18 cikk rendezése:
11. cikk / 18 424/2017. kormányrendelet 10. § (5) bekezdésének értelmezése
Kérdés: A kormányrendelet 10. §-ának (5) bekezdését nem tudom értelmezni. Az ebben foglaltak mit jelentenek majd a gyakorlatban? Hiszen maga a kormányrendelet is a megküldés szót használja.
12. cikk / 18 Ajánlattételi határidő módosítása az EKR üzemzavara esetén
Kérdés: Ha sokszor van üzemzavar az EKR-ben, akkor számtalan alkalommal módosítanom kell az ajánlattételi határidőt?
13. cikk / 18 Azonos tárgyú, hatályos kormányrendeletek "kezelése"
Kérdés: A 2018. január 1. napján hatályba lépett 424/2017. Korm. rendelet mellett hatályban marad a 257/2007. Korm. rendelet is. Kérem iránymutatásukat arra, hogy a párhuzamos hatályt hogyan kell értelmezni!
14. cikk / 18 Jogorvoslat szabályozása nemzetbiztonsági tárgyú beszerzésnél
Kérdés: Nemzetbiztonsági eljárás esetében milyen jogorvoslati szabály érvényesül? (Kérdésünk indoka, hogy jelenleg a törvény nem szabályozza ezt a kört.)
15. cikk / 18 Új rendelet a "nemzetbiztonsági" beszerzésekre
Kérdés: Változnak-e a nemzetbiztonsági eljárás szabályai, vagy marad a régi törvény és az eltérő eljárástípusok a Kbt.-hez képest? Fennmarad-e továbbá, hogy a nemzetbiztonsági eljárások szabályai eltérhetnek a Kbt.-től, azaz a Közbeszerzési Döntőbizottságnak továbbra sem fog hatáskörébe tartozni ez a terület? Hogyan történhet, hogy a központosított ellenőrzés mégis kiterjed a nemzetbiztonsági beszerzésekre is?
16. cikk / 18 Kizáró okok kötelező vizsgálata hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban
Kérdés: A Kbt. V. fejezete szerint lefolytatott keretmegállapodásos eljárás második részében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban szükséges-e a kizáró okokat vizsgálni, azaz kötelező eleme-e a felhívásnak a kizáró okokra való hivatkozás? (A Kbt. 235. §-a nem tartalmazza, ugyanakkor a Kbt. általában azt mondja, hogy a kizáró okokat az eljárások minden szakaszában vizsgálni köteles az ajánlatkérő.)
17. cikk / 18 Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel
Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?
18. cikk / 18 Eltérési lehetőség a jogszabálytól hirdetmények esetében
Kérdés: A 15/2004. IM rendelet szerinti 16. számú melléklettel kapcsolatban egyik kollégánknak a következő észrevétele van: IV. 3. Adminisztratív információk; IV. 3.2. A dokumentáció beszerzésének feltételei esetében – tekintettel arra, hogy a nyílt, illetve a kétfordulós eljárások esetében is ez a minta használandó – zavaró, mivel csak a "beszerzésének határidejéből" derül ki, hogy ez az ajánlati vagy a részvételi szakaszra vonatkozik. Igaz, hogy a rendelet kitöltési útmutatójában ezen pont esetében is pontos leírás található, ennek ellenére az a véleményem, hogy ez a potenciális ajánlattevőknek, illetve jelentkezőknek nehézséget okozhat, ezért kollégánk javaslata a következő: 1. Hasonlóan a IV. 3.3. ponthoz, szerepeltetni kellene a zárójelben a következőt: attól függően, hogy nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos-e az adott közbeszerzési eljárás. 2. Az éppen "aktuális" eljárásra vonatkozó dokumentáció adatait határozzák meg – nyílt eljárás esetében az ajánlati dokumentációra, kétszakaszos eljárás esetében a részvételi dokumentációra –, ennek megfelelően a kétszakaszos eljárások esetében az "Egyéb információk" között a második ajánlattételi szakasz dokumentációjára vonatkozó adatok kerüljenek megadásra. Lehetséges a felvetés megvalósítása?
