544 cikk rendezése:
1. cikk / 544 Kizárólagossági nyilatkozat
Kérdés: Kérhet-e egy intézmény kizárólagossági igazolást a szállítótól? Számtalan esetben találkozunk akár az EKR-en belül is olyan hirdetmény közzététele nélküli eljárással, ahol be van csatolva az összes cég kizárólagossági nyilatkozata. Önök szerint ez jogilag mennyire helytálló? Valóban alkalmazhatjuk a kizárólagos forgalmazói nyilatkozatot?
2. cikk / 544 Szakember mint szerződéskötési feltétel
Kérdés: Egyik eljárásunkban szerződéskötési feltételként szabott az ajánlatkérő olyan végzettségű szakembert, akivel ugyan az eljárás során rendelkeztünk, de hirtelen elhagyta a céget, amit igazolni is tudunk. Találtunk is olyan alvállalkozót, akinek a munkavállalói nem pontosan ugyanolyan megnevezésű végzettséggel rendelkeznek. Sajnos az ajánlatkérő nem akarja egyenértékűként elfogadni a meglévő végzettségeket, az nem okoz neki gondot, hogy az alvállalkozó biztosítaná a szakembert. Elfogadható-e, ha gyorsan elvégeztetjük a tanfolyamot, de akkor a dátum későbbi lesz, mint az eljárást lezáró döntés időpontja?
3. cikk / 544 DBR szabályozásának változása
Kérdés: Miért cserélték ki a DBR esetében a részeket kategóriákra a 2024. februári módosítással?
4. cikk / 544 Konzorciumi tag kiválása
Kérdés: A Kbt. 35. § (7) szerint: "A közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők közül az ajánlattételi vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után valamely gazdasági szereplő kiválása esetén a fennmaradó gazdasági szereplők akkor vehetnek részt az eljárás további részében, ha továbbra is megfelelnek az eljárásban előírt valamennyi alkalmassági feltételnek és a változás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével." Mi a gyakorlati elvárás, illetve mi a módja annak, hogy az ajánlatkérő felé jelezzük valamely konzorciumi tag kiválását? Mikor vagy milyen eljárási cselekmény indításával lehet ezt megtenni? A kiválás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével, valamint egy új – a fennmaradó tagok közti – konzorciumi megállapodás benyújtása szükséges? Vagy egyéb kommunikációval is lehet az ajánlatkérő felé jelezni a kiválást?
5. cikk / 544 Kizárás versenyjogi jogsértés miatt
Kérdés: A közbeszerzésből való kizárást versenyjogi jogsértés miatt csak a Gazdasági Versenyhivatal döntése alapozza meg, vagy az ajánlatkérő döntése is megalapozhatja?
6. cikk / 544 Új alkalmassági feltétel előírása verseny újranyitása esetén
Kérdés: Négy évre szóló keretmegállapodást kötöttünk a Kbt. 105. § (2) bekezdés c) pontja alapján három ajánlattevővel. Jelenleg a második szerződési évben tartunk. Műszaki szakterületünk azt vetette fel, hogy a következő eljárásban (minden esetben a verseny újranyitásával kötünk szerződést) írjuk elő feltételként egy új szakember rendelkezésre állását, mert az ez évi közbeszerzéseknél erre szükség lehet. Előírhatjuk ezt szerződési feltételként?
7. cikk / 544 Határozatlan időre kötött szerződés
Kérdés: Ajánlatkérőként meghatározott gépparkkal rendelkezünk. A géppark karbantartására közbeszerzési eljárásban kell szerződést kötnünk. Eddigi gyakorlatunk az volt, hogy kétéves időszakra szerződtünk. Most szeretnénk határozatlan időre szóló szerződést kötni. Mi ennek a feltétele?
8. cikk / 544 Összeférhetetlenség ajánlattevői oldalon
Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban részt vevő két ajánlattevő vezetői között – vélelmezhetően – rokoni kapcsolat áll fenn. Az ajánlatkérőnek az ilyen jellegű összeférhetetlenség esetén milyen eljárási szabályokat kell figyelembe vennie?
9. cikk / 544 Minimum két ajánlattevő értelmezése
Kérdés: Amennyiben előírtam a Kbt. 74. § (2) bekezdésének e) pontját, szükséges-e, hogy a tárgyalásos eljárásban végig legyen legalább két ajánlattevőm a végső ajánlattételt beleértve is, vagy elegendő, ha csak az első ajánlat érkezik két ajánlattevőtől? Szerintem vissza lehet élni azzal, ha végig kell a két ajánlattevő.
10. cikk / 544 Tervező összeférhetetlensége
Kérdés: A tervező (műszaki dokumentáció részét képező tervek készítője) árubeszerzés, szolgáltatásmegrendelés, ill. építési beruházás esetén mikor, milyen esetben minősül az eljárás előkészítésébe bevont személynek, és áll fenn vele szemben ebből adódóan olyan körülmény, amely összeférhetetlenséget eredményezhet? A tervező mikor, mely esetben képes befolyásolni az eljárás eredményét? A tervező közbeszerzési eljárás előkészítésébe történő bevonása mely esetben eredményez versenytorzulást?