Közérdekű tevékenység értelmezése a Kbt. hatálya alá tartozás szempontjából

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban, a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozás szempontjából a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontjában írt közérdekű tevékenység fogalmát, illetőleg a jogszabályhely által támasztott egyéb feltételeket?
Részlet a válaszából: […] ...termék előállítása történik, illetőleg olyan tevékenységre utal, amely termékek vagy szolgáltatások kereskedelmi forgalomban, versenyfeltételek mellett történő értékesítési célja által jellemezhető. Az Európai Bíróság joggyakorlata alapján az ipari...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Árindokolás szempontjai

Kérdés: Milyen szabályok érvényesülnek az ajánlattevő árindoklásával kapcsolatban, mire kell ügyelni, ha az ajánlatkérőtől ilyen tartalmú indokláskérés érkezik? Milyen módon kell az árat indokolni abban az esetben, ha a rendkívül kedvező ajánlat hátterében gyártótól kapott ún. bevezető ár áll?
Részlet a válaszából: […] ...elképzelhetők olyan egyedi szerződések, amelyek valamely gyártó vagy termék piacra lépésének elősegítése céljából rögzítenek a versenytársakhoz képest jóval alacsonyabb árat, mindezt azonban az érintett ajánlattevőnek objektív alapon és hitelt érdemlően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Összeférhetetlenség értelmezése

Kérdés: Bizonytalan vagyok abban, hogy pontosan mit is jelent az összeférhetetlenség szabálya. Arra szeretnék választ kapni, hogy pontosan kik azok, akik az összeférhetetlenség miatt ki vannak zárva az ajánlatadás lehetőségéből? Szeretnék erről egy kis magyarázatot, hogyan kell ezt értelmezni?
Részlet a válaszából: […] ...és tárgyilagosmegítélésre ne legyen képes a bevont személy vagy szervezet. Tehát attól, hogyaz ajánlatkérő közszolgáltatókat versenyeztet, de a bírálóbizottság tagjánakvan ott is szerződése néhánnyal, még nem tud rájuk hatást gyakorolni, ettől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Felhívás "egyéb nyilatkozatok" csatolására

Kérdés: Mi a véleményük arról a közbeszerzési gyakorlatról, mely szerint az ajánlatkérő úgy igyekszik előre kibújni a hirdetmény és a dokumentáció közti esetleges ellentmondásból eredő felelősség alól, hogy a hirdetményben rögzíti azt, hogy "az ajánlathoz az ajánlati dokumentációban meghatározott egyéb nyilatkozatokat is csatolni kell"? Rendszeresen megtörténik, hogy erre hivatkozással olyan nyilatkozatot is bekérnek, mely sem a hirdetményben, de még a dokumentációban sem, hanem csupán a nyilatkozatminták közt szerepel. A nyilatkozatmintában – mely tételesen több területet érint – tehát van egy olyan nyilatkozatelem, melyről való nyilatkozati kötelezettség sem a hirdetményben, sem a dokumentációban nem szerepel. A nyilatkozatmintáról kimondja, hogy annak használata nem kötelező, ugyanakkor kérdésre mégis azt a tájékoztatást kapják az ajánlattevők, mint amit idéztünk. Véleményünk az, hogy a hirdetményben nem lehet általános jellegű (lásd "egyéb" nyilatkozatok) kötelezettséget megállapítani, minden nyilatkozatnak, igazolásnak konkrétnak kell lennie. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...szakértőcsere során ne legyen fennakadás aszerződés teljesítése során. Ha azonban a nyilatkozattal visszaélve azajánlattevőt kizárja a versenyből, mondván, hogy már az ajánlattétel soránváltoztatni kíván a szakértőkön, és ajánlata nem egyértelmű,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Kötelező részajánlattétel

Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy kötelező lesz megengedni a részajánlattételt? És ha nem bonható az ajánlat részekre objektíve?
Részlet a válaszából: […] ...részre nem kaphatnaajánlatot, hanem azt sem, hogy az egységes beszerzése az ajánlati árak vagyegyéb lényeges feltételek vonatkozásában versenyösztönző hatású lenne, és másmegoldás ellentétes lenne a gazdasági ésszerűséggel.Fenti példa alapján látható tehát, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.