrzése során a pályázati ellenőrző szerv keresni és követelni fogja rajtunk, a be nem építésük esetén pályázati pénzt fog velünk visszafizettetni. A vállalkozó azt mondja, hogy átalánydíjas szerződés esetében az elmaradt tételekkel sem szabad foglalkoznunk, és ezt nem vonhatjuk le tőle a vállalkozói díjból. Jól gondoljuk-e, hogy az elmaradt tételeket le kell vonni az átalánydíjas szerződés vállalkozói díjából, akár teljesen elmaradt tételről vagy akár megkezdett, de be nem fejezett tételről van szó? Szerződésmódosítást kívánunk kezdeményezni a műszaki változások miatt, a költségvetés megvalósíthatósága érdekében. Véleményünk szerint az elmaradt tételekkel szemben a pótmunka állítható szembe. A vállalkozó viszont az elmaradt tételekkel szemben a többletmunka tételeit szeretné kompenzálni. A felek a többletmunkát eleve kizárták a szerződésben. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...nem láthatott előre, opció lehet. Ha azonban nem volt megfelelő az előkészítés, megdől ez a lehetőség, hiszen nem tartozhat ide a tervezési hiba, eljárás-előkészítési hiba, amikor azt feltételezi a jogalkotó, hogy az ajánlatkérőnek fokozott gondossággal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Közbeszerzés indítása részben kivételi körbe eső szolgáltatás esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő nemzeti eljárás szerint olyan szolgáltatás tárgyában tervez közbeszerzési eljárást indítani, amely tervezési szolgáltatás (építési engedélyezési és kiviteli terv) döntően (megközelítően 80 százalék) a Kbt. 111. §-ának r) pontjában a kivételek körében került felsorolásra. Ezzel együtt a beszerzés tárgya és mennyisége kisebb hányada épületgépészeti, épületvillamossági stb. jellegű, amely a hivatkozott jogszabályi rendelkezésben felsorolt CPV-kódok alapján nem tartozik a kivételi körbe. Kérdésünk, hogy a tervezési szolgáltatás egésze a kivételek körébe tartozhat-e, illetve ha nem teljes mértékben tartozik a tervezési szolgáltatás a hivatkozott kivételi körbe, hogyan kell eljárnia az ajánlatkérőnek az eljárásrend megválasztásánál?
Részlet a válaszából: […] ...a következők: a 71221000-3, 71222000-0, 71223000-7, 71243000-3, 71245000-7, 71410000-5, 71420000-8, 79932000-6 CPV-kódok által meghatározott tervezési szolgáltatások.Ebben az esetben nem érvényesül a meghatározó értékű beszerzési tárgy szabálya, hiszen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Kizárólagos jog, hirdetmény nélküli eljárás

Kérdés: Ha tovább szeretném terveztetni a beszerzés tárgyát az eredeti tervezővel, a kizárólagos jog miatt egyértelmű-e a hirdetmény nélküli eljárás, azaz van-e jogom indítani, vagy nem érdemes megpróbálni?
Részlet a válaszából: […] ...kitér a tervek sorsára és a tervező összeférhetetlenségére, mely szabályok néhány kérdést tisztáznak, jelesül a kivitelezés és tervezés esetében a jogdíjkérdésre, továbbá az összeférhetetlenségre az alábbiak szerint.A kormányrendelet 5. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Pótmunka értelmezése

Kérdés: Miért nem alkalmazhatjuk a bevált pótmunka értelmezést a közbeszerzésben, amikor arra külön szabály is rendelkezésre áll?
Részlet a válaszából: […] ...– kivitelezési dokumentációt.A 306/2011. kormányrendelet 5. §-ának (3) bekezdése értelmében dokumentáció kivitelezésre és tervezésre irányuló építési beruházás esetében is lehet az Épkiv. szerinti – a rendelet előírásainak megfelelő –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Kötelező tervpályázat tervezési szolgáltatás beszerzésekor

