Eljárás szakértő jogviszonyának változása esetén

Kérdés: Amennyiben kapacitást nyújtó szervezetet veszünk igénybe egy ajánlattétel során szakértői alkalmasság igazolására, az adott szakértőnek munkaviszonyban kell-e állnia a kapacitást nyújtó szervezettel, vagy lehet közöttük megbízási jogviszony? Mi a teendő abban az esetben, ha már egy elnyert ajánlatról van szó, amiben ez a szakértő az ajánlatadáskor a kapacitást nyújtó szervezet munkavállalója volt, viszont a teljesítés során ez a munkavállaló egyéni vállalkozói formában folytatja a működését? Továbbra is a kapacitást nyújtó szervezettel (aki megbízási szerződéssel foglalkoztatja tovább a szakértőt) kell szerződésben állnia a megrendelőnek, vagy az egyéni vállalkozóval – akit be kell jelenteni, és a kizáró okok hatálya alá tartozásáról nyilatkozni?
Részlet a válaszából: […] ...elvárt szaktudás, illetve szakmai tapasztalat érvényesülését a teljesítésben.Amennyiben a szakember már nincs állományban, de saját vállalkozást alapított, akkor a korábbi kapacitást biztosító szervezet helyett a szakember új vállalkozása lesz a kapacitást biztosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Kizáró ok előírása és a teljesítésre vonatkozó szabály eltérésének indoka

Kérdés: Mi a magyarázata annak, hogy ha a cégünkben 25 százalékot eléri egy olyan vállalkozás részesedése, amely nem felel meg a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pontja szerinti feltételeknek, akkor az kizáró ok, viszont ha a mi vállalkozásunk tag egy olyan társaságban az előzőeket elérő mértékben, mely nem felel meg az előző jogszabályhelyben meghatározott feltételeknek, akkor részt vehetünk közbeszerzésben? (Tekintettel arra is, hogy az ilyen részesedésszerzés esetén a folyamatban lévő közbeszerzési szerződést az ajánlatkérőnek meg kel szüntetnie.)
Részlet a válaszából: […] Valóban nincs összhang a kizáró ok előírása és a szerződés teljesítésére vonatkozó szabály között. Míg az 56. § kötelező kizáró oka az ajánlattevő tulajdonosi körét érinti, a 125. § (5) bekezdésének b) pontja a nyertes ajánlattevő tulajdonában álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Kivételi kör változása a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt. 2014. szeptember 30-ai módosítása a 9. § kivételi körét is megváltoztatta, többek között az (5) bekezdés i) pontjával. Kérdésem az, hogy a gazdasági társaságok folyószámlahitelei és beruházási hitelei a Kbt. módosítását követően a kivételek körébe tartoznak-e? A kivételi kör ugyanis kölcsönökre vonatkozik. A kölcsön és a hitel fogalmát gyakran szinonimaként használják, viszont a két fogalom nem ugyanaz. Ehhez képest a Kbt. 9. § (5) bekezdésének i) pontja milyen esetekben alkalmazható, tartalmazza-e a hitelfelvétel, hitelszerződés körét is? Ugyanaz, vagy mennyiben érint más kört, mint a Kbt. 120. §-ának k) pontjában meghatározott kivételi kör?
Részlet a válaszából: […] ...jelenti. A kölcsönszerződés és a hitelszerződés tehát nem azonos.Ezt támasztja alá a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény hitel és pénzkölcsön nyújtásáról szóló definíciója, mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Kizáró ok és alkalmatlanság a szerződés teljesítése alatt

Kérdés: Ha az alkalmassági feltétel hiánya és a kizáró ok a szerződés teljesítésének időszakában következik be, fel kell bontanom az ajánlattevővel kötött szerződésemet? Mi a teendő akkor, ha az alvállalkozó vagy az erőforrás-szervezet válik érintetté a fenti körben?
Részlet a válaszából: […] ...és a Kbt. szerinti alvállalkozók közötti szerződések, valamint minden további, a polgári jog szerinti alvállalkozók között megkötött vállalkozási szerződések alapján történő, a havonta nettó módon számított 200 000 forintot meghaladó kifizetésnél a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Kkv-k részére kiírt pályázatban részt vevők köre

