Régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződések megítélése

Kérdés: 2002. évben kötött szerződés, amely közbeszerzési eljárás keretében jött létre, jogalapját veszti a májusi csatlakozás után? Ennek alapján minden eljárást meg kellene ismételni?
Részlet a válaszából: […] ...kivételtől eltekintve) 2004. május 1-jén lépnek hatályba, és csak a hatálybalépése után megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra kell alkalmazni az előírásait – Kbt. 401. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Megkezdett közbeszerzés

Kérdés: Mi minősül megkezdett közbeszerzésnek? A május 1-jén már folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokban mely jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 35. §-ának (2) bekezdése egyértelműen meghatározza, hogy mit kell érteni a közbeszerzés megkezdése fogalmán. E szerint a közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját értjük. A hirdetmény nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Közbeszerzési eljárás dokumentálása

Kérdés: Hogyan kell végrehajtani az adott közbeszerzési eljárás dokumentálását? Lesz-e erre közbeszerzési napló, központi nyomtatvány, avagy az ajánlatkérők saját értelmezésük szerinti készítsék el a dokumentációt?
Részlet a válaszából: […] ...dokumentáció tartalmát maga a közbeszerzési eljárás tárgya határozza meg. Értelemszerűen más a dokumentáció tartalma egy építési beruházásra és más egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásban. Lényeges az is, hogy a dokumentáció színvonalát nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Cégiratok a közbeszerzésben

Kérdés: Az aláírási címpéldányról egyértelműen azt mondja a régi Kbt., hogy az egy éven belül becsatolható. Rendszeresen olyan felhívásokkal találkozunk, ahol előírják a 30 napon belüli aláírási címpéldányt. Ezt nem tudjuk megtámadni, mert a kiírónak joga van azt beírni, ami számára optimális. Jogorvoslati lehetőség e témakörben nincs. Az új Kbt. általános részében nem találkoztunk olyan előírással, hogy az igazolásokra és az egyéb csatolandó iratokra mi vonatkozik majd. Lehet erről már tudni?
Részlet a válaszából: […] ...kiírásokban az ajánlatkérők általában a 30 napon belüli cégkivonat – a cég hatályos adatait tartalmazó közokirat – csatolására kötelezik az ajánlattevőt, amely nem azonos az aláírási címpéldánnyal. A címpéldány "korát" a kiírások általában nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Ajánlati dokumentáció árának visszatérítése

Kérdés: Mikor jár vissza az ajánlati dokumentáció ára, hol hivatkoznak rá?
Részlet a válaszából: […] ...dokumentáció, valamint annak ellenértéke tíz napon belül visszajár, ha az ajánlatkérő visszavonja az ajánlati felhívást, az eljárás a Kbt. 92. §-ának d), f) vagy g) pontja alapján eredménytelen (azaz ha az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Kizáró okok vizsgálata

Kérdés: Kell-e vizsgálnia az ajánlatkérőnek a kizáró okok fennálltát?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 60-64. §-ai szerint kiterjesztették a kizáró okok körét, amelyek fennállása esetén az ajánlattevő, illetve az alvállalkozó nem vehet részt a közbeszerzési eljárásban, tehát ki van zárva az ajánlattételből. Továbbra is fennmaradt a kizáró okokkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Hozzáférés a dokumentációhoz

Kérdés: A Kbt. alapján a dokumentációnak az ajánlattételi határidő végéig rendelkezésre kell állnia. Ez azt jelenti, hogy eddig a napig lehet megvásárolni? Ha az utolsó napon megvásárolják, mikor dolgozza ki és állítja össze az ajánlattevő az ajánlatát stb.?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 54. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon. A Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Egyetlen ajánlattevő az eljárásban

Kérdés: Mi történik az új Kbt. szerint, ha a nyílt eljárás esetén csupán egyetlen ajánlattevő pályázata érkezik be? A korábbi Kbt. alapján gyakorlat volt, hogy így is eredményes lehetett az eljárás, mindazok ellenére, hogy az ajánlati felhívásból látható volt, hogy más nem is tud indulni a pályázaton, mert az alkalmassági feltételeknek nem felel meg. Ilyen esetben hogyan érvényesül az esélyegyenlőség és az objektivitás? A megjelentetés előtt vajon mindezek felmérhetők, vagy nem?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmassági feltételek ilyetén megállapítása – amennyiben a törvényi alapelveknek megfelel – nem akadálya az eljárás lefolytatásának. Erre utal az új Kbt. 254. §-a (2) bekezdésének második mondata, ahol a törvény lehetővé teszi az egyetlen érvényes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Ajánlattevők számának meghatározása meghívásos eljárásban

Kérdés: A meghívásos eljárásban milyen körülményeket kell figyelembe venni az ajánlattételre felkérendők számának meghatározásakor?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 123. §-ának (1) bekezdése lehetőséget ad az ajánlatkérőnek arra, hogy – bizonyos feltételek mellett – meghatározza az ajánlattevők keretszámát. A (2) bekezdés előírja, hogy e keretszámnak legalább öt ajánlattevőt kell magában foglalnia, emellett annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Ármaximalizáció

Kérdés: A tenderkiírásban maximálható-e a termék ára?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. általános részének első fejezete tartalmazza az alapelveket, amelyek között – egyebek mellett – az is szerepel, miszerint az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget, valamint egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára. Amennyiben az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.
1
…
163
164
165