8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Szerződések leválaszthatóságának értelmezése
Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 19. § (4) bekezdését, mit jelent és milyen célokat szolgál a leválasztás jogintézménye? Mire kell ügyelni akkor, ha az ajánlatkérő élni kíván a leválasztás lehetőségével?
2. cikk / 8 Versenyfelügyeleti határozattal kapcsolatos kizáró ok hatálya
Kérdés: Mikor áll be a Kbt. 62. § (1) bekezdésének n) pontjában szereplő kizáró ok hatálya? Amikor a Gazdasági Versenyhivatal dönt, vagy később, amikor a bíróság dönt? Továbbra is csak a bírsággal sújtott a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti jogszabálysértés alapján van helye a kizáró ok megállapításának? A bírságot azonnal be kell fizetni, de ha bíróság elé kerül az ügy, abban az esetben mikortól tartozik a kizáró okok hatálya alá az ajánlattevő?
3. cikk / 8 Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől
Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
4. cikk / 8 Kapcsolt vállalkozások külön-külön ajánlattétele egy eljárásban
Kérdés: Egy eljárásban a vállalkozásunk és a kapcsolt vállalkozásunk tehet-e külön-külön ajánlatot az új szabályozás szerint? (A vállalkozások közötti kapcsolt jelleg úgy valósul meg, hogy a mi vállalkozásunk 100 százalékban tulajdonosa annak a vállalkozásnak, mely szintén ajánlattevőként kíván indulni az adott közbeszerzési eljárásban.)
5. cikk / 8 Öt évre kötött szerződés meghosszabbíthatósága
Kérdés: A felek öt évre kötnek közbeszerzés kapcsán szerződést, de további öt évvel meghosszabbítanák. Jogszerű-e ez, van-e erre lehetőség?
6. cikk / 8 Kbt. mellőzésével igénybe vett szolgáltatások
Kérdés: Mi lehet a következménye annak, ha hosszú évek óta pályázatfigyelést rendeltünk meg saját tulajdonú cégünktől, de kiderült, ez nem közszolgáltatás, és nem volt in-house a szerződés?
7. cikk / 8 Nemzeti elbánásban részesülő termékek
Kérdés: A dokumentációban szerepel egy olyan nyilatkozat, amiben fel kell sorolni az ajánlott termékeket annak megjelölésével, hogy az adott termék nemzeti elbánásban részesül-e vagy sem. Honnan lehet tudni, hogy egy termék nemzeti elbánásban részesül? Mi szabályozza ezt a kérdést? Továbbá kérdésünk, hogy ha egy adott, az ajánlattevő által ajánlott termék nem részesül nemzeti elbánásban, ez közbeszerzési szempontból milyen következményekkel jár?
8. cikk / 8 Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel
Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?