Kérdés: Kkv-k részére írtak ki pályázatot. Alvállalkozóként vagy erőforrásként bevonható vagyok-e a kkv ajánlattevő oldalán mint nem kkv, hanem a vonatkozó törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági társaság-nagyvállalat?
Részlet a válaszából: […] ...esetében a teljesítés mértéke vélhetően elérné a 25 százalékos korlátot, ami automatikusan közös ajánlattevővé minősítené a nagyvállalkozást. Az erőforrást nyújtó szervezet azonban nem vesz részt közvetlenül a teljesítésben, ezért ez a megoldás ebben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.

Beszerzés tárgyához kapcsolódó tevékenységi körrel nem rendelkező pályázó nyertessége

Kérdés: Az ajánlattevő olyan jelentkező pályázatát hirdette ki nyertesnek, amelynek tevékenységi körében nem szerepel olyan tevékenység, ami kapcsolódott volna a beszerzés tárgyához. Jogszerű ez?
Részlet a válaszából: […] ...(7) bekezdés a) pontja szerinti esetben olyan gazdasági szereplőknek kell ajánlattételi felhívást küldeni, amelyek mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek, vagy költségvetési szervek, és amelyek a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.

Értelmező rendelkezések változása

Kérdés: Mi az oka annak, hogy az értelmező rendelkezések száma az új törvényben gyakorlatilag a felére csökkent a korábbihoz képest? Nem értjük az ajánlattevő fogalmának drasztikus szűkítését sem.
Részlet a válaszából: […] ...jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, vagy külföldiszékhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe aki, illetőleg amely– a közbeszerzési eljárásban ajánlatot tesz, továbbá– az 59. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Megtámadás részajánlat-tételi lehetőség hiánya miatt

Kérdés: A közbeszerzési törvény alapján, úgy tudom, hogy a kis- és középvállalkozásokat a közbeszerzési pályázatoknál támogatni kellene azzal, hogy a pályázatokban részajánlattétel lehetőségét biztosítják. Az elmúlt időszakban megjelent több EU-s pályázat nem tartalmaz ilyen részajánlat-tételi lehetőséget. Megtámadható-e a kiírás, hogy nincs részajánlat-tételi lehetőség, és ezzel a kis- és középvállalkozásokat nem támogatják? Szükséges-e megvásárolni a dokumentációt ahhoz, hogy megtámadjuk? Van lehetőség részajánlattétel lehetőségének elmulasztása miatt a felhívás megtámadására?
Részlet a válaszából: […] ...jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, vagy külföldiszékhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, aki, illetőleg amely– a közbeszerzési eljárásban ajánlatot tesz, továbbá– a Kbt. 59. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Iratküldéssel érintettek köre

Kérdés: Ha ajánlattevőnek minősül a biztosítékot rendelkezésre bocsátó, dokumentációba betekintő, mindent, az eljárás során keletkezett összes iratot meg kell küldeni részére?
Részlet a válaszából: […] ...jogiszemélyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég vagy személyes joga szerintjogképes szervezet, vagy külföldi székhelyű vállalkozás magyarországifióktelepe aki, illetőleg amely– a közbeszerzési eljárásban ajánlatot tesz, továbbá– a Kbt. 59. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Betekintés kizárt ajánlattevő ajánlatába

Kérdés: Egy ajánlattevő késve érkezett az ajánlat leadásakor, ezért kizárták. Az ajánlatok felbontását követően a bontási jegyzőkönyvet a kizárt bank is megkapta, viszont a kizárt bank felolvasólapját nem tartalmazta a bontási jegyzőkönyv. Ebben az esetben is kérhetjük az ajánlatkérőt, hogy betekintést nyerhessünk a kizárt ajánlattevő ajánlatába?
Részlet a válaszából: […] ...jogiszemélyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég vagy személyes joga szerintjogképes szervezet, vagy külföldi székhelyű vállalkozás magyarországifióktelepe, aki, illetőleg amely:– a közbeszerzési eljárásban ajánlatot tesz, továbbá– a Kbt. 59. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.
1
2
3