Alvállalkozás keretmegállapodásnál

Kérdés: Ha indulunk egy keretmegállapodásos eljárásban, de nem jutunk be a zárt körbe, a verseny újranyitásával indított ajánlatok nyertesénél lehetünk alvállalkozók? Mi a helyzet akkor, ha bejutunk a zárt körbe, és az újranyitásnál szeretnének minket alvállalkozóként bevonni?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő, azaz több piaci szereplő kerül abba a helyzetbe, hogy az ajánlatkérő döntése szerint a legjobbtól rendeljen, vagy újraversenyeztesse a második részbe bejutott keretmegállapodásos partnereket.A Kbt. fentiekben hivatkozott rendelkezése szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti eredménytelenségi ok értelmezése

Kérdés: A Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja alapján eredménytelen az eljárás, ha – a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével – egy szakaszból álló eljárásban vagy több szakaszból álló eljárás ajánlattételi (párbeszéd) szakaszában nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot (megoldási javaslatot), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi határidőben legalább két részvételi jelentkezést. Ha az ajánlatkérő az eljárásban biztosítja a részajánlattételi lehetőséget, és alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti eredménytelenségi okot, akkor a két ajánlatnak (megoldási javaslatnak), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi jelentkezésnek eljárásonként vagy részfeladatonként kell beérkeznie? Adott egy egyszakaszos eljárás két részajánlattételi lehetőséggel. Az ajánlattételi határidőben egy ajánlat érkezik be az 1. részfeladatra, és egy ajánlat érkezik be a 2. részfeladatra is. Ez esetben mikor jár el jogszerűen az ajánlatkérő a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja alapján: ha eredménytelenné nyilvánítja az eljárást, tekintve, hogy mindegyik részfeladatra csak egy ajánlat érkezett be, vagy ha eredményessé nyilvánítja az eljárást, tekintve, hogy az eljárásban két ajánlatot benyújtottak?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvánítására. Míg több mint két rész esetében a szabály értelmetlen lenne. A minimum két ajánlat beérkezése elsősorban a verseny létének igazolása miatt érdekes, ezt azonban részek között nem, csak részeken belül lehet érteni.A Kbt. 75. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Eljárásból kizárt ajánlattevő további részvétele a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásban

Kérdés: A Kbt. 115. §-a szerinti, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az első ajánlat benyújtását követően az eljárásból kizárt ajánlattevő részt vehet-e alvállalkozóként vagy kapacitást nyújtó szervezetként az ajánlattételre felhívott másik gazdasági szereplőnél, vagy ebben az esetben ő a Kbt. 36. §-a szerint még "mindig" ajánlattevőnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 36. §-ának (1) bekezdése az ajánlattevők eljárási pozíciójáról rendelkezik a verseny biztosítása érdekében az alábbiak szerint:Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban – részajánlattételi lehetőség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Alternatív ajánlattétel tárgyalás folyamán

Kérdés: Van-e lehetőség a tárgyalás során alternatív ajánlattételre?
Részlet a válaszából: […] ...a tárgyalások szerepe nem a benyújtott többváltozatú ajánlatok közötti választás. Ha az lenne, akkor az ajánlatkérő vélhetően versenypárbeszédet választott volna az eljárás típusául. A fenti ügyben azonban a legfontosabb probléma a követelményeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Fedezetösszeg ismertetésének határideje

Kérdés: Mi az a legkésőbbi időpont, amikor ismertetni kell a rendelkezésre álló fedezet összegét?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőséget kell figyelembe venni. Tárgyalásos vagy versenypárbeszéd-eljárás esetében legkorábban a végső ajánlatok bontását megelőzően, míg a többi esetben az ajánlatok bontását közvetlenül megelőzően. Ez a szabályozás részben kibővül, mely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Ismételt tárgyalás a tárgyalások lezárása után elektronikus árlejtésnél

Kérdés: Az ajánlatkérő elektronikus árlejtést kíván alkalmazni, és előírja a következőt: Amennyiben a tárgyalások lezárását követően egy-egy részajánlat vonatkozásában csak egy érvényes ajánlat van, az ajánlatkérő – tekintettel a 257/2007. Korm. rendelet 17. §-ának (6) bekezdésében foglaltakra – az egy érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevővel ártárgyalást kezdeményez. Lehet-e a tárgyalások lezárása után megint tárgyalni, arra hivatkozással, hogy az elektronikus árlejtést az ajánlatkérő nem tudja alkalmazni, mert egyetlen érvényes ajánlat van?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatot nyújtottak be.Az ajánlatkérő nem használhatja az elektronikus árlejtéstrendeltetésével össze nem férő célra, különösen a verseny megakadályozására,korlátozására vagy torzítására, valamint az elektronikus árlejtés lefolytatásanem járhat azzal, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 11.

Részvétel hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban önálló ajánlattétel nélkül

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra hívtak minket. Ha mi nem teszünk önállóan ajánlatot, részt vehetünk a tárgyaláson?
Részlet a válaszából: […] ...érdemes tisztázni az ajánlattevőkkel, hiszen az alvállalkozóalapvető kötelessége az ajánlattevőt informálni arról, hogy egyidejűleg aversenytársával is együttműködik, és akár segíti is őt a tárgyalásonjelenlétével, szakmai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

Szerződéskötés több megrendelővel gesztori eljárásnál

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő gesztorként jár el, lehet-e egy közbeszerzési eljárás eredményeként több megrendelővel szerződést kötni? (Több megrendelő – egy vállalkozó vagy külön-külön megrendelő – egy vállalkozó.)
Részlet a válaszából: […] ...eljárás került lefolytatásra, úgylehetőség van – például földgázszállításra – az egyes ajánlatkérőknekkülön-külön versenyeztetni. Ha tárgyalásos eljárás került lebonyolításra, éspéldául az ajánlattevő adott mennyiségű árut szállít,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Verseny és esélyegyenlőség kizárólagos jog esetén

Kérdés: Kizárólagos jog fennállása esetén hogyan biztosítható a verseny és az esélyegyenlőség? És miért nem biztosít az ajánlatkérő lehetőséget részajánlat tételére, ha nyilvánvaló, hogy ez a kizárólagos joggal érintett beszerzési tárgy mellett lehetséges lenne a többi beszerzési tárgy vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 4. §-ának 13. pontjában az alábbiak szerintdefiniálja a kizárólagos jogot. Kizárólagos jog: jogszabály, illetőleg közigazgatásihatározat alapján egy vagy csak korlátozott számú szervezet (személy)jogosultsága meghatározott tevékenység folytatására, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.