Kérdés: Egy építési beruházáshoz kapcsolódó kiviteli terveztetés, ha jól értelmezem, nemzeti eljárásrendben 25 millió forintig például hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, ezen összeg felett hirdetményes, uniós értékhatárnál pedig a 305/2011. kormányrendelet (6)-(7) bekezdésén kívül kötelezően tervpályázati eljárás lehet. Kötelező-e tervezési szolgáltatás esetében tervpályázati eljárást kiírni az új szabályok szerint?
Részlet a válaszából: […] ...célja az építészeti tervjavaslatok, valamint egyébjogszabályban meghatározott tervjavaslatok összevetése és rangsorolása útján azadott tervezési feladat megoldására alkalmas tervező kiválasztása, valamint atervezői megbízás szakmai feltételeinek elő­zetes tisztázása....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 11.

Építési beruházások, tervezői összeférhetetlenség

Kérdés: A közbeszerzési eljárások nagyrészt építési beruházásokra vonatkoznak. A pályázatok alapfeltétele rendszerint az, hogy a tervezett projekt rendelkezzen (vagy benyújtott, vagy jogerős) építési engedélyekkel. A kiírók (többnyire önkormányzatok) a pályázat támogatási szerződésének aláírásáig nem tudják finanszírozni a kiviteli tervek elkészítését, gyakran az engedélyezési terveket is a pályázaton elnyert támogatásból finanszírozzák. Pályázati úton elnyert támogatások megvalósítása javarészt közbeszerzéses eljárás keretében kiválasztott tervezővel (továbbtervezés), avagy kivitelezővel (megvalósítás) történik. Kérdéseink fentiekkel kapcsolatban: - Az engedélyezési tervek (de nem felhasználási jogok) birtokában elnyert pályázat esetén a tervező kizárható-e a továbbtervezés (kiviteli tervek, avagy tervezői művezetés) folyamatából? - Van-e olyan jogszabály, amely határozottan kimondja, hogy a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan bírósági joggyakorlat, jogerős határozat/ítélet, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan EU-s jogszabály, vagy azzal azonos jogi státuszú direktíva, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan jogszabály, amely megtiltja, hogy építészeti tervek továbbtervezésével járó közbeszerzések során az eredeti, engedélyezési terveket készítő tervezőt a projekt megvalósítását elnyerő pályázó bevonja 10 százalék alatti alvállalkozójaként a megvalósításba? - Van-e arra mód, hogy a projekt megvalósításában az eredeti szerző folytathassa a tervezési munkát? - Mi történik akkor, ha a szerző élve szerzői jogaival, ragaszkodik a továbbtervezés jogához, a továbbtervezést, avagy megvalósítást ezek alapján megtiltja?
Részlet a válaszából: […] ...megoldás.Az irányelvek nem tiltják a tervező bevonását explicit módon. A tervező -tekintettel szerzői jogaira – jogosult a továbbtervezésre, melyről le ismondhat. Az a megoldás azonban, hogy a tervező akár versenyeztetés nélkül egykisebb tervezési feladattal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Közbeszerzésiterv-készítési szempontok

Kérdés: Milyen szempontok figyelembevétele szükséges a jó és használható közbeszerzési terv elkészítéséhez? (Elsősorban gyakorlati oldalról tesszük fel a kérdést.)
Részlet a válaszából: […] ...pontosságának, szakszerűségének, s ebből acélból érdemes készítése során különös gondossággal eljárni. [A Kbt. a közbeszerzések tervezése – a közbeszerzési terv ésszabályzat – tekintetében a következő rendelkezéseket tartalmazza – törvény5-6. §-ai: –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Ajánlattételi formanyomtatvány értelmezése

Kérdés: Mit jelent a "kivitelezés, bármilyen eszközzel, módon, az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelően"? [Ajánlattételi felhívás formanyomtatvány, II.1.2) a).]
Részlet a válaszából: […] ...1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhezkapcsolódó munka kivitelezése, vagy kivitelezése és külön jogszabálybanmeghatározott tervezése együtt;– építmény kivitelezése, vagy kivitelezése és különjogszabályban meghatározott tervezése együtt;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 6.
1
2