7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Azonos tulajdonosi körbe tartozó nyertes és második ajánlattevő
Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a magyar szabályozás kimondja azt, hogy azonos tulajdonosi háttérrel rendelkező ajánlattevők esetében, ha például az egyik visszalép, és a másik nyerne magasabb árral, úgy az eljárás során nem hirdethető eredmény? Nagyon nagy a felelősség az ajánlatkérőn, és segíthetne, ha ezt jogszabály mondaná ki.
2. cikk / 7 Bírságmérték arányossága
Kérdés: A 181/2022. ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság kiszabott egy 5 millió forintos bírságot azért, mert egy alvállalkozó későn lett bejelentve. Más ügyekben sokkal kisebb bírságokat látok. Miért fontos egy bejelentés akkor, amikor egyébként a határozat szerint nem a teljesítéssel van gond? Ebben az esetben mi az oka annak, hogy nem közös bírság kerül kiszabásra, amit a T-Systems ügy lehetővé tesz?
3. cikk / 7 Összeférhetetlenség építési beruházások esetében
Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
4. cikk / 7 Erőforrás igénybevételének köre
Kérdés: Ki lép 2012-től az erőforrás-szervezet helyébe? Kell-e, és ha igen, akkor milyen megállapodást csatolni, ha igénybe vesszük a szolgáltatását, illetve mire vehető igénybe az erőforrás?
5. cikk / 7 Újonnan alakult építőipari cég részvétele közbeszerzésben
Kérdés: Újonnan alakult építőipari kivitelező cég milyen módon tud indulni közbeszerzési pályázaton, ha az előző évekből nem rendelkezik a pénzügyi és gazdasági alkalmassághoz szükséges éves beszámolóval, forgalmi adatokkal, a műszaki és szakmai alkalmassághoz szükséges referenciával, szakemberrel, létszámmal, eszközökkel, berendezésekkel, műszaki felszereléssel?
6. cikk / 7 Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségével kapcsolatos Kbt.-módosítás
Kérdés: Hogyan értelmezhető a Kbt. új, 2/A §-a? Megismerhető-e, illetve kapcsolódik-e hozzá törvényi indokolás?
7. cikk / 7 Önkormányzati tulajdonban álló kft. mint ajánlatkérő
Kérdés: Társaságunk 100 százalékos önkormányzati tulajdonlás mellett működő kft. Tevékenységünk során az alábbi szolgáltatásokat végezzük: önkormányzati megrendelésre kötelező önkormányzati feladat (parkfenntartás, köztisztaság, hó- és síkosságmentesítés, temetőfenntartás, temetőfejlesztés, gyepmesteri telep üzemeltetése); önkormányzati rendelet alapján kötelező közszolgáltatás (lakosságihulladék-szállítás); egyéb társaságoknak, magánszemélyeknek vállalkozási, üzleti alapon történő temetkezési, termelési- és egyéb hulladékszállítási, egyéb karbantartási, fenntartási feladatai. Kérdésünk: társaságunk a Kbt. előírása [22. §-ának (1) bekezdése] alapján szerepel-e az ajánlatkérők között? Amennyiben az ajánlatkérés társaságunkra kötelező szabály, a törvényben előírt értékhatárok elérése esetén kell-e pályáztatni minden egyes tevékenységünkkel összefüggő beszerzést, szolgáltatás igénybevételét, vagy csak az önkormányzati megrendeléssel összefüggő tevékenységünk esetében?