Korábbi sikertelen nyílt eljárást követő hirdetmény nélküli eljárás indítása II.

Kérdés: Kifogásolhatom-e, hogy hirdetmény nélküli eljárást folytatott le az ajánlatkérő egy sikertelen nyílt eljárást követően? (Álláspontunk szerint, a piaci versenyre tekintettel nem lett volna szükség arra, hogy az egy darab ajánlattevőt meghívja, mi például szívesen indultunk volna a második eljárásban.)
Részlet a válaszából: […] ...változás az eredeti feltételekben, úgy az ajánlatkérőnek ehhez szabadon joga van, és amennyiben valóban nem lenne szükség arra, hogy verseny nélkül történjen az odaítélés, ezt a döntés az ajánlatkérőnek kell mérlegelnie. Nem sért jogszabályt, ha ezt a fentiek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Költségvetés adattartalma árubeszerzésnél

Kérdés: Az ajánlatkérő egy árubeszerzésnél költségvetést kér, ahol különösen az áruszállításhoz kapcsolódó közvetlen (munkabérek, alvállalkozói díjak stb.) és közvetett (adminisztrációs költségek stb.) költségek, valamint minden olyan költség megjelölését kéri, mely a szerződés tárgyát képező áruszállítás hiánytalan ellátásához elengedhetetlenül szükséges. Van-e erre joga az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] ...mivel aránytalan gazdasági sérelmet okozhat az ajánlattevőnek az árajánlat nyilvánosságra kerülése. Így nem tekinthet be a versenytárs a részletes árajánlatba, és így érvényes ajánlattétel tehető, azaz nem lehetetlenül el az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Verseny-újranyitásos eljárások becsült értékének meghatározása

Kérdés: A központi közbeszerzésen belül a verseny-újranyitásos eljárásoknál a becsült költség meghatározása a KEF-portálon található legmagasabb árakból számolható?
Részlet a válaszából: […] ...az árak átlagát is alapul veheti, a lényeg, hogy reális ajánlati ár legyen a becsült érték alapja. Elvi értelemben a KEF-portálon ún. versenyzett árak találhatók, melyek megfelelnek a Kbt. 16. §-ában előírt, "az adott piacon általában kért vagy kínált"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.

Nyilatkozat összeférhetetlenségről

Kérdés: Véleményük szerint kérhető-e új Kbt. szerinti közbeszerzési eljárásban az ajánlattevőtől/alvállalkozótól/kapacitást nyújtó szervezettől olyan tartalmú nyilatkozat, hogy ajánlattevő/alvállalkozó/kapacitást nyújtó szervezet nem minősül összeférhetetlennek a Kbt. 25. § (3)-(4) bekezdésében meghatározottak szerint? Másként, el tudja-e dönteni az ajánlattevő/részvételre jelentkező az ajánlat benyújtásakor, hogy vele szemben fennáll-e az összeférhetetlenség, vagy azt az eljárás során az ajánlatkérőnek kell megállapítania, a rendelkezésére álló információk, az eljárás előkészítésébe bevont személyek ismerete, az eljárás során megtett intézkedései és az esetlegesen a felvilágosítás nyújtása során kapott információk alapján?
Részlet a válaszából: […] ...és összefüggéseikben értelmezhetők.Mindenekelőtt előrebocsátjuk, hogy az összeférhetetlenség jogintézményének az a célja, hogy a verseny tisztaságát és az ajánlattevők esélyegyenlőségét biztosítsa közbeszerzési eljárás során.Ennek érdekében a szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Összeférhetetlenség értelmezése

Kérdés: Bizonytalan vagyok abban, hogy pontosan mit is jelent az összeférhetetlenség szabálya. Arra szeretnék választ kapni, hogy pontosan kik azok, akik az összeférhetetlenség miatt ki vannak zárva az ajánlatadás lehetőségéből? Szeretnék erről egy kis magyarázatot, hogyan kell ezt értelmezni?
Részlet a válaszából: […] ...és tárgyilagosmegítélésre ne legyen képes a bevont személy vagy szervezet. Tehát attól, hogyaz ajánlatkérő közszolgáltatókat versenyeztet, de a bírálóbizottság tagjánakvan ott is szerződése néhánnyal, még nem tud rájuk hatást gyakorolni, ettől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Kizárólagos jogosultság figyelmen kívül hagyása a kiírásban

Kérdés: A kiírásban az ajánlatkérő olyan tevékenységre kér árajánlatot, és szerepel a megajánlott árértékelési szempontként, amelyet Magyarországon kizárólag egyetlen szervezet jogosult végezni, illetve teljesíteni. Mit tehetünk ebben az esetben? Felhívhatjuk-e erre az ajánlatkérő figyelmét, és jogszerű-e a fentiek szerinti kiírás? A többi tevékenységet – részben – alvállalkozó bevonásával tudnánk elvégezni. További probléma, hogy a tevékenység végzésére kizárólagos jogosult egyébként kizárás hatálya alatt is áll, azaz nem vehet részt közbeszerzési eljárásokban. Mi a megoldás ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] ...jogok védelme miatt egyedül képes a szerződést teljesíteni. Azt isjelezzük ezzel kapcsolatosan, hogy ez a lehetőség, miután korlátozza aversenyt, csak kivételesen alkalmazható, és csak akkor, ha a felsoroltfeltételek a beszerzés egészére, azaz a tevékenységek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.