12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Előzetes vitarendezés minősítése
Kérdés: Ajánlattevőként előzetes vitarendezési kérelmet nyújtottunk be az ajánlatkérőhöz, mert szakmai tudásunk szerint a beszerzési tárgyra vonatkozó műszaki paramétereket indokolatlanul versenyszűkítőnek láttuk. Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelmet elutasította. A kiegészítő tájékoztatásokat követően újabb előzetes vitarendezési kérelemmel fordultunk az ajánlatkérőhöz, amelyben kértük az ajánlattételi határidő meghosszabbítását. Erre a kérelemre az ajánlattételi határidő lejártáig nem kaptunk választ, így ajánlatot nem nyújtottunk be. Az ajánlatkérő eljárását megtámadhatjuk a Közbeszerzési Döntőbizottságnál?
2. cikk / 12 Versenytárs teljesítésképtelenségével kapcsolatos információ felhasználása
Kérdés: Amennyiben tisztában vagyok azzal, hogy a versenytársam nem tudja teljesíteni a szerződést, hiszen látom, hogy milyen projekteket nyer, és mennyi embere, gépe van, felhasználhatom-e ezt az információt az eljárás során, ha még alá is tudom támasztani azt eredményről szóló tájékoztatók, nyilvános közbeszerzési szerződések bemutatásával?
3. cikk / 12 Összegzés indokolásának részletessége
Kérdés: Milyen részletességgel kell az összegezést indokolni?
4. cikk / 12 Szakemberek közötti átfedés kizárása
Kérdés: Kiegészítő tájékoztatást kértünk. Az ajánlatkérő válasza szerint nem lehetséges, hogy átfedés legyen a szakemberek között. Ez jogszerű? Mi a véleményük, mit tehet ebben az esetben az a gazdasági szereplő, aki nem az azonnali jogorvoslatot kívánja választani? Mivel érvelhet? (Több jogeset is ismert e témakörben.)
5. cikk / 12 Iratbetekintés két ajánlattevő azonos közbeszerzési tanácsadójaként
Kérdés: Mindkét ajánlattevő tanácsadója ugyanaz a közbeszerzési tanácsadó. A tanácsadó bemehet-e mindkét ajánlattevő nevében iratbetekintésre? Ha csak az egyik ajánlattevő nevében megy be, akkor a másik használhatja-e az információt, hiszen az iratbetekintő fél is ugyanaz volt?
6. cikk / 12 Jogorvoslati eljárás kilátásba helyezésének jogkövetkezményei
Kérdés: Lehet-e bármilyen jogi következménye az eljárás során annak, ha egy ajánlattevő jogorvoslati eljárással fenyegetőzik?
7. cikk / 12 Üzleti titokká nyilvánítás feltételei
Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
8. cikk / 12 Iratbetekintés iránti igény jelzésének határideje
Kérdés: A Kbt. nem szabályozza, hogy az összegezés kézhezvételét követően a gazdasági szereplőnek hány napon belül kell jelezni iratbetekintési szándékát. A Kbt. 45. §-ának (1) bekezdése csak azt szabályozza, hogy az ajánlatkérőnek 2 munkanapon belül kell időpontot biztosítani az iratbetekintésre. Hogyan értelmezendő a rendelkezés?
9. cikk / 12 Jogorvoslati jog hirdetmény nélkül induló nemzeti rezsimben
Kérdés: Egy hirdetmény nélkül induló nemzeti eljárás első közzétett dokumentumai (előzetes vitarendezési kérelem, szerződés) a KBA-ban jelennek meg. Ezek közzététele előtt az ajánlattételre felhívott szervezeteken kívül más szervezetnek nem jut tudomására az eljárás. Ha valamiért elhúzódik az eljárás, és az ajánlattételi felhívás sérti valamely más szervezet érdekeit, és jogorvoslatot indítana, előfordulhat, hogy a Kbt. 137. §-ának (3) bekezdése szerinti 90 napos jogvesztő határidőt lekési. Ezért lesznek olyan eljárások, amelyekkel kapcsolatban esély sincs a jogorvoslatra. Lehetséges ez?
10. cikk / 12 Jogorvoslati szabályok változása
Kérdés: A jövő évtől lesz-e lényegesebb változás a jogorvoslat szabályozásában?